József Attila Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. Kövér homály, zsíros, csendes; lapos lapály, kerek, rendes. Csak egy ladik, mely hallhatón kotyog még a kásás tavon magában. Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni. És a szőlő. Közbül szilva. A tőkéken nyirkos szalma. Sorakozó sovány karók, öreg parasztoknak valók járkálni. Tanya, - körülötte körbe fordul e táj. A tél körme oldaláról egy keveset repesztgeti még a meszet; eljátszik. Az ól ajtaja kitárva. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül! Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít ima. Gondolkodva ülnek im a sötétben. Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba. 1932. jan. Írd meg a véleményed József Attila HOLT VIDÉK című verséről!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: Árpád-vágások (Benke Bánya 389. ), pólyás címer (Bertényi Új m. 74. ), sávozat (Vajay MűvtÉrt. 1972. 274. ) Rövidítések Árpád-sávok nak nevezi a laikus szemlélet Magyarország címerének vágott pajzsát. Helytelenül a címer vörös-ezüst sávjait nevezik így. A helyes heraldikai elnevezés a vágás, mivel vágott pajzsról van szó, noha időnként a sávozott szakszót is használják. Ez valójában az Árpádok családi címere volt, kezdetben oroszlánokkal kiegészítve, míg a kettős kereszt az országot jelképezte. Erre utal a Képes krónika hasított címere, a jobboldali mezőben az Anjou- liliomokkal, a baloldaliban az Árpádok vágásaival (akinek az Anjouk leányági leszármazói voltak). Károly Róbert harmadik felségi kettőspecsétjének hátlapján a kettős keresztet ábrázoló nagyobb címere fölött ugyanilyen kisebb pajzs látható, ami heraldikai nyelven azt jelenti, hogy a kettős kereszt országában a liliomos-vágásos dinasztia uralkodik. Egyes vélemények szerint a vágásos címer előképe Aragónia cölöpölt címere lehetett és Imre király (1196-1204) aragón felesége, Konstancia tette ismertté Magyarországon.
A monda szerint [2] a tatárok Jukry (Wukry) nevű kánjuk idejében Pannónia ellen vonultak és a kán Attilát (tatárul Edelét) bízta meg a fővezérséggel. Miután átkelt a három folyón (Volga, Don, Dnyeper), Pannóniában új birodalmat alapított és régi címerét, a koronás vércsét a három folyóra cserélte. A cseh mondakörben Attila király és Zoárd vezér, mint a cseh kiályok őse szerepel, aki pajzsa három sávját, a három folyó emlékét új hazájában is megtartotta. [3] Az állítólagos Přemyslida eredetű cseh Slavata, Svikov és Černin családok mondája, mely szintén Zoárd vezérig terjed, ugyancsak a három folyóval magyarázza a címer három sávját. Balbín a régi cseh történetíró a mai Csehország megszállását Attilának tulajdonította, melyek emléke megtalálható Oláh Mikósnál és Bonfininél is. A történet szerint ennek emléke Czech-nek, a csehek ősapjának Attiláéhoz hasonló címerpajzsa. Balbín szerint a Slavata és a Přemysl nemzetség címere azonos volt, csésze, három sáv a pajzsban és a sisakon. [4] A Zoárdra való hivatkozás a 15. századra teljesen eltűnt és könyvmondaként élt tovább libocani Hajik krónikája (1514) nyomán, melyhez Balbín adott új tartalmat a hun rokonság részletezésével és genealógiájával, amikor a Czernin nemzetség eredetét a Přemyslidákig, ezeket pedig Zoárd vezérig vitte vissza.
