/ József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Szabó T. Anna: AZ ÜNNEP AZÉ AKI VÁRJA Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl - vigyázz! Kinézni nem szabad! Vers adventre – Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja - Cultura.hu. Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? - egy koppanás, és leteszik. Fényben úszik az üvegajtód, s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág, karácsonyszagú és meleg. "Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát! " Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek - az ünnep azé, aki vár. vissza a címoldalra
Ekkor küldött ment az ünnepeltért a kisszobába vagy a konyhába, és behívta. Ami ez után következett, azt csak erős idegzetű és kevésbé vájtfülű hallgatóságnak ajánlanám, ugyanis születésnapi családi kórusunk dalra zendített, mindig ugyanarra – és minden évben egy kissé hamisabbra sikerült a végeredmény. Mivel a családban egyedül csak a húgomnak volt hallása, ritmusérzéke és énekhangja, azt hiszem, az ő ünnepei lehettek a legdrámaibb hangzásúak. Ezzel együtt imádtuk ezeket az énekléseket, mert szívből jöttek, és biztos keretet adtak az ünnepnek. "Az ünnep azé, aki várja." - Szent István Katolikus Általános Iskola - Szatymaz. Utána mindig édesapám kezdte az ajándékozást a virággal és az előre kigondolt és soha nem változó szövegű jókívánság-áradattal. Édesanyám következett a maga szűkszavúságával és a praktikus, ámde mindig telitalálat ajándékaival, a sort pedig a húgom zárta a saját készítésű remekművekkel. De ez még mindig gyalogos hétköznapi ünnepecskének számított a karácsony varázslatához vagy a Mikulás érkezéséhez, a húsvéti nyúl trükkös eltűnéséhez képest! Már jócskán kamasz voltam, mire megkérdeztem a szüleimet: hogy csinálták gyerekkorunkban, hogy mire hazaérünk a Jézuska-várásból, addigra ott volt a karácsonyfa, teljesen kivilágítva, szólt a zene és a fa alatt ott sorakoztak az ajándékok, holott egyikük sem távozott a Jézuska-várásról?
Az ünnep azé, aki várja Szabó T. Anna adventi kalendáriuma huszonnégy csodás versből áll: télről, ünnepről, készülődésről, angyalokról, sőt, gyógynövényről – és nem utolsó sorban a karácsonyról. A különösen gazdag lelkű költő alkotásaiból ötöt ajánlunk advent utolsó napjaira. Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? "Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad!" Pótszékfoglaló. – egy koppanás, és leteszik. Fényben úszik az üvegajtód, s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág, karácsonyszagú és meleg. "Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát! " Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek – az ünnep azé, aki vár. A tél tiszta kerek lap, az arcodba szelet csap, orrod-szemed csepeg: csap, jöjj, meleg sál, meleg sap. Ha a nap süt: vigadunk, ha eső hull, kivagyunk: jaj, ez nem a mi napunk… Hó hull?
Jön a szél! Zsendül a földben a nedv, fut a vér, bizsereg a magban a lomb meg a fény – túlvagyunk lassan a tél nehezén. Olvad a hó, fenn fordul a nap, kiböködi a hideg csillagokat, döccen a vén föld rossz kerekén – túlvagyunk mégis a tél nehezén. Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét. Óvtuk az otthon csöpp melegét. Biccen az új ág, zsenge remény: túl vagyunk, úgy-e, a tél nehezén? Jön, jön a szél, friss föld szaga száll, létre gyötörte magát a halál, nincs lehetetlen, van te meg én – túlvagyunk, látod, a tél nehezén. HÓTALAN A HEGYEK INGE Nagy Gáspár verse Ez a tél még megváltatlan, nincs rá mentség: fehér paplan, se hó, se hold nem világol – amíg fölragyog a jászol hordjuk szívünk szakadatlan, kormos arcot száz darabban, nincs ajándék, semmi tömjén – rí Boldizsár, Menyhért meg én. Az indul el akaratlan kinek angyala jelen van, hótalan a hegyek inge – el kell érnünk Betlehembe! BETLEHEMI KIRÁLYOK József Attila verse Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus.
Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a lehetőségeihez mérten. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre! Támogatom a >> Karácsonyi magány: egyedül nem lehet ünnepelni A szentestét aki csak teheti, a szeretteivel tölti. Sokan vannak azonban, akiknek ez nem adatik meg: az egyedül élő emberek számára talán ilyenkor a... Miért hiszem el a feltámadást? Ismerőseim többségének fogalma sincs arról, mit ünneplünk húsvétkor. A legtöbben jól akarják érezni magukat, kilépni kicsit a hétköznapok rohanásából, mindegy, minek az ürügyén. Pedig... Húsvét titka és csodája A modern nyugati világ társadalma szellemi és erkölcsi értelemben, a hitek és egyéni választások tekintetében erősen megosztott. Meglátszik ez a hagyományhoz való merev és... Advent októberben?! "Néha úgy viselkedünk, mintha lenne valami fontosabb az életnél. De micsoda? " – Antoine de Saint-Exupéry idézete az élet lassítását célul tűző társadalmi mozgalom honlapján... Új lendület az utolsó métereken Na, még egy kör!
