Az önkormányzatokra egészen biztosan igaz, hogy Magyarország előre megy és nem hátra – mondta a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere az MTI-nek csütörtökön, hangsúlyozva: míg a baloldali kormányok politikája a megszorításokról szólt, addig a polgári kormányé a támogatásokról. Szita Károly (Fidesz-KDNP) a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) szerdai, pécsi elnökségi ülését követő sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva azt mondta: harminc éve dolgozik az önkormányzati szférában, őszintén megdöbbent a baloldali politikusok mondatain. Sajtóbeszámolók szerint az eseményen Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), Gödöllő polgármestere, a szervezet elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy szakértők bevonásával tízpontos szakmai anyagot készítettek az önkormányzatiság választások utáni helyreállítására, a minőségi közszolgáltatások biztosítására, illetve arra, hogy az önkormányzati rendszer működőképes és finanszírozható legyen. Péterffy Attila (Pécs Jövője – Öt Torony), Pécs polgármestere annak a reményének adott hangot, hogy az új kormány fontos szempontnak tartja majd a települések önrendelkezésének helyreállítását, és elvárják, hogy helyi ügyekben helyben hozhassanak döntéseket.
Magyarország előre megy, nem hátra /mchavver paródia/😅 - YouTube
Figyelt kérdés Nem hátra? Nekem pedig úgy tűnik🤷♂️ 1/11 anonim válasza: 46% Magyarország előre megy, DE hátra. márc. 4. 20:12 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: 73% Bodzás borsodit nyaltál, vagy mizu veled, kispajtás? márc. 20:13 Hasznos számodra ez a válasz? 3/11 anonim válasza: 29% Ha az előre keletre van, akkor de. 20:14 Hasznos számodra ez a válasz? 4/11 anonim válasza: 87% Visszaugrottunk a "ruszkik hazán! " Visszaugrottunk az átkos negyven éven A Horthy-korszakon A sötét középkoron is... Szuper... Csak a forint nem erősödik vissza, az tovább gyengül "előre"... bizonyára a dolgozó népért, a hazáért, mert azt is megmagyarázták már, hogy nem jó az erős forint, bár korábban ellenzékben pont az ellenkezőjét magyarázták. 20:21 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: márc. 21:19 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 A kérdező kommentje: #2 kiütött a kubu🤷♂️ 7/11 The Dark Passenger válasza: 58% Előre egyenesen a szakadék felé. 10. 10:03 Hasznos számodra ez a válasz?
8/11 anonim válasza: 100% Elegyenesem előre, tátott szájjal... 20:35 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: 100% Csak az a baj gödörben (nagyon mély) vagyunk és mindegy előre vagy hátra körbe körbe megyünk. Szerintem nagyon rosszul állunk! márc. 20:37 Hasznos számodra ez a válasz? 10/11 anonim válasza: 21% Nézőpont kérdése, van, akinek a hátra az előre és fordítva. A rákok lábaikkal előre, farkukat csapva hátrafelé tudnak menni. Megfigyelésem szerint az emberek összevissza szoktak menni, sokan oldalra figyelnek és közben egészen más irányban mennek, az ilyeneket óvatosan ki kell kerülni, mert könnyen összeütközés a vége. 20:43 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Nagy Katalin indításképpen az iránt érdeklődött, miért támadja az ellenzék "időről időre" a kormány járványkezelését. A válasz előtt Orbán Viktor emlékeztetett a korábban már ismertetett új járványügyi szabályozásokra: február 15-től csak az a 18 éven felüli magyar ember minősül oltottnak, aki már megkapta a harmadik oltását is, vagy a második felvétele óta nem telt el több mint hat hónap. Erről egyébként a Magyar Közlönyben már meg is jelent a rendelet, erre tessék. A védettségi igazolvány oltottságivá alakul át, a karanténkötelezettség 10-ről 7 napra csökken, 5 nap utáni negatív teszt esetén ez tovább rövidíthető. Januárban minden csütörtökön és pénteken 14 és 18 óra között, szombatonként pedig 10 és 18 óra között regisztráció nélkül is lehet oltakozni a kórházi oltópontokon és a járásközponti szakrendelőkben. Az országot honvédségi oltóbuszok is járják. A járványkezelési vitákról azt mondta, ez nem sajátos magyar jelenség, mindenhol nagy vita van a védekezésről. A baloldal szerinte abban lóg ki, hogy "kamuvideókat gyártott", úgy vélekedett, nyugaton nem fordul elő, hogy tényeket hamisítanak meg.
