EBOLA ÉS X-KÓR A WHO POTENCIÁLIS VILÁGJÁRVÁNY-LISTÁJÁN A krími-kongói vérzéses láz kutatására is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat és alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A WHO Falus Ferenc által említett listáján szerepel még: a Nipah-vírus is, amely Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel eddig a fejét. Ez az idegrendszert is érinti, tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. az Ebola is, ez viszont – Jakab Ferenc szerint – csak nagyon kis eséllyel okozhat világjárványt, mert elsősorban közeli emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szükség a terjedéséhez. és az X-kór is, amely lényegében egy olyan, még nem ismert vírust takar, amely akár egy világjárvány előidézője is lehet. Jakab Ferenc szerint a pandémia előtt ez takarhatta akár az új koronavírust, a SARS–CoV 2-t is, azzal együtt, hogy a koronavírusokról általánosságban már korábban is rendelkeztek némi ismerettel a tudósok, tehát valamivel könnyebb volt a dolguk.
A krími-kongói vérzéses láz átadása szempontjából a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes a legfontosabb – magyar nevük nincs, a továbbiakban mi is Hyalommákként hivatkozunk rájuk. A Mediterreáneum, Afrika és Dél-Ázsia melegebb éghajlatáról származnak, térségünkbe elsősorban vonuló madarak közvetítésével jutnak el. A klímaváltozással járó enyhe telek pedig lehetővé teszik, hogy a mérsékelt égövre véletlenül eljutó egyedek túléljenek és esetleg megtelepedjenek. Felnőtt Hyalomma példányokat találtak már Németországban, Csehországban, Svédországban, és egy esetben hazánkban is kimutatták. Terjedésüket nagyban segíti, hogy úgynevezett kétgazdás kullancsként hatalmas távolságot képesek megtenni egyetlen gazdaszervezetre akaszkodva – mondja a Földvári Gábor. A legtöbb kullancs, a hazánkban honos fajok is háromgazdások, azaz mindhárom fejlődési stádiumukban (lárva-nimfa-adult) más és más gazdát választanak. A Hyalommák azonban ugyanazon nyúlra, sünre, vagy – ami esetünkben fontosabb – madárra csimpaszkodva alakulnak lárvából nimfává, folytatják a táplálkozást, és csak ezután "pottyannak le".
A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a e-mail címen. A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy több hírportálon tévesen a tarka pajzsú, kutyákon gyakori, Dermacentor kullancs képe jelent meg Hyalomma helyett. A felismerésüket segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egyszínű, sötét pajzs borítja.
Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók a weboldalon találhatók. A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de a költöző madarakkal könnyen terjedő Hyalomma kullancsok.
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a lakosság közreműködését kérik a Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel csütörtökön. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók a weboldalon találhatók.
A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. A jóllakott nőstények szaporodás után a földre pottyannak, majd lerakják a tojásaikat, ezek száma akár a 7000-et is elérheti. A Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes két, hagyományosan Dél-Európában, Afrikában és Közép-Ázsiában elterjedt kullancsfaj. A Hyalomma kullancsok jelentette európai veszélyre már több külföldi kutatócsoport is felfigyelt, és megkezdte a fajok esetleges helyi megjelenésének a feltérképezését. Az újonnan megjelenő kórokozók monitorozása közérdek, ezért ezek a kutatások a lakosság segítségével – az úgynevezett citizen science módszerrel –, a laikusok által beküldött minták, fényképek felhasználásával készülnek. A felmérések számos európai országban eredményesek voltak. Hyalomma példányokat találtak többek között Csehországban, Németországban, illetve Svédországban is.
