Nagyon örül neki a mai napig is. Vedd meg nyugodtan. szerintem nem fog befeketedni. Kedvesek vagytok hogy ilyen gyorsan reagáltatok! :) Kiskesztyű! Ez nem bizsu. Arany, csak kisebb százalékban tartalmaz aranyat mint a 14 karátos. Arany-ékszer boltban is néztem ki, az ára pedig egyáltalán nem tükrözi, hogy 9 karátos "gagyi". A fazon tetszik nagyon, mert ez szerintem fiatalos és a személyiségét ismerve, tudom hogy neki is nagyon tetszene. Szóval nem azért akarom ezt venni neki, hogy kíméljem a pénztárcám, hanem mert ez van (nincs belőle 14 karátos).... Mint! Akkor neked nem feketedett be? Ez bíztató:). Akkor lehet még egy picit nézelődök, de ha nem találok jobbat, megveszem ezt. 9 karátos arany ára word. Egyébként az ékszerüzletben is mondták, hogy kizárt, hogy elszíneződik, de gondoltam inkább tájékozódok egy picit:) Ha szeretettel adod neki, akkor mindenképp örülni fog neki. Szia! néhány vegyszer hatására képződhet akármilyen karátos ékszeren oxidáció, azaz befeketedhet pl ól is, de a verejtéknek is lehet ilyen hatása (bár inkább ezüstre).
Mi a tapasztalatod?
Új anyag keletkezésével járó átalakulásokat kémiai változásnak, kémiai reakciónak nevezzük. Az anyag kémiai átalakulására való hajlamát kémiai tulajdonságnak nevezzük. Például a cukor jellemző kémiai sajátsága a hőbomlékonysága. Mi az a durranógáz. Kémiai változás során: mélyreható változás történik az anyag szerkezetében (a részecskék belső szerkezete is megváltozik), megváltoznak a fizikai tulajdonságok, megváltozik az anyagi minőség (például egy kémiailag tiszta anyagból két másik keletkezik, vagy két kémiailag tiszta anyagból egy harmadik, stb. ).
1/5 anonim válasza: 2013. szept. 26. 15:58 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: 2013. 15:59 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 A kérdező kommentje: köszi szépen! szóval akk most H2O és vízgőzzé ég el, ugye?? :D 4/5 anonim válasza: 100% Nem egészen... Durranógáz – Wikipédia. A durranógáz H2 gáz és O2 gáz 2:1-es arányú KEVERÉKE. Ezt ha elégeted H2O VEGYÜLETET kapsz, ami ugye a víz. Az égéssel járó hő elpárologtatja ezt a vizet, és gőz lesz belőle. 2013. 16:24 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ez a törvényszerűség ugyanis nemcsak a gázokra, hanem más halmazállapotban reagáló anyagokra is érvényes. A durranógáz ismeretének gyakorlati haszna is van. Amikor laboratóriumban hidrogént fejlesztünk, akkor a készülékből kezdetben az eredetileg benne lévő levegő és hidrogéngáz keveréke áramlik ki. Ha ekkor gyújtanánk meg a gázfejlesztőből kiáramló gázt, az égés nagy sebességgel átterjedne az üvegeszköz légterébe és szétvetné azt. A szétrobbanó üveg szilánkjai és a szétfröccsenő sósav súlyos bőr- és szemsérüléseket okozhatnának. Ennek megelőzésére kell elvégezni az ún. Témazáró teszt a nemfémes elemek és vegyületeikből. durranógáz-próbát. A gázfejlesztő készülékből kiáramló gázt kémcsőben fogjuk fel, és ezt a kis gázmintát visszük a nyílt lánghoz. A készülékből kiáramló gázt mindaddig nem szabad meggyújtani, amíg a kis gázminta a láng hatására sivító hang vagy csattanás kíséretében ég el. A tiszta hidrogén esetén a gáz a kémcső szájánál gyullad meg és hangjelenség alig észlelhető.
