2M (BKK) Az első megállója a 2M villamos útvonalnak Ferencváros Vá. és az utolsó megállója Haller Utca / Mester Utca. 2M (Haller Utca / Mester Utca) üzemel minden nap napokon. További információ: 2M 6 megállója van állomások megállóhelyen és a teljes utazási idő ehhez az útvonalhoz megközelítőleg 10 perc. Épp úton vagy? Nézd meg, hogy miért több mint 930 millió felhasználó bízik meg a Moovit-ban, mint a legjobb tömegközlekedési alkalmazásban. A Moovit biztosítja neked a BKK szolgáltató által ajánlott útvonalakat villamos nyomonkövetésével, élő útirányokkal, vonal útvonal térképekkel a Budapest városban, és segít megtalálni a legközelebbi 2M villamos állomások a közeledben. Nincs internet elérhetőséged? Tölts le egy offline PDF térképet és magaddal viheted a villamos menetrendjét a 2M villamos vonalhoz. 2M közel van hozzám
Eredményes eljárás lefolytatása, valamint a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása esetén a kivitelezés 2024 tavaszán kezdődhet. Borítókép: A Mester utca felújítása. Fotó: BKK
Viszonylatok Megállók Adatbázis infó FUTÁR Index Online járművek Viszonylatok listája Járművek listája Jármű mozgások Jármű típusok telephelyenként
Az esetleges hiányosságokért vagy hibákért az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget. Adatvédelem
Stephen Hawking betegsége: az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) WEBBeteg - Dr. Síró Péter, neurológus szakorvos A betegségben szenvedőknél először csak a kisebb mozgásokért felelős izmok, majd egyre jelentősebb funkciókat ellátó izomcsoportok mondják fel a szolgálatot, míg végül (3-5 év alatt) a beteg ágyhoz kötötté válik, lélegeztetésre és táplálásra szorul. Mit kezdhetek a fiammal? Orvos valaszol - Dr. Fehér Gergely Tisztelt Főorvos Úr! A 31 éves fiam miatt írnék Önnek. Tavaly nyáron fejfájásra panaszkodott, akkor elment koponya Mr és Ct vizsgálatra, mindkettő negatív lett Karácsony előtt izomrángásra, remegésére lett figyelmes, ekkor 2 neurológushoz is elme ALS kizárása Orvos valaszol - Dr. Szappanos Zsuzsanna ENG: Mko. alsó és felső végtagokon symmetricus norm. vezetési sebesség értékek. Perifériás idegi károsodás nem igazolható. Kérdezném, hogy e leletem, teljesen kizárja az ALS lehetőségét? Fasciculatio nincs, csak claudicatio, de az rendesen, tovább ALS vagy van remény? Tisztelt Doktor Úr!
A lap szerint ezek a holmik mintegy 4, 2 millió fontot (1, 7 milliárd forintot) érnek. A Cambridge-i Egyetem Alkalmazott Matematikai és Elméleti Fizikai Tanszékén Hawking 2002-től egészen a haláláig dolgozott az irodájában. A londoni Tudományos Múzeum többek között kiállítja az amiotrófiás laterálszklerózistól (ALS) szenvedő elméleti fizikus kerekesszékeit, a kommunikációhoz szükséges felszereléseit, az ujjlenyomattal aláírt fogadásait – melyeket rendre elveszített –, könyveit, fényképeit, doktori értekezését, kitüntetéseit, és még azokat a csecsbecséket is, amelyek A Simpson család című rajzfilmsorozathoz köthetőek. Hawking azt a figurát is eltette emlékbe, amelyet róla mintáztak. (Ez is érdekelheti: Megdöbbentő: kiderült, mi volt Stephen Hawking legnagyobb félelme) A professzor személyes és tudományos írásai ugyanakkor Cambridge-ben, az egyetemi könyvtár gyűjteményében maradnak a megállapodás szerint. Beleértve 2008-ig váltott levelezéseit, Az idő rövid története című 1988-ban kiadott kötet első vázlatát, film- és tévészkriptjeit, a karrierje kezdeti időszakából származó, az aláírásával ellátott tudományos kéziratait, és A Simpson család azon epizódjának forgatókönyvét, melyben Hawking először szerepelt.
Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik. Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.
A cambridge-i archívumhoz, köztük Hawking írásaihoz a jövő tudósai bármikor hozzáférhetnek. A modern tudományos világ egyik legnagyobb alakja mindössze 22 éves volt, amikor diagnosztizálták nála az ALS nevű betegséget, amely a központi motoros idegrendszert és az izomzatot támadja meg. Akkor két-három évet adtak neki az orvosok, ám Hawking több mint ötven évvel élte túl saját megjósolt halálát. A világhírű tudós végül 76 éves korában, 2018 márciusában hunyt el. Betegsége hozta el a sikert Az ALS, amelyben Stephen Hawking maga is szenvedett, az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. Először csak a kisebb mozgásokért felelős izmok, majd egyre jelentősebb funkciókat ellátó izomcsoportok mondják fel a szolgálatot, míg végül (3-5 év alatt) a beteg teljesen elveszíti mozgásképességét, ágyhoz kötötté válik, lélegeztetésre és táplálásra szorul. Hawkingnál az ALS-t 1964-ben állapították meg. A háromgyermekes apuka 1969-től kényszerült kerekesszékbe, a kommunikációban gépek segítették, de előadásokat világszerte tartott.
Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. A populáris kultúra részévé vált. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. A nagy terv című, 2010-ben megjelent könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. Utolsó tudományos kutatásában azt a kérdést járta körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzor (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.
2016-ban díjat alapított a tudomány népszerűsítéséért legtöbbet tevő ismeretterjesztőknek, az első díjazottakat személyesen választotta ki. 2017-ben adták ki magyar nyelven a fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóló előadásait Fekete lyukak címmel. Az emberiség nagy kérdéseire fogalmazta meg válaszait utolsó könyvében ( Brief Answers To The Big Questions – Rövid válaszok a nagy kérdésekre), amely halála után, 2018 októberében jelent meg.
76 éves korában, 2018. március 14-én hunyt el cambridge-i otthonában, hamvai a londoni Westminster Apátságban nyugszanak, a kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között. Tudományos írásait és személyes tárgyait a Cambridge-i Egyetem és a londoni Tudományos Múzeum nemzeti értékként őrzi az örökkévalóság számára, tízezer oldalas archívumát a tervek szerint közkinccsé, kutathatóvá teszik az interneten. Az "asztrofizika popsztárjaként" is emlegetett tudós szerencsésnek vallotta magát azért, mert még betegsége előtt olyan hivatást talált magának, amelyet ilyen körülmények között is, pusztán fejben tudott végezni. Rendkívüli életéről 2014-ben mutattak be filmet, a forgatókönyv első felesége önéletrajzi műve alapján készült. A mindenség elmélete 2015-ben több nemzetközi díjat nyert, a Hawkingot megszemélyesítő Eddie Redmayne brit színész Oscar-díjat is kapott alakításáért. 2014-ben magyarul is megjelent Az én rövid történetem című memoárja, amelyben bölcsen és humorral foglalja össze nem mindennapi sorsának alakulását.