Zalaegerszeg északi részén található a környék legnagyobb mesterséges tava. A tó patkó alakú, amely két kisebb patak felduzzasztásából keletkezett. Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára. Körülötte sétautak vezetnek, félszigetén szabadtéri strand található, valamint egy kutyastrand is kialakításra került. Déli csücskében áll a Kézművesek Háza. Gébárti víztározó, Zalaegerszeg. Vissza
Belföld 2021. május 13. Zalaegerszegről sokaknak "csak" az ugrik be, hogy egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak. Valóban, 2008-ban elnyerte az Arany Rózsa-díjat, ám emellett sok izgalommal is kecsegtet. Mutatjuk a legjobb nevezetességeket és túrákat! 1. Városnézés gyalog vagy két keréken Zalaegerszeg környéke a régi időktől fogva halakban, vadakban gazdag, jó elhelyezkedésű vidék volt, így már az ókortól kezdve akadnak leletek. Az 1600-as években még inkább megnőtt a mezőváros szerepe: fokozatosan Zala vármegye központja lett, megyeszékhellyé válása pedig a 18. századra tehető. Mivel régóta fontos terület, így nem meglepő, hogy egyházi és kulturális látnivalókból nincs hiány: számtalan, szebbnél szebb templomot és kápolnát, lenyűgöző szobrot, emlékművet és múzeumot lehet találni. Hegyen, völgyben és tóparton: felejthetetlen látnivalók Zalaegerszegen | Startlap Utazás. Ha javasolhatjuk, pattanj biciklire, és keresd fel ezeket a csodákat – nem fogsz csalódni. Említésképpen: kihagyhatatlan a város régi kórháza, a Hagymasisakos ispita vagy a vele szemben lévő Pontház, ez utóbbi mellett található a Kvártélyház, ami Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
Ugyancsak üdítő színfoltja Zalaegerszegnek az úgynevezett Csipkeházak épületegyüttese, a Törvényszék, avagy az egykori vármegyeháza. A Zala folyó festői holtágára épült egykori vízimalom mellé települt Göcseji Falumúzeum a göcseji népi építészet és lakókultúra emlékeit mutatja be – jó hír, hogy 2021. május 15-én újra megnyitja kapuit a látogatók előtt, az éppen hatályban lévő kormányrendelet szabályainak betartása mellett. Egyelőre csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező 18 éven felülieket és a velük érkező fiatalokat, gyermekeket fogadják, a pontos látogatási rendről a későbbiekben adnak tájékoztatást. Egy pillanat alatt át lehet érni a – már szintén látogatható – Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumba, ami 1969-ben alapítottak, azóta is az ország legnagyobb szabadtéri műszaki múzeuma. A város bejárása közben legyél résen, ugyanis körülbelül 50 köztéri alkotás található, egytől egyik jelentősek. 2. Kémlelni a tájat a Bazitai-tetőről Ha a város hangulatos utcáit és nevezetességeit már kellőképpen felfedezted, látogass el a közel 100 méteres zalaegerszegi tévétoronyhoz, ahol 53 méter magasságban körpanorámás kávézó és kilátóterasz működik – innen páratlan kilátás nyílik a városra és a zalai dombokra.
A strand a ságodi városrész felől a Tó utcán közelíthető meg a legkönnyebben, de a tó jobb oldali ágán egy kis gyaloghídon is eljuthat az ember a félszigetre. A cikk az ajánló után folytatódik Valamivel a gyaloghíd fölött, a jobb parton egy kisebb kutyastrand is működik, így a négylábú kedvencek is jól érezhetik magukat a környéken. A környék igazi szabadtéri szabadidőközpont, ahol egy perc sincs az unalomra: rengeteg sportpályát kiépítettek a tó partján a ping-pong-asztaloktól kezdve a lábtenisz- és a röplabdapályáig. A félszigeten termálfalu várja az érdeklődőket, a tó déli csücskében pedig a Kézművesek Háza, melyet fafaragók építettek. A hely alkotóházként működik, ám a régi kézműves szakmák, többek közt a korongozás, a szövés vagy a nemezelés iránt érdeklődő látogatókat is fogadnak. Rossz időben, illetve strandszezonon kívül is érdemes meglátogatni a Gébárti-tavat. Amellett, hogy könnyű túrát tehettek a környéken, és a kemping egész évben működik, a tó szomszédságában a Zalaegerszegi Termálfürdőben és az Aquacity csúszdaparkban is kipihenhetitek a fáradalmakat.
A lakópark Gébárti út melletti szakaszán, a későbbiek folyamán élelmiszerüzlet és látványpékség-büfé kerül kialakításra, melyek a lakóközösség és a környék lakosságának kényelmét szolgálják. Kertvárosi biztonság A kertváros nyugalmát a csend és a bekerített zöld környezet biztosítja.