000 soros eposz lett. Itt van a homokozó, a hinta, ezernyi emlék. Most pedig itt állunk, mamám kijön a teraszra, és egy repedt koax kábelre erősített zacskóban leenged egy befőttes üvegben kávét, egy tálkában süteményt, tányért, evőeszközt, mi összehúzzuk a kabátot magunkon, mert a szabadtéri piknikhez azért hideg van, de nincs más lehetőségünk, ha együtt akarunk enni. Együtt – mama leül a teraszon, pokrócba burkolózva. Kiteszi maga elé a kávét, mi is magunk elé alatta, a kerti asztalra. A sütemény friss, a csokiöntet rajta beleivódik a tésztába, az felpuhul. Mimi persze a homokozóban játszik, mi először nem nézünk egymásra. Beszélgetünk mind. Mama nem látja, hogy csillog a szemünk, az aggodalomtól, az örömtől, a szeretettől. Nem kérdezzük egymást. Onnantól hónapokig így éltünk, sosem felejtem el – egyszerűen nem tudtam, hogy így is lehet. Úgy vártam az idei karácsonyt, mint az év csúcspontját. Minden munkát ehhez képest határoztam meg, már a novemberi születésnapom óta számoltam vissza a napokat.
És reggel feldíszítjük a nappalit lufikkal és girlandokkal, lampionokkal és boldog szülinapot felirattal, úgy várjuk a vendégeket. Elrejtem a kincskereséshez a nyomokat és a gondosan megválasztott kincset. Aztán megérkeznek a vendégek, beindul a zene, a játék, a buli. Az ötévesek megeszik az összes egészségtelen rágcsát, amiket ennek a napnak a tiszteletére kivételesen jómagam vásároltam be a cukros és nagyon buborékos üdítővel együtt, amelyek szintén nem az alapfelszereltség részei háztartásunkban – és meghagyják az összes finom, egészséges, házi készítésű ennivalót. Aztán tízéves korukra hirtelen megesznek mindent, olyanok lesznek, mint a sáskajárás, nem marad utánuk semmi, és a kincskeresés is bonyolultabb és izgalmasabb feladattá válik. A kedvencem – titokban bevallom – az este, amikor túlvagyunk a várakozás zsibongásán, a buli izgalmas tombolásán, és már az ajándékokat is kibontottuk. Ilyenkor szoktam hálát adni értük: a gyerekekért, akik olyan izgalmassá és széppé teszik az életemet, és minden évben annyit fejlődnek és változnak, hogy soha nem tudhatom, mit hoz a következő év, a következő ünnep.
Az etetés ökológiai és etológiai vonatkozásáról egyelőre viszonylag keveset tudnak a szakemberek, de egy biztos: a védett és ellenőrzött területeken a madarak túlélési esélyeit komolyan növelhetjük azzal, hogy viszonylagosan helyben tartjuk őket, és téli kóborlásaik hosszát jelentősen csökkentjük a táplálékszegény időszakban. Ugyanis a madarak — és ez természetesen nem csak a rétisasokra igaz! — vándorlásaik során sokkal gyakrabban kerülhetnek stresszhelyzetbe; kicsit olyan ez, mint mikor mi külföldre megyünk. Hortobágyon költő madarak videa. Néha kicsit eltévedünk, átvernek, meglopnak... egyszerűen minden teljesen idegen… A sasok esetében azonban ez a "kaland" akár végzetes is lehet: áramütés egy középfeszültségű vezeték oszlopán, vezetékkel való ütközés, mérgezés, lelövés vagy egyszerűen csak a táplálék hiánya növelheti elhullásukat. Egyes etetőhelyeken és azok vonzáskörzetében gyakran több tucat madár is koncentrálódhat, de több esetben számoltak már 60-70 egyedet is, sőt számuk akár a 100 példányt is elérheti… Magyarországon évente 800-1000 rétisas is megfordulhat, ami a telelő, vonuló és költő madarak számáról ad közelítő képet.
Dr. Végvári Zsolt ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének igazgatójával beszélgettünk arról, mennyiben alakítja át a klímaváltozás az itthon költő, illetve a Magyarországon "átutazó" vonuló madárfajok szokásait. Már nyáron elkezdődik Érdemes azzal kezdeni, egyáltalán miért vállalkoznak a madarak évente több száz, sőt sokszor több ezer kilométer megtételére rengeteg energiát elégetve ezer veszély között? Azért, mert az erőforrások optimális kihasználása okán megéri nekik. Czeglédi Zsolt / MTI Szürke darvak repülnek naplemente után éjszakázó helyükre a Hortobágyon, az Elepi-tóegység közelében. Ökölszabályként észak felé haladva a telek egyre hosszabbak és zordabbak, ám nyaranta kivirul a természet, bőséges a táplálék. Hortobagyon kilt madarak . Ezt kihasználják a fiókák felneveléséhez, majd amikor a hó és a fagy elzárja az élelemforrásokat, délnek veszik az irányt olyan tájakra, ahol aktívak a rovarok, és/vagy hozzáférhető a növényi táplálék. Nagyon leegyszerűsítve minden faj az igényei és az évmilliók során kialakult ösztönök alapján választ telelőhelyet.
