A beszélgetés végén a felek egyetértettek abban, hogy a vasárnapi választásnál a kormányoldal által képviselt stabilitás, kiszámíthatóság és politikai tapasztalat áll szemben a kiszámíthatatlan ellenzéki káosszal, ami az átalakuló világrendben még nagyobb válságba sodorna minket. Véleményük szerint a választás egy olyan ünnep, ahol politikai aktivitást mutathatunk, és mi dönthetünk magunkról a nemzetközi erők beavatkozási kísérletei ellenére. Hitler hatalomra kerülése németországban. Ezért arra bátorítanak mindenkit, aki a saját életére, családjára és jövőjére gondol, hogy vegyen részt a vasárnapi szavazáson. Borítókép: G. Fodor Gábor (Magyar Nemzet/Mirkó István)
Eltávolítottak egy jobb karját fellendítő atlétát ábrázoló bronzszobrot az amszterdami olimpiai stadion bejárata elől, az alkotás a stadionon belül kapott helyet – jelentette a NlTimes hollandiai hírportál kedden. (Fotó:) A stadion vezetősége azért döntött az áthelyezés mellett, mert közelmúltbeli történelmi kutatások kimutatták, hogy a náci karlendítésre hasonlító köszöntés nem az ókori római kultúrkör, hanem a fasizmus és a nácizmus hagyományaira vezethető vissza. A három méter magas alkotást Gra Rueb holland szobrász készítette 1928-ban, az amszterdami nyári olimpia évében, öt évvel Adolf Hitler németországi hatalomra kerülése előtt. Hitler hatalomra kerülése zanza. A jobb kar fellendítésével történő köszöntést az olimpiai üdvözlés szimbólumaként Pierre de Coubertin francia báró, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója vezette be az 1924-es párizsi olimpiai játékok alkalmából. Történelmi kutatások szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy az ókori Rómában így köszöntötték volna egymást az emberek. A kutatók megállapították, hogy a kinyújtott karú üdvözlet eredete Jacques-Louis David francia festőművész a "Horatiusok esküje" című, 1784-ben készült festményére vezethető vissza.
A Zsidó Tanács tagjaként haladékot kapott a deportálás alól, a határidő azonban 1944-ben lejárt. A kutatók úgy vélik, hogy ez volt az a pillanat, amikor Arnold van den Bergh úgy döntött, hogy átadja a címeket, köztük a Frank családét is. Végül sem őt, sem családját nem deportálták. Arnold van den Bergh 1950-ben halt meg. A jegyzőt egy névtelen feljegyzés alapján vádolják, amelyet Anne apja, Otto Frank kapott röviddel azután, hogy visszatért Amszterdamba a háború végén. A feljegyzés szerint a zsidók amszterdami búvóhelyét a Zsidó Tanács egy tagja, A. van den Bergh jelentette be, aki egy teljes címlistát továbbított a németeknek. A hírportálnak nyilatkozó Pieter van Twisk újságíró, a kutatócsoport egyik holland tagja közölte, hogy a Frank család rejtekhelyének elárulásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagyták a feljegyzést. Elismerte ugyanakkor, hogy az írást leszámítva nincs más meggyőző bizonyíték az állítás alátámasztására. A Harmadik Birodalom: áttekintés | Holokauszt Enciklopédia. Hozzátette továbbá, még számos kérdés maradt nyitva, egyebek mellett az, hogy ki készíthette a feljegyzést.
Elhalasztotta a holland kiadó az Anne Frank és családja rejtekhelyének feltételezett elárulójáról szóló könyv második kiadását, miután kétségek vetődtek fel a The Betrayal of Anne Frank című könyvben állítottakkal kapcsolatban. Kult: Most már óvatosabb a kiadó az Anne Frank-könyvvel | hvg.hu. Rosemary Sullivan könyve – amely Nyomozás Anne Frank ügyében – Az árulás igaz története címmel magyarul is megjelent – "85 százalékos bizonyossággal" állítja, hogy a nácik elől rejtőzködő Anne Frank és családja amszterdami búvóhelyét egy zsidó jegyző árulhatta el a megszállóknak a második világháború idején. A kötet egy már nyugdíjba vonult FBI-ügynök, Vince Pankoke és a köré szerveződött mintegy húsz, történészekből, kriminológusokból és adatszakértőkből álló nemzetközi kutatócsoport nyomozása alapján íródott, első kiadása január 18-án jelent meg. Az írás szerint Arnold van den Bergh a németek által létrehozott amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak való kényszerértékesítése ügyében járt el. Sullivan szerint van den Bergh bejutott olyan helyekre, ahol zsidók rejtőzködtek.
Régóta ismert hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használják (főleg tapasztalatlan, kockázatkereső fiatalok [2]), azonban ez többnyire egy 4-24 óráig tartó, öntudatlan, delíriumszerű kellemetlen állapotot okoz, amely sok esetben kórházban végződik. A kipróbálók többsége soha többé nem fogyaszt belőle, mivel élvezeti értéke csekély (az élmény gyakran kellemetlen), és emellett nagy a halálos túladagolás veszélye. Index - Tudomány - A vudu papok zombigyártó szere volt a gulyáslevesben. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos: Csattanó maszlag levél Stramonii folium Sztramónium levélpor, standardizált Stramonii pulvis normatus Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1 Taxonazonosítók Wikidata: Q30959 Wikifajok: Datura stramonium APDB: 153839 BioLib: 40775 Calflora: 2621 EoL: 581034 EPPO: DATST FloraBase: 6964 Kína Flórája: 200020520 GBIF: 2928751 GRIN: 13323 iNaturalist: 55854 IPNI: 314738-2 IRMNG: 10207659 ITIS: 30520 NCBI: 4076 NZOR: 07737d60-9c55-4796-a9df-3b60ea74fd4b PalDat: Datura_stramonium PfaF: stramonium Datura stramonium Plant List: kew-2757848 PLANTS: DAST POWO: Tropicos: 29600007 VASCAN: 9350
A kertünkben és a tavaszi-nyári kirándulásaink alkalmával is találkozhatunk olyan gyomnövényekkel, amelyek egy része vagy a növény egésze az emberi és állati szervezetre nézve mérgező hatóanyago(ka)t tartalmaz. Ismerjük meg a leggyakrabban előforduló fajokat, hogy idejében felismerjük őket és megelőzhessük a bajt! Mit nevezünk gyomnövénynek? A gyomnövények meghatározásához újra és újra visszakanyarodom, ugyanis nem könnyű eldönteni, hogy egyes növényfajok mikor, hol és milyen minőségükben számítanak gyomnövénynek. Professzor Dr. Ujvárosi Miklós elismert magyar botanikus szerint "(…) gyomnak nevezünk minden növényt, amelyet nem vetettünk, nem hoz hasznot és jelenléte káros azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. " Ezek szerint a kertünkben megjelenő fekete csucsor, csattanó maszlag, bolondító beléndek, nadragulya, foltos bürök, kaukázusi medvetalp, farkasalma, vadkender, selyemkóró, szulákfajok stb. is gyomnövénynek, mégpedig veszélyes, mérgező növénynek minősülnek azért, mert érintésük vagy az emberi, illetve állati szervezetbe jutásuk súlyos következményekkel járhat.
Megjegyzések: gyermekek számára 4-5 gramm nyers levél vagy mag elfogyasztása halálos. Forrás: