Kárpáti Kamil; Stádium, Bp., 1997 Angyalkacsinálás. Dokument (versek, 1999, JAK – Kijárat) Pletykaanyu (elbeszélések, 2001, Jelenkor) Caspar Hauser (bibliofil kiadvány, versek, 2001, Körös Könyvtár) Végül befűzi önmagát. (a Vésztői Sziget Alkotókör antológiája; szerk. : Grecsó Krisztián; Önkormányzat, Vésztő, 2003) Isten hozott. A Klein-napló. Regény; Magvető, Bp., 2005 Isten hozott. Regény; 2. jav. kiad. ; Magvető, Bp., 2006 Hasutasok (forgatókönyv, 2006, Szőke András filmje, Hunnia) Pletykaanyu. Elbeszélések; 2. átdolg. ; Magvető, Bp., 2006 Megy a gőzös (forgatókönyv, 2007, Koltai Róbert filmje, Filmsziget) Tánciskola (regény, 2008, Magvető Könyvkiadó) Cigányok (dráma, 2010, Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) Mellettem elférsz (regény, 2011, Magvető Könyvkiadó) Mikszáth 21; Mikszáth Társaság, Horpács, 2012 (Mikszáth könyves-téka) Megyek utánad (regény, 2014, Magvető Könyvkiadó) Jelmezbál. Egy családregény mozaikjai; Magvető, Bp., 2016 Harminc év napsütés. Egy csendes kalendárium; Magvető, Bp., 2017 Barabás Zsófi; szöveg Grecsó Krisztián, Térey János; Faur Zsófi Galéria, Bp., 2017 (Mai magyar képzőművészet) A Pál utcai fiúk (szövegkönyv, 2017, Vígszínház, rendező: Marton László, zeneszerző: Dés László, dalszövegíró: Geszti Péter) Dés László: A Pál utcai fiúk.
A Vera című regény alapvetően egy tíz éves kislány útkereséséről, első szerelméről és felnőtté válásának első, botladozó, túl korai és túl nehéz lépéseiről szól. Beavatás-történet, remek korrajz és ki tudja, még mi. Leginkább - MI. Szól az őszinteségről, a félelemről, a bátorságról, hazugságról, a titkokról, szorongásról arról, hogy kik vagyunk és arról is, hogy kik nem vagyunk. Meg a többiről, amiről általában senki nem beszél... Grecsó Krisztián összes könyvének megjelenése kisebb (vagy inkább nagyobb) szenzáció, és nem, nemcsak a kiváló PR és marketing miatt. Hanem mert valódi értéke és tartalma van annak, ami ír. És nem hazudik. Egyetlen szóval sem, soha. Ahogyan valójában (legalábbis kezdetben) Vera sem. A történet onnan indul, hogy Vera, egy átlagos (? ) kislány belecsöppen egy átlagosnak éppen nem mondható (? ) családi összejövetelbe, ahol a legjobb barátnőjétől kezdve az édesanyjáig tablószerűen mindenki jelen van, aki Vera életének állandó részese. Az olvasó már a regény e kezdő jelenetben megérzi, hogy itt valami nagyon nincs a rendjén.
Idén ismerkedtem meg Grecsó Krisztián regényeivel és ideje volt ismét olvasnom tőle. Választásom legutóbb megjelent kötetére, a Verá ra esett. Hatalmas népszerűségnek örvend mind az író, mind a történetei, Grecsó Krisztián a kortárs irodalom egyik legnagyobb alkotója. Olvassatok tőle minél többet! A fülszöveg Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is.
