Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
A cselekvés (történés, létezés) idejét egyetlen testes jel fejezi ki, a múlt időt jelző - t (- tt). A jelen időt a már említett zéró morféma jelöli, a jövő időt pedig csak segédigével ( fog) és a főige főnévi igenévvel tudjuk kifejezni: vitorlázni fogok. A jövőbeli cselekvést kifejezheti más mondatrész is, vagy éppen a kontextus (szövegösszefüggés). A cselekvés módja inak jelei hosszabb sort alkotnak: a kijelentő mód sajátította ki a zéró morfémát, a felszólító a j -t és annak (hangi okokból kialakult) változatait, míg a feltételes mód jele a -na, -ne, -ná, -né; a négy változat azért létezik, hogy lehetőség nyíljon a hangtani illeszkedésre, illetve hogy a jel hangteste elkülöníthető legyen egyes ragokétól. A ragok több paradigmába (ragozási sorba, rendszerbe) illeszkednek. A határozatlan tárgyra irányuló cselekvést az alanyi ragozás, a határozottra irányulót a tárgyas ragozás fejezi ki. Az alanyi ragozás magában sem egységes: megkülönböztetjük ikes és iktelen változatát, e megkülönböztetés azonban ma már egyre homályosabb, egyre kevésbé következetes.
Az ikes ragozás valaha, nyelvünk múltjában a szenvedő, visszaható jelentést adta némely igénknek, mára azonban már "elfelejtettük" ezt, ezeket a jelentésárnyalatokat képzők hozzák létre, a funkció kihaltával az ikes paradigma is mindinkább ködbe vész. Az alanyi ragozás a köznyelvi használatban hovatovább az iktelennel azonos. A két paradigma egyébként nevét onnan kapta, hogy az ikes ragozás az egyes szám harmadik személyben az - ik személyragot használja, az iktelen a zéró morfémát. Különbség csak az egyes számban van köztük, a többes számban a ragok mindkét paradigmában azonosak. A táblázatokból kiderül, mennyire behatolt már az iktelen ragozás az ikes paradigmába, s az is, milyen gyakran él az igei paradigma a zéró morfémával, hogy hol vannak alakazonosságok, vagy hiányok a ragozási sorban, melyeket csak a szövegösszefüggés tehet egyértelművé.
Helye van az örömnek és a bánatnak is - és ez nem mindenképpen azt jelenti, hogy sírnunk kell, de adjunk helyet az érzéseknek és azonosítsuk be őket, hogy ott vannak - azok is a mieink! (Dr. Sarungi Emőke) Minden olyan esetben, amikor az életünk visszavonhatatlanul megváltozik - akár az életkörülményünk, akár a kapcsolatunk, vagy csak véget ér egy életszakasz... a veszteség einkre tág módon kell tekinteni, mert mindig, ha nem tudunk visszahozni valamit és végleg elmúlt, akkor elkezdünk gyász olni... és mivel ilyen tágan tekintünk erre (és ebben a tágasságban vannak jó történések is), ebben a tágasságban nagyon sok olyan érzés beáramlik, ami egymásnak ellent mond és vegyes. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van benne megkönnyebbülés és öröm, és ott van rögtön utána a bánat, vagy valami furcsa, fájdalmas nosztalgia, vagy egyszerűen csak hiány zik az, amit megszoktunk. Egy rutin.
dr. Sarungi Emőke, a Gyászfeldolgozás Módszer Magyarország vezetője - YouTube
Rólunk Gyógyulás a Gyászból Egészségmegőrző, Fejlesztő, Terápiás és Művészeti Alapítvány. A Gyógyulás a Gyászból Alapítvány jogerősen bejegyzett alapítvány, amely Dr. Sarungi Emőke felnőtt- és gyerekpszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos alapított. A célkitűzések közt a fő cél a Gyászfeldolgozás önsegítő módszer minél szélesebb körben való terjesztése és gyászfeldolgozás specialisták képzése Magyarországon. Ezen kívül a művészeti pszichoterápia népszerűsítése, transzkulturális projektek létrehozása, fiatal szakemberek támogatása és anyagi támogatás nyújtása olyan személyek számára, akik nem tudják a pchichoterápia vagy a gyászfeldolgozás teljes díját kifizetni. Összességében a támogatandó cél a testi és lelki egészségnek megőrzése és visszanyerése a terápia, fejlesztés, művészetek eszközeivel. A kutatórium elnöke: DR. Osváth Viola.
