Szerző: Videokedvenc | 2012. január. 12. Hosszúszőrű vizsla. 11:29 Származási hely: Németország Marmagasság: 62-64 cm Súly: 25-32 kg Átlagos alomszám: 5-8 kölyök Várható élettartam: 10-14 év Eredeti feladatkör: vadászkutya Jelenlegi státusz: kedvenc, vadászeb Létezésének első írásos dokumentuma egy 1879-bôl származó hannoveri leírás, mely dicséri kellemes megjelenését, jó természetét, továbbá, hogy kiválóan keres, és nagyszerűen állja a vadat. A rövid szőrű német vizsla, valamint az ír és a gordon szetter keresztezéséből alakult ki valamikor 1800 körül. Elegáns megjelenésű, hosszú szőrű, barna vagy fehér alapon barna foltos bundájú eb.
Előző kutyaként arra specializálódott, hogy megtalálja a vadat, és egy bizonyos testtartással jelezze azt a vadásznak. A mutatókutya mereven áll, miközben a feje egyértelműen a zsákmány irányába mutat. Néha az egyik elülső lábat emelik fel erre a célra. A legenda szerint ez a sajátosság véletlenül alakult ki. Mivel ez a néma gesztus csodálatosan alkalmas volt vadászatra, a tenyésztést ezekkel az állatokkal folytatták. A Hosszúszőrű német vizsla a mai napig népszerű vadász- és apportírozó kutya. Bár családbarátnak számít, nem szabad kizárólag családi kutyaként tartani. Németországban a fajta 1926 óta a Hosszúszőrű német vizsla-Verbandban van szervezve. Az FCI a 117. sz. Német vizsla - hosszú szőrű. szabvány 7. csoportjának 1. szakasza: Kontinentális előkezelő kutyák és 1. 2. "spániel" típus alatt tartja nyilván. szenvedélyes vadász- és apportírozó kutya szoros rokonságban áll a Wachtelhunddal és a Münsterländerrel nem alkalmas tiszta családi kutyának Borítókép: Alternativ név Deutsch Langhaar Származás Németország Várható élettartam 12 - 15 év Ápolási szükségletek alacsony karbantartási igényű Aktivitási szint magas FCI kontinentális elővezetőkutyák AKC Alapítvány Stock Service KC Gundog csoport News/Active Tulajdonságok A Hosszúszőrű német vizsla tipikus jellemvonásai A Hosszúszőrű német vizsla a vadászok körében népszerű kiegyensúlyozott és nyugodt természete miatt.
A szájzugban apró ráncolat. Állkapocs/fogak: Erőteljes állkapcsok. Korrekt és komplett fogazat, ollós harapás, egyenletes erős fogak. Nem túl finom. Pofák: Izmos és jól fejlett. Járomcsont nem hangsúlyozott. Szemek: színe barna, lehetőleg minél sötétebb árnyalattal. Szemhéjak feszesek. Kötőhártya nem látszódhat. Szemek sem mélyen ülők, sem pedig kidülledők. Fülek: Enyhén előre fordulók. Nem túl mélyen tűzöttek. Nyak: Nemesen hordott, erőteljes. Lebernyeg nélküli, szép ívben a mellkas felé szélesedő. Nem túl rövid Test Mar: Jól fejlett. Hát: Feszes, izmos, egyenes. Nem túl hosszú hátvonal, vesetájék igen izmos. Far: Hosszú és enyhén csapott. Mellkas: Erőteljes, mellkas széles és mély. Legalább könyökig érő. Alsó vonal: Enyhén felfelé ívelt, de a has nem felhúzott. Farok: Nem meredeken tartott. Végtagok Mellső végtagok Lapocka: Hosszú, jól illesztett. Erőteljesen izmolt. A lapocka a felkarral háromszöget alkot. Felkar: Megfelelő hosszúságú és erőteljes. Könyökök: Szabad és egyenes. Sem befelé sem kifelé forduló.
Megtörténhet-e, hogy egy ember úgy él évekig egy lakásban, hogy soha, egyetlen alkalommal sem pillant ki az ablakon? Még akkor sem, semmi szörnyűség nem ólálkodik, nem formálódik odakint, sőt a kilátás szép. Még akkor sem, ha az ablakok hatalmasak, minden kedvező napszakban meleg fénnyel mázolják a szobát, és ez az ember nagy, öblös, sárga bögrével a kezében nap mint nap órákat kávézgat éppen előtte, sőt még a hajának gubancai is megérintik időnként az üveget? Szergej nem volt zárkózott, nem volt baja a kilátással, napi rendszerességgel eljárt otthonról, és ilyenkor gyakran gyalog jutott el A-ból B-be, pusztán azért, hogy a szokott tájban gyönyörködhessen, mégis az ablakra pillantás valahogy mindig pont kimaradt. Azt talán el lehet ismerni, hogy Szergej kissé szétszórt volt, mondták róla, hogy széllel bélelt, sőt néha azt is, hogy nem a földön jár. A gyermekkor vegetarian. Meg volt győződve például arról, hogy a tárgyak természetüknél fogva felfelé esnek, ha véletlenül elejti őket valaki. Igaz, erről egy kínos incidens után nem szívesen beszélt, mikor is elújságolta kollégáinak a felfedezését, mire azok kinevették, és hogy gúnyt űzzenek belőle különböző tárgyakat ejtettek a földre: kulcscsomót, tollat, kávéscsészét.
A kísérlet után – mely természetesen sikerrel zárult – költözött ebbe a lakásba. Néhány évvel később pedig – a fent említett eset után – annak dacára, hogy szervezete jól láthatóan és kétségtelenül feldolgozhatatlan idegenségként, szinte méregként viszonyult a túlzottan egzakt tudományokhoz, kávéval kezdte magát a számtanhoz, majd fokozatosan a fizikához edzeni. Eleinte könnyen, hirtelen elaludt. Volt, hogy a kávéját sem itta meg, az kifolyt a füle mellett, és a csillárra ömlött. Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége (Metropolis Media, 2008) - antikvarium.hu. Később már egész bekezdéseket tudott átfutni mielőtt elbóbiskolt. Hanyatt billenő fejéről a szemüveg nemegyszer leesve a csillárba gabalyodott, és egy imbolygó, nagy létra tetején – mely a lakás legelmaradhatatlanabb kelléke volt – kellett kibogoznia belőle. De kitartását – amit jórészt a gúny és megvetés fájdalma táplált – végül siker koronázta; így jutott el tanulmányaiban, egyszersmind életében fontos fordulatot indukáló newtoni törvényekig. Az egyik ilyen kapcsán olvasta a híres alma-incidensről, és úgy érezte, ahhoz, hogy igazán jól megértse a dolgot, okvetlenül szükséges, hogy elképzeljen egy fát.