Nem dobja az olvasó arcába és nem villogtatja hatásvadász módon. Csak megsejteti, csak éppenhogy láthatóvá teszi. A dramaturgiai eszközök szintén nagyszerűek és elegánsak, hiszen ezeket az igazságokat a maguk pőre valójában a lehető legártatlanabb szereplők mondják ki, sokszor nem is pontosan értve azokat, csak épp a szavak és indulatok szintjén. Csakhogy amint kimondják őket, máris részesei és elszenvedői lesznek, mert valahogy, ha nem is úgy, mint a valódi "bűnösök", érteni kezdik őket. Egy könyv akkor válik népszerűvé, amikor a története által sokan érintettnek érzik magukat. A Vera ezért (is) sikeres. Mert a Vera által bizony mind érintettek vagyunk. Én vagyok Vera, te vagy Vera. Nem, nemcsak azok, akik éltek a '80-as években, vagy éltek Szegeden, hanem mindannyian. De az összes többi karaktert is ismerjük. Se nem jók, se nem rosszak, de valódiak és élők mind a maguk esendő, mindennapi és eleve elrendelt módján. Vera "a mi jobbik énünk". Nem azért, mert a dolgok elhallgatása megnyomorít, és nem is azért, mert Vera szenved a barátság és az első szerelem érzéseitől (és minden mástól, ami a felnőtté válás útján várja), vagy mert Vera egyetlen mondattól válik nagylányból kisfelnőtté.
Látnivalók a környéken: a János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye, egyben Budapest legmagasabb pontja – tetején az Erzsébet-kilátóval, ahova libegő is felvisz. 9. Pilisborosjenő, sziklaképződmény Pilisborosjenőnél a Kevélyhegyi Tanösvény elvezet egy érdekes alakú sziklaképződményhez: a megfelelő szögből nézve a Teve-szikla legmagasabb, kettős ágú szirtje a névadó állatra emlékeztet. A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett – így alakult ez a nem mindennapi képződmény. 10. Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház A 2001 óta az UNESCO világörökség részeként számon tartott Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház egészen különleges együttese a természeti, civilizációs és kulturális értékeknek. Észak-Magyarország | Edelényi Kastélysziget. A geológusok szerint mintegy 12 millió éve, a miocénban képződött az lithothamnium-gumós lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányásztak – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez.
A vulkáni eredetű hegyen már a XV. században kőbánya működött, ennek helyén, a fejtési gödörben alakult ki egy tó, amelynek ma sokan csodájára járnak. A tó körül 70 méteres sziklafalak magasodnak, lélegzetelállító látványt nyújtva ezzel. A tengerszemet a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg, út közben a tájékoztató táblák részletesen ismertetik a természeti jelenséget, a malomkőbánya történetét és a terület élővilágát. Csarodai református templom Az ország legkeletibb megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is bőven akad bakancslistás látnivaló. A Középkori Templomok útját követve több középkori templomot is felfedezhetünk, közülük is kitűnik a Beregi-síkság egyik gyöngyszeme, Csaroda a XIII. században épült templomával. A Csaronda-patak közelében, dombra épített templom különlegessége a XIII. századi freskók, valamint a XVII. században készült népies stílusú, ősi életfás-virágos ornamentika keveredése. Emellett az 1777-ból származó festett fakazettás mennyezet, valamint a szószék és a karzat is figyelmet érdemel.
A Filozófusok kertje a Gellért-hegy nyugati oldalán, a Gruber József víztározó tetején található. A park Budapest egyik kevésbé ismert látnivalója Tovább A Városliget Budapest második legnagyobb közparkja, kedvelt pihenőhely és kulturális centrum. Budapest XIV. kerületében helyezkedik el 100 hektáros területen. A Tovább A József nádor tér Budapest V. kerületében, a Lipótvárosban található téglalap alakú, nagyjából 8500 négyzetméter területű tér. A tér meghatározó Tovább Magyarország egyik legkülönösebb tája a Kis-Balaton, mely a Balaton elvékonyodó délnyugati csücskében található. A 18. század végéig nem tettek különbséget Tovább A Tihanyi-félsziget a Balaton és Magyarország egyik legszebb vidéke. Az átlagosan 2 kilométer széles félsziget a Balaton északi partján Aszófő Tovább A Rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével Magyarország legmélyebb állóvize. Az egykori külszíni vasércbánya geológiai különlegességnek számít. Rudabánya Miskolctól 37 Tovább A Fertő tó Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.