A felhasznált módszerek túlnyomó része elsősorban a madarak távoltartását, a fel- és leszálló pályáktól való elkülönítését jelenti a legkülönfélébb technikákkal. Ilyen például a bizonyos madárcsapatok (például seregélyek, szarkák, varjak) betanított vándorsólyommal történő távoltartása, de egy speciális autó is rendszeresen köröz a reptér biztonsági zónájában és különféle előre beállított madárfaj saját, veszélyre figyelmeztető hangjait játssza le nagy hangerővel, amitől az éppen ott letelepedett madársereglet megijed és elmenekül. A legeredményesebb és kétségkívül leginkább természetbarát madárvédekezési forma a repülőtér körzetében költő vörös vércsék és szarkák szaporulatának befogása és egy távoli, biztonságos helyre történő áttelepítése. Védett madarak költöznek jövőre a hortobágyi szennyvíztelepre - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Ennek legmegfelelőbb időpontja a nyár eleje, hiszen a vércsefiókák júliusi kirepülésüket követően a nyár második felében kezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is lassan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul "helyismeretük" sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává.
Ilyenek az áramütés, a mé[... ] Húsvéti gólyatojás mentés 2019 április 21-én, Húsvét vasárnap reggel érkezett a bejelentés a mikepércsi rendőröktől egy fészekben elpusztult fehér[... ] Téli madarak Téli madarak a karvalyok, a baglyok, a búvárok és a hattyúk. Na meg a mérgezett sasok. Ezekről majd későbbi számunkban í[... ] Második gyertyagyújtás A madárkórház életében most valójában az uborkaszezont éljük szeptembertől márciusig. Ebből a szeptember tényleg az, ily[... ] Dankasirály műtétre vár Októberben került a szentesi állomásunkra egy szárnytörött dankasirály. A bal szárnyán sérült madarat ellátták az állomá[... ] Vigyázzunk az ölyvekre! A tél közeledtével egyre több az egerészölyv az utak mentén. Európa különlegessége: a Hortobágy. Az autópályák vadkerítésének oszlopai, vagy az utak menti [... ] Fára akadt daru kapott új esélyt November elején a Hajdúnánás és Balmazújváros közötti bekötőúton talált rá egy fiatalember erre a fára fölakadt darura[... ] A szitává lőtt gólya esete A gólya lövés soha nem volt reneszánszát éli.
Hajnalodik - Nagy kócsagok gyülekeznek a leeresztett elepi halastavak medrében: eljött a csoportos táplálkozás ideje Fotó: Morvai Szilárd A nem egykönnyen befogható és befogadható pusztai világban való eligazodást jól szervezett események segítik. Ilyen a lehalászási ünnep, a szürkemarhák ki- és behajtása és a tavi élővilágot bemutató, vezetett túrasorozat is. Hortobágyon költő madarak a dobozban. Ráadásul a Hortobágy minden évszakban más arcát mutatja. Tavasszal vadvizein ritka cankófélék és nagyobb gázlómadarak táplálkoznak, ősszel pedig százezres csoportba verődve pihennek meg és táplálkoznak a kukoricatarlókon a vonuló darvak és vadludak. De biztonságos éjszakázóhelyet is találnak a lehalászás alatt lévő halastavakon, ahol a ragadozók már nem fenyegetik őket. A daruünnep ebbe ad betekintést – szakvezető segítségével. Hortobágyi Nemzeti Park – a puszta A történelem korai időszakától folyamatosan megtelepedő nomád népek és a honfoglalás utáni pásztorközösségek hagyományos földhasználata az ember és a természet harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.
Vagyis valójában nem is a daruvonulás látható, aki ilyenkor ellátogat a Hortobágyra, az a darvak napi ingázását figyelheti meg: nappal a Hortobágyi Nemzeti Park körüli mezőgazdasági területeken táplálkoznak, késő délután kezdenek gyülekezni a pusztán, majd naplemente idején kisebb-nagyobb csapatokban húznak az égen éjszakázó helyükre, a hortobágyi halastavakra. Egy-egy csoport néhány madárból is állhat, de a többségük nagyobb csapatban repül többszörös V-alakban, amelyet tapasztalt, idősebb egyedek vezetnek. A Hortobágyon landoltak a reptéri madarak | Híradó. Mint minden vonuló madár, a daru is jól beosztja energiáját, és igyekszik kihasználni a légáramlatokat, a felfelé tartó légárral akár 1000 méter magasba is felszáll, és ilyenkor, húzáskor is hol ver szárnyával, hol vitorlázik. A repülés módját a vezérmadár adja meg, s a többi őt figyelve hasonló repülésre vált. A darvak évente 1-2 fiókát nevelnek, az őszi vonuláskor a családok még együtt mozognak, a Hortobágyon átvonuló csapatokban is jó számmal láthatunk kissé barnásabb színezetű fiatal madarakat.