Archívum 1896. április 6-án, Görögország nemzeti ünnepén György király nyitotta meg az első újkori olimpiát. Sokan még nem ismerték fel az esemény jelentőségét, így csak 13 ország alig 300 sportolója vett részt a versenyeken. 2004. augusztus 13. 04:00 1896. Sokan még nem ismerték fel az esemény jelentőségét, így csak 13 ország alig 300 sportolója vett részt a versenyeken. (Összehasonlításképpen: Barcelonában már 172 ország 10 557 sportolója állt rajthoz. ). Az első aranyérmet James Conolly (USA) hármasugró atléta nyakába akasztották. Számunkra április 11-e volt a nagy nap, ekkor szerezte a magyar sport első és második olimpiai arnyérmét Hajós Alfréd – vagy ahogy a helyi sajtó nevezte: "a magyar delfin". Az 1900. évi versenyeket a párizsi világkiállitás mellékeseményének tekintették, így teljesen "elfelejtették" az olimpia igazi célját, jellegét. St. Louis is világkiállítás mellett rendezte meg az olimpiát, így itt is hasonló sors jutott neki, mint a francia fővárosban. Az angolok négy évvel később nagy hozzáértéssel rendezték meg – már 22 ország részvételével – az első, méreteiben és külsőségeiben is igazi világversenyt.
A sportban a lovagi tornák kerültek előtérbe. A humanizmus idején a nevelés szakemberei visszanyúltak az ókori görög embereszményhez, és a test edzését, a sportok űzését a nevelési rendszerek részévé tették. Újkori olimpiai játékok Pierre de Coubertin francia báró nevéhez fűződik az újkori olimpiai mozgalom életre keltése. Hosszas előkészítés után, az 1894-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kongresszuson vetette fel, hogy modern formában, de régi keretek között/nemzetközi alapon/kerüljön sor az olimpiák megrendezésére. A javaslatot a kongresszus teljes egészében elfogadta. Megalakult a NOB/ Nemzetközi Olimpiai Bizottság/ melynek elnöke Demetriasz Vikelasz, titkára pedig az ötletadó Coubertin báró lett. NOB- nak magyar alapító tagja is volt, Kemény Ferenc személyében. 1896-ban, Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát. Ettől kezdve a mai napig négyévenként más-más országban megrendezik az olimpiai játékokat, melynek versenyszámai folyamatosan bővülnek, színesednek. A rendezés jogát pályázat útján nyerik el a városok.
A társaság fogalmazta meg az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. A mozgalom jelszava a latin "Citius, altius, fortius" – Gyorsabban, magasabbra, erősebben – lett. A NOB 1896-ra, Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a legenda szerint a francia báró inkább 1900-at és Párizst szerette volna, mondván, hogy a századfordulón rendezendő világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, végül egy Egyiptomban élő gazdag görög kereskedő adománya segített. Ebből építették át a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, s a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György király megnyitotta az április 15-ig tartó játékokat. Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz: az első olimpiára későn postázták a meghívókat, a szűk kanyarok miatt a 200 méteres futást nem tudták megrendezni, az 500 méteres úszás fagyos tengervízben kijelölt távját pedig a versenybírók egyszerűen megsaccolták.
Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt, s az ezt követő tizenhárom olimpián ez maradt az egyetlen versenyszám, amelynek hossza 192, 27 m volt. (A monda szerint Heraklész mérte ki lábfejének hatszázszor egymás elé helyezésével. Ez lett a mai 200, illetve 400 méteres síkfutás alapja is. ) Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. (Más időpontban a nők számára is rendeztek versenyeket. Ők a termékenység istennője, Héra tiszteletére futásban mérték össze tudásukat. ) Később bevezettek más futószámokat is, a diszkosz- és gerelyvetést, a távolugrást, a birkózást, majd az ökölvívást, a kocsiversenyt és a pankrációt, s a program 5-6 napig tartott. A római hódítás után az olimpiák jelentősége csökkent. 393-ban Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így a 11 évszázados múlttal rendelkező olümpiai játékokat is.