A kétféle (régi és új) Magyarország megkülönböztetésének heraldikai visszahatása lehet tehát Magyarország régi és új címere is. A másik lehetőség pedig az, hogy a vágott jelkép/zászló (mely a preheraldikus korban Szent István király egyik pénzén is látható) már a honfoglalás előtt is létezett (amit a nyugati heroldok/heroldikusok is tudhattak) és azt valóban Árpád népe hozta magával a Kárpát-medencébe, miként azt egyes nem hivatalos történetbúvárok is vélik. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Jakab Elek-Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Budapest, 1901. [1] 265. ↑ Közli Zernicky - Szeliga: Die polnische Stammwappen. Hamburg 1904. ↑ Ernyei József: A lengyel heraldika magyar vonatkozású mondái. Ethnographia 1905. 126. ↑ Ezt így magyarázza: "Végül még megjegyzendő, hogy királyaink és a velük egy vérből való "Scythus"-nemzetségek címerében a három folyót jelentő sáv nem Elba, Biela és Eger folyó, mert ez téves újabb magyarázat, hanem Duna, Tisza és Szávának emléke, melyek a közös ősatya, Zoard vezér területén voltak. "
Kék-sárga ara Férfi Női Mindkettő a Jurong Madárparknál Védelmi állapot Legkevésbé érintett (IUCN 3. 1) Tudományos besorolás Királyság: Animalia Törzs: Chordata Osztály: Aves Rendelés: Psittaciformes Család: Psittacidae Nemzetség: Ara Faj: A. Sárga-kék arapapagáj (Ara ararauna) • IDRE Fórum. ararauna Binomiális név Ara ararauna (Linné, 1758) terjesztés Szinonimák Psittacus ararauna Linné, 1758 A kék-sárga ara ( Ara ararauna), más néven kék-arany ara, egy nagy dél-amerikai papagáj, többnyire kék felső részekkel és világos narancssárga alsó részekkel, feje tetején zöld színátmenetes árnyalatokkal. Az ara néven ismert neotrop papagájok nagy csoportjának dőt (főleg varzea, de nyílt szakaszaiban is) lakik terra firme vagy elárasztatlan erdő), erdő és szavanna a trópusi Dél-Amerikában. Népszerűek a szőlőtermesztésben, feltűnő színük, beszédkészségük, a piacon történő gyors rendelkezésre állásuk és az emberhez való szoros kötődés miatt. Rendszertan A kék-sárga ara ( Ara ararauna, Linnaeus 1758) a nemzetség tagja Ara (Lacepede 1799), a közép- és dél-amerikai ara hat nemzetségének egyike.
Első papagájnak kifejezetten ellenjavallt, olyannak való, akinek kisebb madarakkal már sikerült papagájtartási tapasztalatokra szert tennie. Kategória: Papagáj tartás Címkék: Ararauna, Szórakozás, Agresszió, Papagáj fajták Téma: Papagáj-alakúak A háziállatként vagy hobbimadárként tartott, otthoni papagájok kivétel nélkül egy nagy csoportba, az úgynevezett papagájalakúak közé tartoznak. ők pedig a a madarak osztályának egyik rendjébe tartoznak rendszertanilag, besorolásuk összesen 443 fajt számlál. Sokuk a legtöbb rajongónak már ismerős lehet. A haldokló hullámos papagáj Egy hullámos papagáj átlagosan 4-10 évig él. Annak ellenére, hogy a megfelelő gondozásban részesülő, kedvtelésből tartott egyedeik bizonyos esetekben akár 15 évet is a gazdival tölthetnek, általában a hullámosok élettartama viszonylag rövid. Szerencsére vannak módszerek, amivel megállapítható, a baj van. Kék sárga baleseti bejelentő. Aki ilyen madarat tart, az általában idővel el is veszíti őt - szemben a 60 évet is lenyomó óriáspapagáj gazdáival, mert ott ez a helyzet gyakran megfordul, és a madár marad árván.
Ha tehetjük óvakodjunk a karantén gyűrűs madaraktól (ezek a gyűrűk nyitottak), ugyanis ezek általában befogott madarak, melyek nehezen szelídülnek, valamint az életkorukban sem lehetünk biztosak. A csempészmadarakat a hatóság elkobozza. Ezen felül, egy veszélyeztetett fajt csak úgy tudunk megóvni a kipusztulástól (egyebeken kívül), ha a csempészett állatot nem vesszük meg. Ebben az esetben ugyanis a csempészésnek sincs értelme. Eredeti élőhelyén a trópusi esőerdőkben, mocsári erdőkben és a szavannákon él, általában párokban, vagy kis csapatokban. Egyelőre még viszonylag gyakori madár, bár a populáció csökkenése itt is megindult. Röpte gyors, nagy, lassú szárnycsapásokkal. Gyakran látni őket zöldszárnyú arákkal (Ara Chloroptera) és vörös arákkal (ara macao) egy csapatban. A madár hangja: Felhasznált irodalom: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots - 2013. Kék-sárga ara | PécsZoo. 11. 09: Limitbahn - Kuna, Luna (Kék - sárga ara, kék - arany ara, kékhátú ara) [278 kb] 2012. 02. 07: Tünde - Zeusz (Kék - sárga ara, kék - arany ara, kékhátú ara) [133 kb] 2012.