Apró Piroska és lánya, Dobrev Klára a 159 négyzetméteres "szociális bérlakást" 1995-ben vásárolta meg a II. kerületi önkormányzattól. A vételár alig tíz százalékát kellett letenniük, a maradékot 25 év alatt törleszthetik. A villát ezt követően társasházzá alakítják, ráhúznak egy emeletet, úszómedencét építenek benne. Elkülönített lakrészeket alakítanak ki Dobrev Péternek és Apró Piroskának, illetve Dobrev Klárának és az időközben odaköltöző Gyurcsánynak. Feri meg az anyosa lakodalmas. Érdekesség, hogy a családdal kezdetben még egy épületben, a földszinten lakott a forradalom utáni megtorlások és a nagy egyházellenes perek idején legfelső bírósági elnök Jahner-Bakos Mihály özvegye, de ő – a haszonélvezeti jog fenntartásával – továbbadta lakását Apró Piroskának. Az ingatlanban lévő lakások, amelyek alapterülete összesen majdnem félezer négyzetméter, így teljesen az Apró család tulajdonába kerültek. Kivételes életút Apró Piroska mindössze kilencéves volt, amikor apja, Apró Antal az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-rendszer egyik legfontosabb vezetője lett.
A két kommunista fejes szoros viszonyát mutatja, hogy Apró és Kádár a Rózsadombon is telekszomszédok lettek. Apró Piroska egy moszkvai internátusban nevelkedett, majd külkeres pályán kezdett dolgozni. Az 1970-es évek elején a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt. Róla és bolgár férjéről, Petar Dobrevről több korabeli, rendszerváltás utáni sajtócikk is feltételezte, hogy munkakörük jellege miatt együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal. Rákóczi Feri: Nagyon kell a segítség a Velencei-tónak - ifaktor. Miután Gyurcsány bekerült a családba, cége, az Altus újabb sikert könyvelhetett el. Még ugyanabban az évben, Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején egyszerűsített privatizációval megszerezte a gazdasági-pénzügyi oktatásban piacvezető Perfekt Rt. -t. A társaság jogelődjét a pénzügyi tárca képzési igényeire hozták létre 1950-ben. A szervezet a hetvenes évek végétől a rendszerváltásig – a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézeteként (PMTI) – az akkori tanácsrendszer és az állami vállalatok szakembereit oktatta, elsősorban számviteli ismeretekre.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A Bánk bán műfaja, stílusa, nyelvezete és verselése A Bánk bán műfaja történelmi dráma, azon belül romantikus nemzeti tragédia. Katona József érzelmi válságokat jelenít meg a darabban, de túllép a szentimentalizmus on és már a romantika formanyelv ét alakítja. A mű nyelvezete és jellemábrázolása (különösen Bánk karaktere) romantikus, szerkezeti fegyelmezettsége miatt és problematikája révén viszont még a klasszicista drámák jegyeit viseli magán. Befogadásának legnagyobb nehézsége a nyelvezet, ugyanis tele van archaikus, régies kifejezések kel, amelyeket ma már nem értünk (külön lábjegyzetben kell magyarázni őket). A Bánk bán ugyanis a magyar nyelv fejlődéstörténetének egy átmeneti korszakában íródott, amikor már túl voltunk a Kazinczy-féle nyelvújításon, de még nem történt meg a Vörösmarty nevével fémjelezhető valódi nyelvi forradalom, se az új magyar költői nyelv kanonizációja. Ugyanakkor tény, hogy a dráma legfőbb értéke éppen a nyelve. Az egyes szereplők mindig a lelkiállapotuknak, habitusuknak megfelelő nyelven szólalnak meg, ezzel Katona József alkalmassá tette a nyelvet az érzelmi különbségek visszaadására.
A Bánk bán nagyáriája, a "Hazám, hazám…" védjegyévé vált a magyar szabadságnak és táplálékává a magyar léleknek" – nyilatkozta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője. Fotó: Margitszigeti Szinház, Éder Vera "Számomra a Bánk bán a magyarságot jelképezi – az örök kiélezett, éles harcot azért, hogy a jó úton tudjunk maradni. Jelképezi a megosztottságot, az erőt, a becsületességet, a tisztességet. Bánk bán figurája nagyon közel áll hozzám. Vidnyánszky Attila rendezésében az opera pedig tökéletes" – nyilatkozta a bemutató előtt a címszereplőt alakító Molnár Levente. "A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű a három nemzeti klasszikus drámák közül. Az ember tragédiája hatalmas vízió, egy rendező számára kimeríthetetlen inspirációs forrás, a Csongor és Tünde költői nyelve és meséje ragad magával. Katona művével a drámaírás shakespeare-i csúcsaira ért fel"– mondta korábban Vidnyánszky Attila, a darab rendezője, aki többször is megrendezte már Katona József drámai művét és Erkel operáját is.
A Bánk bán műfaja történelmi dráma, máig nemzeti drámánknak számít. A magyarság létének alapkérdéseit taglalja egy 13. századi tragikus történelmi esemény kapcsán. Az utolsó felvonásból derül ki, mi volt a szerző politikai eszményképe: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja meg. A főnemesség szerepet kap az ország vezetésében, a jobbágyok pedig jogi és anyagi biztonságot élveznek. A mű romantikus stílusban íródott. Nyelvezete és jellemábrázolása (különösen a címszereplő jelleme) is romantikus. A fegyelmezett szerkezet és a központi problematika miatt viszont klasszicista is. A Bánk bán keletkezése Katona József a kolozsvári Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben (a következő évre szóló beadási határidővel) meghirdetett drámapályázatára készítette a Bánk bán első változatát. A pályázatot Döbrentey Gábor fogalmazta, eredeti és történeti tárgyú drámával lehetett pályázni. A lehetséges témák között megemlíti Bánk bán történetét is. A dráma végleges szövegét 4 évvel később, 1819-ben írta meg Katona József.
Erkel Ferenc operája Vidnyánszky Attila rendezésében, Kesselyák Gergely vezényletével kel életre. A címszerepben Molnár Levente, a főszerepekben Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos és Boncsér Gergely lép színpadra a Margitszigeti Színház és a Coopera közös produkciójában – közölték a szervezők az MTI-vel. A legnagyobb budapesti szabadtéri színpadon látható előadás a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, a Honvéd Férfikar, a Budapest Stúdiókórus, valamint a Csokonai Színház Tánckara közreműködésével készült. Az alkalomra kiegészítő programként, a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve utazókiállítás készült, amely a Bánk bán opera és dráma több mint kétszáz éves történetét mutatja be a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőtéri fogadóterében. Erkel Ferenc másik történelmi operáját, az István királyt már bemutatták a Margitszigeten, és emlékezetes volt a tavalyi előadás is Szent István ünnepén, amikor a színház rendelésére készült el Tolcsvay László műve, a Magyar rapszódia – idézi a közlemény Bán Teodóra igazgatót.