Az intarziával díszített könyvtárban a ciszterci szerzetesek által összegyűjtött mintegy 65 ezer kötetet őriznek, köztük számos ritkaságot, ősnyomtatványt. Megtalálható itt a magyar történetírás egyik alapművének, a Thuróczy-krónikának (1488) egy példánya is. A Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont Egyháztörténeti Kiállításán interaktív, érintőképernyős felületes és audioguide-os támogatással megismerkedhetünk a ciszterci atyák szerzetesi szellemiségével, mindennapi életükkel egészen a középkortól napjainkig. Az apátság arborétuma, Zirci Arborétum a kolostorral szomszédos. A 20 hektáron fekvő, angolkertnek is nevezett "fás-kert" alapítása a 18. század második felére tehető. Zirci Ciszterci Apátság műemlékkönyvtára. A halas tavas gyönyörű természeti környezetben gyakorta találkozhatunk a Bakonyra jellemző bogár- és rovarvilág képviselőivel is. A végtelen csendet csak a Cuha-patak csobogása töri meg. Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek!
A szolgáltatás ára 15 000 Ft, maximális csoportlétszám 25 fő.
Egy élő szerzetesközösség liturgikus otthonának is helyet ad, az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom. Mindezek mellett Zirc városának plébánia-temploma is. A páratlan akusztikájú templombelsőben megszólaló orgona pedig garantáltan felejthetetlen élményt nyújthat mindenki számára. Ciszterci Műemlékkönyvtár Az Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtára szemet kápráztató belsővel, több könyv különlegességgel, és Európában egyedülálló föld és éggömbbel várja az érdeklődő vendégeket, ahol szintén szakszerű idegenvezetést is kapnak. A könyvtárban fellehető 65. 000-es gyűjtemény, 70 ősnyomtatvány és több mint 300 antikva, melyek közül számos példány egyedülálló Magyarországon. Elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz az állomány, azonban megtalálhatóak szakirodalmak is a többi tudományterületről. Egyház- és rendtörténeti kiállítás A látogatható Egyház- és rendtörténeti kiállítás interaktív formában ismerteti meg a ciszterci szerzetesek életét, mindennapjait, történetét a középkortól egészen napjainkig.
Hangulata zaklatott, feldúlt, a belső tűz, az erős indulatok szinte szétfeszítik, széttépik a zárt formát. Igen erőteljes a fegyelmezett, zárt szerkezet és a romantikus belső tűz ellentéte. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Vörösmarty mihály ábránd elemzés. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. Vörösmarty Mihály Ábránd című versének elemzése. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Azaz saját lelkét, képzeletvilágát dúlná fel a lány szerelméért. Érezni lehet a versből, hogy nem futó szeszély, fellángolás szülte: Vörösmarty számára élet-halál kérdése, hogy megnyerje a lányt. Egy súlyos egyéniség egy lapra teszi fel mindenét, ugyanakkor nem érvel saját súlyával (pedig tudatában kell lennie, hiszen amit felkínál, az egy Vörösmarty, egy zseni fantáziája), hanem szerényen, félreállva jelzi, hogy milyen vihar dúl benne. Ebből a magatartásból hallatlan feszültség, dinamika következik. Visszafojtott erő és szenvedély érződik a versből, mint amikor egy tűzhányó látszólag békésen működik, a föld alatt azonban lángol, ahogy a versben is írja a költő: "Ott égnék föld alatti lánggal". Láng ez a szenvedély, de föld alatti. Föld alatti, de láng. A költő egyéni alkatához tartozik, hogy így élte meg szerelmét: néma követeléssel hódított, nem egy ellenállhatatlan erejű, mindent elsöprő rohammal. És persze nyilván származása, neveltetése, világszemlélete is erre predesztinálták. Vörösmarty Mihály - Ábránd (hangos vers). Ezzel a verssel, illetve azzal a magatartással, amit ez a vers képvisel, végül is győzött Vörösmarty: Laura igent mondott.