Szembesülni a kilátástalansággal küzdő emberekkel, a pusztuló vidéki infrastruktúrával és az urambátyám viszonyokkal elég megrázó élmény. Amikor becsengetek egy félig már összedőlt borzalmas állapotú házhoz, gyakran imádkozom, "Uram add, hogy lakatlan legyen, de sajnos az esetek többségében bizony lakott az ingatlan. " Arra a szomorú jelenségre is felfigyeltem, hogy a somogyi nyugdíjas honfitársaink jelentős része már nem tud télen a saját házában lakni. A ház melletti, általában egyszobás melléképületbe szorulnak ki télire, nemes egyszerűséggel azért, mert a méltatlanul alacsony nyugdíjukból csak ezt a kis helységet tudják felfűteni. Valahogy őket nem érte el a rezsicsökkentés, mivel többségük fával fűt, aminek az ára évről évre jelentősen nő. A Fidesz valóságában ez a Magyarország épp előre tart, de az itt élőkkel folytatott hosszas beszélgetések után úgy érzem, Somogyország nem, hogy előre nem megy, de még a kézifék is be van húzva. Somogyban a féket Móring József Attila, Gelencsér Attila, Szászfalvi László és Witzmann Mihály jelentik.
Sajnos, fogalma nincs a magyarok nagy részének arról, milyen a helyzet Ny-Európában! Itt béke, nyugalom van! Bolond az, aki diktatúráról halandzsázik, mint a Soros-féle fizetett felforgató marhák, akik itt is ugyanolyan világot akarnak / és fognak előidézni, ha sikerülne nekik megbuktatni Orbánt és a kormányát! Az a céljuk és ezért erre akarják erőnek erejével hangolni azt az ostoba magyart, aki elhiszi, amit ezek a Soros- és EU-csicskák akarnak! Mindenki érdeklődjön csak a nyugat-európai ismerőseinél, h milyen fényes, szép szabadság van a szabad nyugaton! Sötétedéskor már ki se mernek menni a rendes emberek az utcára, folyton figyelni, óvatos lenni s legjobb a saját autóval közlekedni! AKI OLYAN OSTOBA, H EZT AKARJA, AZ ÖNPUSZTÍTÓ! Az költözzön Brüsszelbe, Párizsba, vagy Németo-ba, sok városban dúl a szabadság éppen!
Nemcsak a magyarokétól, de a kőszegi németekétől is teljesen eltérő "archaikus" gyermekvárási, keresztszülői, születési, házassági szokásaik élnek. Híresek a három napig tartó farsangi vígalmaik, illetve az "asszonyfarsang" szokás. A település egy olyan város része, amely már alapításától, a Kőszegi grófok idejétől fogva jelentős számú német származású lakossággal bírt. Kuriózum a két "németség", svábok és hiencek egymás mellett élése. Mindezt a Vas megyei németek bemutatása foglalja keretbe. Így képez egy egységet a falu, a város és a megye, amely hármason keresztül bemutatható a már itt élők és a később letelepedettek vagy betelepítettek világa. BEOL - Varga Mihály: a kitelepített svábok magukkal vitték magyarságukat. A kiállítás szerves részét képezi a szintén NKA-pályázaton támogatást nyert múzeumpedagógiai munkafüzet, melyhez program is párosul. A kiállítás hétfő kivételével minden nap 9 és 17 óra között látogatható.
Az 1947-ben Bakonypéterdre betelepített, 94 éves Major Istvánné és az onnét Németországba száműzött, 82 éves Emma Niebel hét évtized után láthatta egymást újra. Kettejük története és találkozása megrendítő, akárcsak mifelénk az egész XX. század. Két apró, idős asszony üldögél a napon. félig lehunyt szemmel süttetik arcukat a fényben, körülöttük zajos népek, forgatag. A két asszony békés, nyugodt, szemlélődik. Pedig az élet sok terhet rótt rájuk. Major Istvánné 94, Emma Niebel 82 éves. Svábok és a szőlő epizódjainak listája. Major Istvánné a világháború után a Felvidékről áttelepített magyar, Emma Niebel Bakonypéterdről kitelepített sváb. A két nő 1948 februárjáig mindennap láthatta egymást a kis faluban, ám ekkor Emma Niebel és családja a kitelepítettek sorsára jutott, így szünet következett – pontosan hetvenesztendőnyi. Veszprémvarsány, kirakodó állomás "Garamdamásdon születtem, amely abban az időben Csehszlovákia része volt – kezd bele a történetbe Major Istvánné, született Földi Jolán, hadiözvegy. – A világháború befejeztével a végsőkig bíztunk abban, hogy talán maradhatunk.
