1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdekében az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint azok igénybevételének szabályairól a következő törvényt alkotja: I. 1997. évi LXXX. törvény | Accounting Budapest - Smart Balance. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. ) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, illetve baleseti ellátásra jogosult személyekre, valamint szerződés vagy törvény rendelkezése alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre, b) az e törvény szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő uniós betegre, c) a Tbj.
196. §, 297. §, 1993. ) 36. §, 1990. évi XCI. (Art. ) 3. a) pont, (3) bek. b) pont, 32. § (3) és (4) bek., 46/B. § (2) bek., 53. § (1) bek., 97. BH 2005. 8. 296 I. A részvénytársaságot terhelő 1996. január 1. napja előtt teljesítendő, illetve esedékessé vált társadalombiztosítási járulék megfizetésére is csak közigazgatási határozattal kötelezhető az adóst közvetlenül irányító részvénytársaság mint mögöttes felelős [1997. évi CX. 26. ; 1998. évi LXII. 28. § (4) bek. ; 1990. évi CXI. ) 25. 1997. évi LXXX. törvény. *; 1988. évi VI. (Gt. ) 328. ** II. Ilyen határozat hiányában a felszámolási eljárásban érvényesített társadalombiztosítási já BH+ 2005. 11. 528 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának a nyugállományba helyezést követő két hónapra fizetendő összeg - amely az utolsó havi illetmény kétszeresének a számított jövedelemadóval csökkentett összegével megegyező juttatás - nyugdíjszerű ellátásnak minősül [1996. évi XLIII. törvény (Hszt. ) 192. § (1) bekezdés]. EH 2004. 1166 A biztosítási jogviszony szünetelése szabadságvesztés időtartama alatt nem zárja ki a rokkantsági nyugdíj megszüntetését [1997. évi LXXX tv.
Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tar EH 2002. 833 A társadalombiztosítási igazgatási szerv által vezetett nyilvántartási rendszerből való adatközléssel kapcsolatos ügy társadalombiztosítási ügy [1952. évi III. 23. §, 349. §, 1997. §, 18. §, 42. §] BH 2004. 297 Szervezett társadalmi munka szervezője a megtérítési kötelezettség szempontjából nem minősül foglalkoztatónak [Ebtv. § (1) bekezdés a) pont; Tbj. §, 5. §; Mvt. 87. §]. BH 2004. 439 Jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltató a dolgozó részére kifizetett munkanélküli járadék, majd az ennek helyébe lépő keresetpótló juttatás visszafizetésére is köteles [1991. évi IV. §, 37. §]. BH+ 2004. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). 573 Az adóhatóság mint kötelezett az áfa-tartozás vonatkozásában csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be. Az általa behajtandó, de a költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra nem kerülhet sor [Ptk.
Az így nem igazolt időt akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabály másként nem rendelkezik és azt - többek között - az igénylő hitelt érdemlően igazolja [1975. évi II. 10. a) pont, 54. § (1) bek., 89/1990. (V. ) MT rend. 137. § (1) és (2) bek. d) pont]. * BH+ 2001. 345 Nincs helye az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítása megtagadásának, ha a házastársak a másik házastárs haláláig házastársi életközösségben éltek, függetlenül attól, hogy az elhunyt házastárs a házastársi életközösség továbbfolytatását megelőzően más személlyel átmenetileg élettársi kapcsolatba került [1975. 59. ]. * BH+ 2003. 298 Nem kizárt a baleseti rokkantsági nyugdíjas baleseti járadékra való jogosultsága, ha az utóbbit a baleseti rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló üzemi balesettől eltérő másik balesetből vagy foglalkozási betegségből kifolyólag igényli [1997. évi LXXXIII. § (1) bek, 1997. § (3) bek. b) pont]. BH 2001. 9. 440 A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. tv-nyel és az 1997. tv-nyel módosított 1991. tv (a továbbiakban: többször mód. )
3. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg. 4. § Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetők. 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. 5/A. § Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.
57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv. -nyel és az 1997. évi XXVII. -nyel módosított 1991. (többször mód. Cstv. ) 57. § (1) bek. e) és g) pont, 57. § (2) bek. c) pont]. BH+ 2001. 6. 295 Ha a munkahelyi baleset a munkáltatónak azzal a mulasztásával függ össze, hogy nem biztosította a megfelelő munkaeszközt és nem győződött meg arról, hogy a munkakörülmények megfelelőek-e, a társadalombiztosítás szerve jogszerűen bocsátja ki a társadalombiztosítási ellátás megtérítésére irányuló fizetési meghagyást [1997. 93. ]. BH+ 2001. 296 Ha az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási törvénynek azt a rendelkezését, amelyre a társadalombiztosítás szerve az igénylő kérelmének elutasítását alapította, a határozat időpontjára is kiható visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, megszűnt e szerv korábbi, a megsemmisített jogszabályra történt hivatkozásának jogalapja [42/1997. (VII. 1. ) AB hat. 7. 344 A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni.
§; 1997. 23., 30. §]. BH 2006. 225 A keresetpótló járadék kiszámításánál a károsult rokkantsági nyugdíját bruttósítva kell figyelembe venni [1995. évi CXVII. törvény 4. §]. EH 2005. 1358 A vállalkozói igazolvány visszavonását követően a táppénzre jogosultság nem áll fenn, a jogalap nélkül felvett ellátás felróhatóság miatt 30 napon túl is visszakövetelhető [1997. 5. §, 7. 66. 1372 A társadalombiztosítási jogviszony a vállalkozói igazolvány birtoklása alapján fennáll; ebből következően fennáll a járulékfizetési kötelezettség is [1997. §, 10. §]. BH+ 2006. 521 Baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő részére baleseti járadékot megállapítani nem lehet, ha kérelmét arra a foglalkozási megbetegedésre alapozza, amelyre tekintettel nyugdíját korábban megemelték [1997. §, 36. §, 217/1997. (XII. ) Korm. r. 34. §) BH+ 2007. 328 Az ügyvéd biztosítása szünetel arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti; erre az időtartamra nem jár táppénz (1997. 329 A foglalkozási megbetegedést a MEP-nek kell bejelenteni, efelől a MEP határoz [217/1997.
A D-dimer meghatározása egyéb vizsgálattal együtt javasolt. Egyetlen vizsgálat még nem elegendő a pontos diagnosztizáláshoz. Kérjük, az eredménnyel minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, illetve belgyógyászt.
A trombózis kialakulásának kockázatát növelheti a túlsúly, mozgásszegény életmód, dohányzás, fogamzásgátló tabletta szedése, valamint a terhesség is. Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz? A vizsgálathoz könyökhajlati vénából, adott esetben ujjbegyből vett vérmintára van szükség. Mire utalhat az eredmény? Normál eredmény esetében nem valószínű, hogy a páciensnél olyan akut állapot, illetve betegség van jelen, ami abnormális rögképződéshez vagy lebontáshoz vezet. Pozitív eredmény esetén a fibrin degradációs termék szintje abnormálisan magas, ami túlzott mértékű rögképződést, illetve lebontást jelez a szervezetben. Az emelkedett D-dimer szint utalhat disszeminált intravaszkuláris koagulációra (ritkán előforduló, életveszélyes állapot, amely a normális véralvadást akadályozza meg), traumára, fertőzésre, de lehet sebészi beavatkozás következménye is. D-dimer teszt - Véralvadási laborvizsgálatok - Medicover. Terhesség, szívbetegség, májbetegség illetve egyes típusú hormonok esetében is előfordulhat emelkedett D-dimer szint. Ezért minden esetben javasolt további vizsgálatok elvégzése az ok pontos meghatározásához.