Vizsgáljuk meg, hogy vajon ugyanaz a reakció mindig egyforma hevességgel zajlik-e le! Állítsunk egy vízzel teli üvegkádba öt, vízzel megtöltött üvegcsövet. A kémcsövek gyors kiemelésével és visszaengedésével engedjünk beléjük különböző térfogatú levegőt. Állítsunk elő hidrogéngázt a korábban megismert módon. Vezessünk hidrogéngázt az üvegkádban elhelyezett kémcsövekbe! Ügyeljünk arra, hogy mindegyikbe csak annyi hidrogén kerüljön, amennyi vizet kiszorít (lehetőleg egy buborék se távozzon a kémcsövekből). Így elérjük, hogy különböző (hidrogén: levegő) térfogatarányú gázelegyeket kapjunk. Ezután sorban egymás után, szájukat ujjunkkal befogva vegyük ki a kémcsöveket. Tartsuk – a szokott módon – Bunsen-égő lángjához. Nyári zöldmetszés – Mikor, hogyan és miért végezzük el a gyümölcsfák zöldmetszését. Figyeljük meg mi történik. Kémcsövek megtöltése különböző térfogatú levegővel Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a kémcsövekbe levegő helyett tiszta oxigéngázt vezetünk. Ebben az esetben legyen a következő a (hidrogén: oxigén) térfogatarány: 1: 1, 2: 1, 3: 1, 4: 1, illetve 5: 1.
Témazáró teszt a nemfémes elemek és vegyületeikből Témazáró teszt a 8. évfolyam számára Válaszolj a kérdésekre a tanultak alapján, majd ellenőrizd válaszaidat! Figyelem, ellenőrizz, mert különben, ha lejár az idő 0%-os lesz a feleleted. Óvatosan ellenőrizz mert a rossz válasz mínusz százalékot ér!
Az alábbi útmutató azt feltételezi, hogy fáid az ágak mentén hozzák gyümölcs eiket, aminek jó esélye van, ugyanis ezek az elterjedtebb változatok. Zöldmetszés – A másik fontos dolog A másik dolog, hogy ha fád szemmel láthatóan gyengélkedik, akkor ne kínozd metszéssel. Amikor megritkítod a levél zetüket, azzal csökkented azt a felületet rajtuk, amellyel tápanyagokat tudnak felvenni a napfényből, ami csak még jobban elgyengíti majd őket. Ha azonban erős, kifejlett fáid vannak, amelyek az ágaik mentén teremnek, akkor mindenképpen szükséged van útmutatónkra. A következő oldalon elmondjuk miért és hogyan érdemes elvégezned a gyümölcsfák nyári metszését, vagyis a zöldmetszést, szóval érdemes lapozni egyet!
A durranógáz-próbánál egyes kémcsövek szájánál meggyullad a gáz, másoknál gyengébb vagy erősebb pukkanás hallható. Ha helyesen végezzük el a kísérletet, akkor a legerősebb pukkanást az első kísérletnél az 1: 2 és az 1: 3 térfogatarányú hidrogén-levegő elegynél, a második esetben viszont a 2: 1 hidrogén-oxigén elegynél lehet hallani. A vízbontásnál a hidrogén és oxigén 2: 1 térfogatarányban fejlődik. A hidrogén és az oxigén egyesülése ugyanilyen térfogatarányban megy végbe. A többi esetben: kevesebb anyag reagál, hiszen ugyanakkora kémcsőben marad felesleges anyag is, az exoterm reakció során felszabaduló energia egy részét a feleslegben lévő komponens elnyeli, ezzel tompítja a reakció hevességét. A levegőnek 21 térfogat%-a, vagyis körülbelül 1/5-e oxigén. A 2 térfogatnyi hidrogénhez szükséges 1 térfogatnyi oxigéngáz így 5 térfogatnyi levegőben található meg, vagyis az optimális robbantási hidrogén–levegő arány itt 2: 5 = 1: 2, 5. Ezért hallottuk a legerősebb pukkanást a 3: 1 és a 2: 1 arány esetén.