A csatorna teljes hosszában 1992. szeptember 15-én lett hajózható, és 1992. szeptember 25-én adták át a forgalomnak. Útja a Majna és a Duna között (a Lajos-csatorna) A Majna melletti Bamberg településtől indul a csatorna. Az első folyómeder a Regnitz folyóé. Ezen jut el a meder a kontinentális vízválasztóig. Onnan lefele a Sulz, Ottmaring és az Altmühl folyón halad a csatorna és Kelheim településnél éri el a Dunát. Környezetvédelem A megépítéskor azt gondolták a tervezők, hogy gondosan járnak el. Először elgátolták a folyót, majd a medret kikotorták, felépítették a műtárgyakat és visszaengedték rá a folyót. Minden törmeléket elszállítottak és teljes füvesítést hajtottak végre. Rajna–Majna–Duna-csatorna. Rá sem lehet ismerni a környékre, hogy milyen nagy munkálatok színhelye volt. Gondoskodtak a zsilipek energiatakarékos működtetéséről. Ezek az úgynevezett takarékos zsilipek. Ezen zsilipek gravitációval, szivattyú nélkül biztosítják az áramoltatott víz 60%-át. A csatorna partjainál fákat és bokrokat ültettek, így dús növényzet borítja, ahol nem kikötői részen halad át.
A környék idegenforgalma fellendült, felvirágoztatva a települések lakóinak helyzetét. A városok vízellátása javult, a vízben szegény területeken tavakat létesítettek. Több mint 120 híd létesült, hogy a közlekedés szárazföldön se váljék lehetetlenné. A vízválasztótól lezúduló víz áramot is szolgáltat, egy München méretű városnak elegendő áramot termelve. Csatornahíd Az építők sokat adtak a gazdaságosságra. Három helyen néztek azzal a kihívással szembe, hogy a csatornát hegyoldalak között kellett vezetni. Rajna majna duna csatorna usa. E miatt a Zenn, a Rednitz és a Schwarzach folyók érintett szakaszain felüljárót építettek a folyóvíznek. Ezek hidak, amin átmegy a folyómeder és hajók járnak benne. A leghosszabb ilyen híd 220 méter hosszú és megerősített acélból készült. Gazdaságosság A folyók összekötése lehetővé tette a csatornán át az olcsó és energiatakarékos áruszállítást. Az európai kereskedelmi flotta tolóhajói egy-egy szállításnál 2 tehervonatot megtöltő árumennyiséget képesek szállítani, a vasúthoz képest 1/3 áron.
A Duna, mint vízi út. Közlekedési földrajz | Sulinet Tudásbázis. Emiatt minden zsilipet át kellett volna alakítani, valamint a nyugati és balkáni országok teljes flottáját le kellett volna cserélni több milliárd euró. Ehelyett arra adna az EU támogatást, hogy a Duna bármilyen vízállásnál hajózható legyen Mohácsig. A csatorna megnyitása után a Duna jugoszláviai szakasza hosszú időn keresztül szinte hajózhatatlan volt a háború vagy a lebombázott átkelők miatt.
Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Szeptember 25. · Többet látni » Szuezi-csatorna A Szuezi-csatorna (arabul: قناة السويس, Qanāt al-Suways, magyarosan Kanát asz-Szuvajsz), a Sínai-félsziget nyugati részén épült tengeri csatorna. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Szuezi-csatorna · Többet látni » Tájépítészet A tájépítészet fiatal, interdiszciplináris, sokfajta tudásbázisra (természettudományok, társadalomtudományok, mérnöki tudományok) épülő szakma. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Tájépítészet · Többet látni » Tehergépkocsi Egy európai kamion: nyergesvontató és félpótkocsi Egy másik európai kamion: tehergépkocsi pótkocsival A tehergépkocsik (vagy teherautók) elsősorban vagy kizárólagosan terhek (pl. nyersanyagok, félkész termékek, készáruk) szállítására tervezett közúti gépjárművek. Új!! Rajna majna duna csatorna part. : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Tehergépkocsi · Többet látni » Zsilip Csatorna zsilip, és a zsilipőr otthona a ''Grand Union Canal''on Marsworth-nál; Hertfordshire, Anglia. A zsilip vagy hajózsilip olyan szerkezet, Leírás a. amely vízi járművek különböző magasságú vízfelületek közti felemelésére és lesüllyesztésére szolgál folyókon, és csatornákon.
Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Búvár Kund · Többet látni » Belgrád Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár ("Bolgárfehérvár") változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Belgrád · Többet látni » Duna A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Duna · Többet látni » Európai Unió Az Európai Unió (röviden EU) egy túlnyomórészt Európában található, jelenleg 28 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Európai Unió · Többet látni » Fekete-tenger A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Fekete-tenger · Többet látni » I. Károly frank császár I. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és I. Duna Rajna Majna Csatorna Térkép. Károly frank császár · Többet látni » I. Lajos bajor király I. Lajos bajor király · Többet látni » Környezetvédelem A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
A Duna jellegzetessége az ún. teraszokra tagolódás. Egyes teraszok a különböző időkben a Duna árterét jelentették, amelyek keresztmetszetei fiatalsági sorban egyre kisebb, nagyjából koncentrikus félkör alakba rendeződnek.