17 órakor ismét könnyűzenei blokk következik (Simon & Garfunkel: Cecilia, Rebeca Ferguson: I Hope). A nap többi részében vegyes zenei blokkokat játszik a szökőkút. 18 órakor a következő számokat: Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, The Rolling Stones: Let Me Down Slow, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No. 2., Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Verdi: Aida – Bevonulási induló, 19 órakor pedig az alábbiakat: Simon & Garfunkel: Cecilia, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, Rebeca Ferguson: I Hope, Strauss: Kék Duna keringő. 20 órakor a vegyes blokkban hallható Verdi Aidájából a Bevonulási induló, Brahms Magyar táncok – 1. tétel, a Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, valamint Liszt Ferenc Magyar rapszódiája No. 2. Giuseppe Verdi: Aida - Jubileumi opera közvetítés a Metropolitan Operaházból | MédiaKlikk. Este 9-kor és fél 10-kor ismét vegyes blokkot hallhatnak a látogatók. A zeneszámok sorrendje: Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, Simon & Garfunkel: Cecilia, Verdi: Aida – Bevonulási induló. The Rolling Stones: Let Me Down Slow, Strauss: Kék Duna keringő, Rebeca Ferguson: I Hope, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No.
Állami Operaház Zenekara & Németh Gyula Genre: Classical Release Date: 1962-12-07 Explicitness: notExplicit Country: USA Track Count: 5 ℗ 1962 HUNGAROTON RECORDS LTD. Tracks Title Artist Time 1 Aida (II. felvonás): Bevonul Állami Operaház Zenekara, Németh Gyula & Állami Operaház Énekkara 12:13 USD Album Only 2 Carmen (I. felvonás): Előjá 2:10 USD 0. 99 3 Carmen (IV. felvonás): Előj 2:08 4 Carmen (II. felvonás): Virág Állami Operaház Zenekara, Kórodi András & Simándi József 4:06 5 Carmen (II. Koncertek Archívált - Page 41 of 59 - Budafoki Dohnányi Zenekar. felvonás): Escami Állami Operaház Zenekara, Kórodi András, Jámbor László, Tiszay Magda, Szőnyi Olga, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Rajna András & Magyar Rádió Férfikara 4:40 USD 0. 99
Pless László and Magyar Állami Operaház Zenekara Classical · 1956 Aida: Bevonulási induló 1 4:44 Lohengrin: Nászinduló 2 4:39 16 August 1956 2 Songs, 9 Minutes ℗ 1956 HUNGAROTON RECORDS LTD. More by Pless László & Magyar Állami Operaház Zenekara
Zenedoboz - Rézfúvósok ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz -Fafúvósok 2020. / in Online Concerts / by ZENEKAR BDZ 20. rész Fafúvósok Egy fúvós hangszer hangja attól függ, milyen módon, milyen térben, milyen alakul lukon keresztül fújja be a zenész a levegőt – derül ki Hollerung Gábor bevezetőjéből a Zenedoboz FAFÚVÓSOK című epizódjában. Szó lesz a fuvoláról, annak őséről, a két náddal és egy náddal működő hangszerekről, idézünk tv-zenéket és jazzt is. Szombaton nyit a Margitszigeti szökőkút. Mozart: A varázsfuvola Jan Klusak: Kórház a város szélén Pécsi József: Tv-maci Gershwin: Rhapsody in Blue Glenn Miller: In the Mood Britten: Fiatalok zenei kalauza ZENEKAR BDZ 2020-06-19 08:00:11 2021-01-06 11:53:59 ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz -Fafúvósok ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz – Vonósok 2020. / in Online Concerts / by ZENEKAR BDZ 19. rész Vonósok Az 1600-s évekre elkészített vonós hangszerek minőségét máig nem tudták túlszárnyalni – meséli Hollerung Gábor a Zenetanoda VONÓSOK című epizódjában. A hangszercsalád tagjai – hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő – hasonló alakúak, de mások az arányok és a méretek.