A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de vándormadarak segítségével könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. Az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élnek túl az itteni éghajlaton. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. Ismét a lakosság közreműködését kérik az ökológusok a Hyalomma kullancs hazai feltérképezésében | ZooZoo Portál. A Hyalomma kullancs a krími-kongói vérzéses lázat is terjesztheti A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.
Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Veszélyes, halálos kórt terjesztő kullancs jelent meg Magyarországon - belfold.ma.hu. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók ezen a weboldalon találhatók.
Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére. A projekt elindítása óta számos lakossági bejele ntés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz. Kongói vérzéses láz kullancs kiszedese. Földvári Gábor, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy a "járulékos fogások" sem haszontalanok, mivel a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is az ország területének jelentős részére vonatkozóan információkat kapnak a kutatók. Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a e-mail címen.
A kullancsencephalitis fertőzéseknél minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás, végtaggyengeség). A betegség gyakrabban és súlyosabban érinti az 50 éven felülieket. A borreliózist, más néven Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi baktérium okozza. Fő jellemzője a kullancscsípés körül kialakuló körkörös, vörös, világos közepű bőrkiütés, ami három-harminc napon belül válik láthatóvá. Kongói vérzéses láz kullancs elleni. Igaz, nem mindenkinél, de a fertőzöttek körülbelül 60–80%-ánál jelentkezik ez a tünet. Erre a betegségre inkább az úgynevezett "vándorló fájdalmak", érzészavarok a jellemzőbbek, bár a fejfájás, a hányinger, fáradékonyság is szintén gyakori szimptóma. Itt a hosszú távú szövődmények közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri károsodások. A legfontosabb különbség, hogy míg a Lyme-kórt baktérium okozza, addig a kullancsencephalitist vírus. Ez utóbbinak nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges.
Úgy működnek, mint egy vulkán, ami gázokat, gőzöket bocsát ki, akár kisebb földrengéseket is okozhat, de nem tör ki. Példának hozta fel a virológus az ebolát. A harmadik fázis, amikor egy vagy több faktor egyben állása miatt kitör a kiindulási pontjáról, és elindul a világ körül. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ez a betegség emberről emberre is terjed. dr. Kapiller Zoltán István, kullancsfertőzésekre szakosodott állatorvos, a Blikknek elmondta, mielőbb átfogó országos szűrővizsgálatot és nyilvántartást kell létrehozni az esetleges fertőzések felderítésére. "Ha fertőzött állat csípi meg az embert, akkor néhány óra alatt képes átadni nyálával a vírust. Ezért fontos, hogy a szabadban dolgozó emberek, kirándulók, természetjárók lehetőség szerint 1, 5 óránként vizsgálják át a testüket, s ha kullancsot találnak, akkor kullancseltávolító kanállal vegyék ki az apró vérszívót" – tette hozzá az állatorvos. Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Szimpatika – Új kullancsfaj megfigyelésére kérik a lakosságot. Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: [email protected]
A kormány eredetileg már február 15-én életbe léptette volna a változtatásokat, de végül két és fél hónappal – a parlamenti választás utánra – halasztotta a bevezetésüket. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy "a szorongás és a félelem kezd elpárologni", így Európa több országában lazítanak mostanság a korlátozásokon, de közrejátszhatott az is, hogy a harmadik oltások beadása nem pörgött fel igazán, eddig csak 3 millió 741 ezren éltek vele. Az oltási igazolvány bevezetése egyértelműen politikai döntés az átoltottság növelése érdekében, miközben mint már utaltunk rá, a biológia a saját szabályai alapján működik. Adódik tehát a kérdés, hogy a "motiváción" túl, tudományos tények indokolják-e a változásokat. Szerológiai eredmény - Fertőző betegségek. Hat hónap után két oltás hatása teljesen lenullázódik, mintha "mi sem történt volna"? Két oltás csak féléves védettséget biztosít, a harmadik már valóban korlátlan idejűt? A fertőzésen való átesés után semmiféle védelmet nem hagy az immunrendszerünkben? Dr. Falus András akadémikust, Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusának kérdeztük.
