A madarak egy csoportja a korhadó odvas fák üregeit részesíti előnyben, ők az odúlakók. Természetes körülmények között odúk az idősebb, vastagabb törzsű fákon keletkeznek, részben a korhadás, részben a harkályok munkájának köszönhetően.
Tavasszal és nyáron a legfőbb tápláléka a földigiliszta, de rovarokkal és csigákkal is táplálkozik. Az információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisából származnak. érdemes itt böngészni: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület () Korábban írtunk róla: 5 értékes növény, ami táplálékot nyújt a kertünk vendégeinek A házi verebek állománya is drámaian csökken, így segítsünk nekik a kertünkben Kertünk madarai: a magokat evők és a lágyeleséget fogyasztók
Hogyan válasszunk tápoldatot szobanövényeink számára? Minden növénynek szüksége van tápanyag-utánpótlásra. Akár kertben, akár szobában neveljük őket, azért a fejlődésükhöz elengedhetetlen a gondos tápanyagozás és az elhasznált tápanyagok utánpótlása is. De mi alapján választunk tápoldatot a szobanövényeknek? Erre hoztam pár működő tippet, mert viszonylag ritka az az elv: ez bizony mindenre jó lesz. Díszfüvek ápolása tavasszal A díszfüvek ideje is hamarosan eljön, hiszen március és május között van a tavaszi díszfűápolási időszak és kezdődhet a tőosztással való szaporítás is. Ezért érdemes csicsókát ültetni a kertbe! A csicsóka egy megosztó növény. Van, aki imádja fogyasztani, van aki viszont el sem tudja viselni a jellegzetes illatát. Karakteres ízű, rezisztens keményítőben rendkívül gazdag, ami miatt a diétázóknak érdekes felfedezés. A kertben viszont hamar elszaporodik és könnyen megnevelhető. Madarak a téli kertben - Cultura.hu. Mikor lesz egészséges a palántád? Javában tart a palántanevelési időszak és ezzel egyidőben szaporodnak fel a kérdések is, hogy mitől sárgul, mitől dől el, miért gyenge és vajon mikor ültethetem már ki?
A tárgyalások már folynak a helyzet tisztázására, közölte a Vágóállat és Hús Terméktanács. Jelentős különbségek a sertéshús árában A húságazatban nincs válság és nem kell áremeléstől tartani - mondta Mészáros Gyula, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára. A minisztérium támogatta a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) 265 forintos élősertés felvásárlási árát. A Pick-csoport szerint az ár megállapítása kartellnek számít, a kereskedelemben pedig több száz forintos különbségek is előfordulnak. Új szabályozás vár a disznókra Új, átfogó piacrendezési megoldásról tárgyal az agrártárca és a Vágóállat és Hús Terméktanács szakértőgárdája, miután az elmúlt két hétben bebizonyosodott, hogy az FVM eddigi intézkedései nem hozták meg eredményüket, azaz maradtak a nyomott sertésfelvásárlási árak. Az új csomag négy fő célja a második félévben összesen 2, 4 milliárd forintba kerülne az FVM-nek. Segítségért kiált a sertéságazat Azonnali segítségként legalább 1, 5 milliárd forintos azonnali állami támogatásra lenne szüksége a sertéságazatnak - mondta Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára.
27. ) FVM rendelet A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12. ) FVM rendelet módosításáról 1235 13/2009. ) FVM rendelet A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről 1248 14/2009. 28. ) FVM rendelet <%-2>Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. ) FVM rendelet módosításáról<%0> 1252 15/2009. ) FVM rendelet A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15. ) FVM rendelet módosításáról 1261 16/2009. ) FVM rendelet A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekről szóló 91/2003.
Szeptemberig nem emelkedik a sertéshús ára A Vágóállat és Hús Terméktanács szerdai rendkívüli elnökségi ülésén úgy határozott, hogy - egyetértésben a tenyésztőkkel, feldolgozókkal és kereskedőkkel - szeptemberig nem emeli a sertéshús fogyasztói árát. Így egyelőre nem változik az élősertés kilogrammonkénti 360 forintos felvásárlási ára és a karaj továbbra is 1000-1200 forintos áron lesz kapható. Stabilizálódhatnak a sertésárak A Sertéstenyésztők Országos Választmánya azt javasolja a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnökségének, hogy a sertéshúsexport fenntartása és ezzel párhuzamosan a belpiaci húsáremelkedés megállítása érdekében a termelők júniusban kilónként 5 forintot, míg a feldolgozók 10 forintot fizessenek be a terméktanács kasszájába. Emellett december 31-éig a húsiparnak 360 forintos maximált áron kellene szerződést kötni a termelőkkel. Társtárcák az FVM ellen A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) a miniszterelnöknek küldött csütörtöki levelében segítséget kér az összeomlás jeleit mutató húspiac számára.
(VII. 31. ) FVM rendelet módosításáról 1276 17/2009. ) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. ) FVM rendelet módosításáról 1281 18/2009. ) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról 1283 19/2009. ) FVM rendelet Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásának szabályairól szóló 95/2008. ) FVM rendelet módosításáról 1294 20/2009. ) FVM rendelet <%-2>Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. ) FVM rendelet módosításáról<%0> 21/2009. ) FVM rendelet Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 77/2007.
A kormány a Vidékfejlesztési Program éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzésére szolgáló beruházások támogatása keretében 100 százalékos támogatási intenzitású forrást biztosít az országos jégeső-elhárítási rendszer létesítésére; melynek kialakítása 2016-2018 között valósul meg. Az országos jégeső-elhárítási rendszer működtetésére az agrár-kárenyhítési alapból származó források egy része, valamint – tekintve, hogy a nemzetgazdaság egésze haszonélvezője lesz a jégeső-elhárításnak – harmadik felektől származó önkéntes pénzek állhatnak majd rendelkezésre. Az agrárkár-enyhítési rendszernek 2016-ban mintegy 73. 700 termelő kötelezően és önkéntesen tagja, amely mintegy 3, 71 millió hektár termőföldterületet fedett le. A termelői befizetések és az állam ugyanilyen összegű kiegészítése eredményeként tartósan megnyugtató forrás áll a kárenyhítési alapban rendelkezésre az országos jégeső-elhárítás működtetésének finanszírozására. Így miközben nem növekednek majd a gazdák terhei és a jégeső-elhárítási rendszer működésének finanszírozása nem jelent többletterhet a költségvetés számára sem, hazánk megművelt területei mentesülhetnek a jégkár események okozta jelentős kártételektől.