Hogyan működik a Gyászfeldolgozás Módszer®? Mi teszi azt hatékonnyá? John W. James és Russell Friedman 40 éve fejlesztették ki ezt a gyász- és veszteségfeldolgozó módszert, saját gyászélményeik kapcsán. A módszer fő mozzanata az aktív cselekvővé válás. Ami megtörtént, azon már nem tudunk változtatni. Dr. Sarungi Emőke felnőtt-, és gyermekpszichiáter, egyetemi oktató, pszichoterapeuta, Gyászfeldolgozás Módszer® Specialista. Amit befolyásolni tudunk, az a feldolgozatlan veszteségre adott érzelmi reakciónk. Ha felelősséget vállalunk a történtekre adott saját érzelmi reakciónkért, ez már elég lehet ahhoz, hogy a módszer segítségével megváltoztassuk azt. A módszer tehát nem más, mint egy önsegítő cselekvésprogram, amelyet a kézikönyv gyakorlatai által, a szerzők utasításait betartva, két ember a kölcsönösség jegyében elvégezhet. A módszer továbbadását, tanítását viszont csak a gyászfeldolgozás módszer specialisták végezhetik. T öbb elméletet is olvashatnak azok, akik a gyász szakaszaira keresnek rá.
Nincs értelme összehasonlítani a veszteségeket. Nincsenek 75 százalékos vagy 50 százalékos veszteségek, ha valamit elveszítünk, akkor az egy teljes veszteségélmény. Minden egyes veszteség és veszteségfeldolgozás más típusú élmény is. Egy családban történő haláleset kapcsán is megfigyelhető, hogy az elhunytat minden családtag valahogy másként gyászolja, mert minden családtagnak más volt a kapcsolata az elhunyttal. Gyász és depresszió: hajlamosak vagyunk összemosni a két fogalmat. Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a kettő között? A gyász nem betegség, hanem a veszteségre adott természetes érzelmi reakció. Egyik jelentős különbség a gyász és a depresszió között, hogy a depresszióban a nyomott hangulat, kiüresedettség konkrét ok nélkül, szinte egész nap jelen lehet, de a gyászolóknál ezt inkább a gyászolt személyre való emlékezés váltja ki. A hangulati hullámzás is különbséget mutat, a depressziós személy hangulata reggel nyomottabb, majd ez oldódhat; a gyászolónál ez erőteljesen hullámzó.
a házasságkötés, egy gyermek születése, vagy a függőségtől való megszabadulást. A gyász tehát nem más, mint egy veszteségre adott természetes és normális reakció. Mindazoknak – a sokszor egymásnak ellentmondó – érzéseknek az összessége, amelyet egy nagy változás, életünk addig megszokott rendjének a felborulása okoz. A gyász érzései sokszor egymásnak ellentmondóak is lehetnek. A veszteség okozta mély fájdalom, a jövőtől való félelem, az ijedtség, az elveszettség, a bénultság, a bizonytalanság, a kétségbeesés, a bűntudat vagy a lelkiismeret-furdalás, a düh, az elszigeteltség, a magány, a reménytelenség és a hiány érzései mellett ott lehet a szeretet, a hála, az öröm, a bizalom, az összetartozás, a megkönnyebbülés és a felszabadulás is. Az igazság az, hogy a gyászolón kívül senki más nem tudhatja pontosan, hogy milyen érzések, gondolatok kavarognak benne. Mit hoz a gyászfeldolgozás az életünkbe?