Az emberrel élő állatokon kívül 75, menhelyen élő kutyát és macskát, illetve 75 kóbor macskát is megvizsgáltak. A gazdival élő macskák 67 százalékának és a kutyák 43 százalékának lett pozitív az antitesttesztje, ami azt jelzi, hogy átestek a fertőzésen. Ehhez képest a menhelyen élő kutyáknak és macskáknak csupán 9 százaléka, a kóbor macskáknak pedig 3 százaléka produkált pozitív tesztet. A kutyák 20 százalékánál léptek fel tünetek, többnyire energiahiány és étvágytalanság formájában. Egyes állatoknál köhögés vagy hasmenés is jelentkezett, de a tünetek mind enyhék voltak, és gyorsan megszűntek. Fertőzések a várandósság időszakában - Betegszoba.hu. A macskák 27 százalékánál mutatkoztak tünetek, leggyakrabban orrfolyás és nehéz légzés gyötörte őket. Többnyire enyhe tüneteik voltak, csak három esetben súlyosak. Az, hogy mennyi időt töltenek az emberek kutyájukkal, nem befolyásolta a fertőzés esélyét. Azok a macskák viszont, amelyek több időt vannak együtt gazdájukkal, nagyobb eséllyel fertőződnek meg, a gazdájuk ágyán alvó példányok pedig különösen veszélyeztetettek.
Így állnak a németek az oltási sebességgel Angela Merkel ismertette, hogy a tervek szerint a második negyedévben 80 millió adag oltás érkezik az országba, köztük 50 millió a Pfizer/BioNTech-féle vakcinából. Ízületi fájdalmakra, hajhullásra panaszkodnak a fertőzésen átesettek - Nemzeti.net. Ebből a készítményből igen megbízhatóan érkeznek a szállítmányok, ezért azzal lehet számolni, hogy legkésőbb júniusban befejezik a kiemelt csoportok beoltását az első adaggal és visszavonják az oltási kampányt szabályozó elsőbbségi sorrendet. Így legkésőbb júniusban mindenki előtt megnyílik a védőoltás megszerzésének lehetősége - mondta Angela Merkel, kiemelve: ez nem azt jelenti, hogy rögtön mindenkit be is oltanak, hanem azt, hogy bárki jelentkezhet oltási időpontért. Aláhúzta, hogy viszonylag kevesen rendelkeznek teljes oltással, és "nem lesz egyszerű" a közösségi immunitáshoz szükséges átoltottságig tartó átmeneti időszak. Az oltási kampány ugyan gyorsul, de még akkor is a fenyegetheti a túlterhelődés veszélye az egészségügyi ellátórendszert, ha elérik az 50 százalékos átoltottságot.
A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint vasárnapig a lakosság 7, 2 százaléka - 5 960 243 ember - kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot a lakosság 23, 4 százaléka, 19 486 698 ember kapott. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 169, 30-on áll, emelkedett az egy héttel korábbi 165, 30-hoz képest. Az intézet kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 11 907 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, ez minimális növekedés az egy héttel korábbi 11 437-hez képest. Az új esetekkel együtt 3 299 325 ember szervezetében mutatták ki a vírust. A SARS-Cov-2 által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 60-ra csökkent az egy héttel korábbi 92-ről. Az új halálesetekkel 81 624-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban. Nélküled nem tudjuk megírni! Ajánld fel adód 1%-át a Adószámunk: 18889332-2-18 Nyugat Média és Világháló Egyesület Segítség és letölthető nyilatkozat ide kattintva érhető el.