2011. május. 10. 13:47 Kőbányai János Vélemény Kőbányai János: "Köszönet" György Péternek Köszönettel tartozom György Péter hozzászólásáért minapi cikkemhez (A kiszántott falusi zsidók hűlt helye). BAON - Varga Mihály: a kitelepített svábok magukkal vitték magyarságukat. Esküszöm, nem beszéltünk össze, de hálás vagyok, hogy írásomat illusztrálta, s fellépése (s emblematikus személyisége) több dimenzióssá szélesítette mondandómat. Amire csak félmondattal utaltam –"a cigány-holokauszt mitosz ellen... lehetetlen fellépni" –, azt György hús-vér valósággal töltötte meg.
A soroksári önkormányzat legutóbbi közmeghallgatásán az egyik helybélinek a földi maradványok sorsát firtató kérdésére Szrimácz Ferenc alpolgármester csak annyit válaszolt: "érdeklődjenek a temetkezési vállalatnál". Egy korábbi testületi ülésen a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az alpolgármester még azt mondta: "a földi maradványokat a pesterzsébeti temetőben helyezték el". A Budapesti Temetkezési Zrt. válaszleveléből viszont az derül ki, hogy ők egyetlen soroksári temető kiürítésében sem vettek részt, de azt bizton állítják, hogy a Szentlőrinci úti temetőből származó földi maradványokat egyetlen más, fővárosi sírkertbe sem vitték. Szerettük volna a XXIII. kerületi polgármesteri hivatalt is megszólaltatni, de nem sikerült illetékes nyilatkozót elérnünk. A Szentlőrinci úti temető kiürítése
"Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. (. ) Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép" – mondta. Hozzátette: a bevándorló németek – azonosságukat, jobbára a nyelvüket is megőrizve – gyorsan beilleszkedtek a magyarországi életbe: jól érezték magukat új hazájukban. Az 1848-as magyar szabadságharcban három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon. Hazánk egyedüliként emlékezik meg ezen a napon Varga Mihály arról is beszélt: Magyarország az egyetlen ország, amely – 2012 óta – gyásznapon emlékezik a németek kitelepítésére, amelyet a potsdami szerződés részeként, nemzetközi döntés kényszere alatt hajtott végre a háború utáni Magyarország. Az emlékezés napjának január 19-ét jelölték meg, mert 1946-ban ezen a napon kezdődött a magyarországi településeken élő német nemzetiségű magyar állampolgárok Németországba telepítése.
Basch tiltakozására Bárdossy kifejtette, hogy a román időkben kialakult helyzet abnormális, így azt nem lehet tovább fenntartani. A magyar kormány intézkedései láttán a szatmári svábok is a Volksbundtól reméltek védelmet, így ennek egyik tagszervezetévé váltak, majd október 19-én Basch is személyesen látogatott el Nagykárolyba. Ezek után sorra alakultak meg a helyi szervezetek a Szatmár megyei német községekben. 1940-1944 között sehol sem folyt olyan elkeseredett és éles küzdelem a magyarok és a népi németek között, mint Szatmáron, ugyanakkor sehol sem jelentkezett annyira a hazafias érzület, mint itt. A kiélezett ellentétek gyakran fajultak tettlegességig, 1941. tavaszán verekedés tört ki, amikor mezőteremi fiatalok megpróbálták feloszlatni a Mezőpetriben megtartott sváb bált. Az összetűzésnek halálos áldozata is volt egy sváb fiatal személyében, azonban az elkövető magyar fiatalt felmentették, a Volksbundnak pedig megtiltották, hogy beszámoljon az eseményekről. Az idő rövidsége miatt a magyar közigazgatásnak nem sikerült felszámolnia a svábok által elért eredményeket, de folyamatosan akadályozta a Volksbund tevékenységét, illetve továbbra is szorgalmazta az asszimilációt.
Összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen hazáját Keleten elhagyni, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt. Megjegyezte: "fonák dolog", de a "német csodát" ezzel a 16 millió frissen betelepített német ajkúval valósították meg Konrad Adenauer egykori kancellár Németországában. Ugyanakkor ezek az emberek "idehaza, Magyarországon nagyon hiányoztak". Kitelepítésre váró békásmegyeri svábok 1946 januárjában Fotó: Bauer Sándor / Fortepan "Ráadásul az itthon maradók zöme félelemben, a háborús bűnösség vádja alatt élt: elhagyták nyelvüket, féltek attól, hogy őket is kitelepítik. Nem beszéltek sem a családban németül, sem a falujukban, közösségeikben" – mondta Varga Mihály. A miniszter felidézte: a török hódoltság idején elnéptelenedett Dunántúlra és a Duna mentére a 18. század elején a nagybirtokos főnemesek ezrével, tízezrével telepítettek be németeket. Svábföldön, a Duna menti Ulmban gyűjtötték össze és tették hajóra elsősorban a fiatal, katolikus házaspárokat.