Ő már óta részt vett a tervezésben, de ekkor javasolta, hogy nem szabad kiegyenesíteni a folyót és a holtágakat felölteni. Helyette sok nádast, félszigetet, öblöt képzelt el, amelyek megvédik a nagy hajók keltette hullámoktól a vízben élő állatokat. Grebe dolgozta ki a környék környezetvédelmi tervét, amely azóta is mintaértékűnek számít a tájépítészetben. Grebe — között folyamatosan egyeztetett minden érintettel, hogy olyan megoldások szülessenek, melyek mindenkinek megfelelőek. Duna majna rajna csatorna. Ő mondta, hogy 5 évig veszekedtek, majd 15 évig vitáztak és a vita alakította ki a tökéletes megoldást. Hungary/Vízi út A kiépített táj élővilága ideálisnak mondható, az emberek kedvelt kirándulóhelye lett, új házak épültek a parthoz közel. A vízi út idegenforgalma fellendült, felvirágoztatva a települések lakóinak helyzetét. A városok vízellátása javult, a vízben szegény területeken tavakat létesítettek. Több mint híd létesült, hogy a közlekedés szárazföldön se váljék lehetetlenné. A vízválasztótól lezúduló víz áramot is szolgáltat, egy München méretű városnak elegendő áramot termelve.
A reneszánsz kor egyik legnagyobb és legértékesebb magyar gyűjteménye Mátyás király könyvtárában a Bibliotheca Corvinianában (Corvina Könyvtárban) található. A hatalmas tárral rendelkező könyvtár melynél nagyobb csak V. Miklós pápának volt az 1400-as évek közepén egyedülálló színvonalat képviselt. Mátyás könyvtárának kialakításában és gyűjtésében Vitéz János a nagy műveltségű tudós- ki Mátyás nevelésében is részt vett-kivételesen összeállított könyvtára lett a példa, melyhez később Janus Pannonius is csatlakozott. A könyvtár virágzása egészen 1472-ig tartott Vitéz János és Janus Pannonius lázadásáig, ekkor a király lefoglalta Vitéz János könyveit amivel újból gyarapodott a könyvtár, ám a lázadás miatt a király kiábrándult a humanistákból, csak akkor kapott megint szenvedélyt a könyvek iránt mikor 1476-ban házasságot kötött Aragóniai Beatrixszal. Az Itáliai reneszánsz nagy hatással gyakorolt rá, Beatrix sok gyönyörű, értékes könyvet hozott magával, a pompás Aragón Könyvtár híre pedig fokozta érdeklődését saját könyvtára iránt is.
1464. március 29. Szerző: Tarján M. Tamás 1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát. Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. Legfőbb koronázási ékszerünk még 1440-ben került el Visegrádról, amikor I. Habsburg Albert halála után Jagelló Ulászló (ur. 1440-1444), és a csecsemő V. László (ur. 1453-1457) nevében az özvegy Luxemburgi Erzsébet küzdöttek a főhatalomért. A rivalizálás során a királyné udvarhölgye, Kottanner Jánosné Wolfram Ilona egy vánkosba rejtve ellopta a Szent Koronát, a háború azonban végül I. Ulászló javára dőlt el, így a királyi jelvényt birtokló Erzsébet és pártja Habsburg III. Frigyes császárhoz (ur. 1440-1493), Albert utódjához menekült. I. Ulászló aztán 1444-ben, a várnai csatában elhunyt, V. László pedig 1445-től Hunyadi János kormányzó révén, majd 1453-as nagykorúsítása után ténylegesen is az ország ura lett, ennek ellenére a Szent Korona nem került vissza Visegrádra.
Miután Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben életét vesztette, az uralkodó hosszú ideig nem választott másik feleséget, és bár Aragóniai Beatrixot időközben két itáliai hercegnek is odaígérték, a 17 éves hercegnő végül a magyar király menyasszonya lett. ( A legfrissebb hírek itt) A nápolyi királylány 1476-os érkezésével gyökeres változások mentek végbe Visegrádon, ugyanis az itáliai etiketthez szokott Beatrix Mátyás addig nyitott és közvetlen udvartartása helyett nagyságrendekkel reprezentatívabb, és igy zártabb udvari életet szervezett. Mindez számos pozitív következményt is magával hozott. Például Beatrixnek tudható be, hogy Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében az itáliai reneszánsz jelentős alakjai megfordultak Magyarországon: például többek között a történetíró Antonio Bonfini és Diomede Caraffa, akiket munkájukban egyébként maga Beatrix is ösztönzött. Az itáliai stílusú udvartartásnak köszönhetően a visegrádi fényűző rezidencia Közép-Európa szellemi életének központja lett.