Friss koronavírus hírek ma Nem csak a Covid-19 fertőzéstől, de az általa kiváltott betegségektől is tartanunk kell. Számtalan tanulmány született már annak vizsgálatára, milyen tüneteket okozhat a Covid-19 fertőzés, milyen szövődményei lehetnek, és milyen tünetek jellemzik a hosszú covidot, vagy éppen maradhatnak meg post-covid tünetként. Arra nézve is születtek már vizsgálatok, milyen betegségek kialakulására hajlamosít a későbbiekben a Covid-19 fertőzésen való átesés – arra nézve azonban mindeddig nem voltak információink, hogy kinek, milyen esélye van arra, hogy a koronavírus fertőzés után további egészségügyi problémái adódjanak. Az utóbbi kérdésekre ad választ egy nemrég megjelent tanulmány, melyet amerikai kutatók végeztek és jelentettek meg a The BMJ című tudományos folyóiratban. A kutatók 133, 366 olyan résztvevő adatait vizsgáltak, akik elmúltak 65 évesek, és 2020. április elseje előtt estek át a koronavírus fertőzésen. A vizsgálati csoport adatait három kontrollcsoportéhoz hasonlították: 65 év felettiek a 2020. és 2019. évekből, valamint akik más felső légúti megbetegedésen estek át.
Ezzel a vizsgálattal lehet megállapítani és kizárni a legnagyobb biztonsággal a koronavírus-fertőzés súlyos késői szövődményét. Long-COVID- Post-COVID A COVID–19 betegség akut szakaszát követi a Post-COVID betegség, amelyet 4-12 hét között az "ongoing" vagy folyamatos COVID–19 tünetekkel jelentkező periódus, amelyet a "LONG" COVID vagy hosszú COVID betegség követ. A Post-COVID járhat enyhe, és súlyos tünetekkel is, és kialakulhatnak még késői, akár életveszélyes szövődményekkel is. Ezek természetesen összefüggésben lehetnek az akut szakaszban kialakuló citokin viharral, és azt követő erős immunreakcióval. A Post-COVID–19 betegek prevenciója a kialakuló szövődmények megelőzésére, és a betegek legalább egy éves utógondozása fontos az életminőség megőrzése szempontjából – mondta Dr. Vértes András. Kiknek szükséges a Post-COVID ellátás? Akik átestek COVID fertőzésen, és akiknek az első 4 hét után is tünetek jelentkeznek akiknek az akut COVID–19 során fulladás, nehézlégzéssel járó panaszaik voltak akiknek az akut szak során ritmuszavaruk, mellkasi panaszaik voltak akiknek az akut szak során idegrendszeri elváltozások alakultak ki és akik a betegségük után is aktívan sportolni szeretnének Mikortól sportolhatok tovább?
Sokaknak azonban már most indokolt lehet, elsősorban hatvan év felett, illetve krónikus betegséggel (cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, daganat stb. ) élők, legyengült immunrendszerű, immungátló kezelésben részesült személyek számára – itt írtunk erről bővebben. Jobb gyakorlat És hogy miért nem számít már semmit, ha az ember átesett a fertőzésen? Mert erről sem tudunk biztosat, az új szabályozás pedig az oltás melletti stratégia sikere érdekében lesöpörte ezt a témát. A kérdést övező bizonytalanságot tekintve egyébként jogosan: az oltások (4-6 hónapon belüli) hatása biztos, a természetes védettségé nem. Az eddigi kutatási eredmények alapján két oltás és a természetes fertőződés – vagy fordítva, a sorrend feltehetően mindegy – stabil védelmet nyújt. Az úgynevezett natív antigén (azaz a fertőzés) ugyanis ráerősít az oltás által kiváltott reakciókra. Tévedés ne essék: a harmadik oltás minden bizonnyal még több pluszt ad hozzá, ám erről még nincsenek tapasztalatok. Összességében tehát Falus András az oltási igazolványt helyesebb gyakorlatnak tartja a védettséginél, de a jövőt illetően nem osztozik sokak optimizmusában.