Ilyen volt példának okáért a jégkorszak. A lassú lehűlés alatt a növények utódjai (magvak, egyéb szaporító képletek) szépen lassan délebbre tudtak vándorolni, így maradt életben a faj és vészelte át a jégkorszakot. Azt gondolnánk, hogy az állatvilágnak könnyebb dolga volt. Részben igaz is, mivel helyváltoztató mozgásra képesek, azonban ne feledkezzünk meg a kapcsolatokról, a táplálékláncokról se. Még ha az állat képes is elmászni, elfutni vagy épp elszállni az adott háborgatott területről, ahol valamelyik környezeti tényező már nem megfelelő, az új helyre érkezve nem biztos, hogy talál számára alkalmas élelemforrást, így kicsit késleltetve, de szintén elpusztulhat - a faj pedig kihalhat. A környezeti tényezők lassú, fokozatos változásával új fajok jöhetnek létre, egyensúlyi helyzetet alakítva ki az adott faj és a környezet között. Azonban ha ezek a tényezők gyorsan változnak, akkor a szervezetek képtelenek ezt követni, ami az élővilág pusztulásához vezethet. Tudtok pontos meghatározást adni az élő-, és élettelen környezeti tényezőkre? :-). Biológiai indikátorok A biológiai indikátorok olyan élőlények, melyek jelenlétükkel vagy épp eltűnésükkel jelzik a környezet tulajdonságainak (például a levegő minőségének és a víz szennyezettségének) megváltozását.
Ez a tolerancia szabja meg, hogy a környezeti tényezőkhöz milyen határokon belül tud alkalmazkodni, életben maradni. Ha megnézünk egy faj elterjedési térképet, akkor jól látszik, melyek a meleg-, hidegkedvelők, melyeknek fontos a több csapadék. Egy sivatagi fajt a trópusokon nem találunk meg és fordítva sem. Ezeken a határokon belül beszélhetünk optimumról is. Ez az érték azt mutatja meg nekünk, hogy mely környezeti tényezők a legkedvezőbbek az adott fajra nézve. A csótány, vagy épp a patkány szinte mindenhol megtalálható a Földgolyón. Élettelen környezetünk - Tananyagok. Ennek az oka az, hogy tágtűrésűek a környezeti tényezőkkel szemben. A szúnyogok például tágtűrésűek a hőmérséklettel szemben, ami azt jelenti, hogy a melegben és a hűvösben is ugyan úgy jól érzik magukat, azonban a levegő páratartalmának kis változását is nehezen viselik. Az élőlények folyamatosan kölcsönhatásban vannak a környezetükkel, ezért ha a környezetben hirtelen jelentős változások történnek, akkor előbb-utóbb az emberi faj is komoly problémák elé nézhet.
Az ökológiai vagy környezeti tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: vannak az abiotikus ( élettelen) tényezők, ilyen pl. a fény, a hőm., a víz, a levegő vagy a talaj; ezen felül vannak még biotikus ( él ő) tényezők, amely a populációk egymásra gyakorolt hatását jelenti. A levegő a szárazföldi élőlények számára nélkülözhetetlen abiotikus környezeti tényező. A levegő összetételét tekintve gázkeverék: 78%-a nitrogén, 21%-a oxigén a maradék 1%-a pedig vízgőz, nemesgázok és szén-dioxid keveréke alkotja. Ezek közül az oxigén a földi fotoszintézis terméke, és nélkülözhetetlen a sejtekben zajló biológiai oxidáció folyamatához, tehát magához az élethez. Fontos szerepe van még a szén-monoxidnak, amely a fotoszintézis alapanyaga és az üvegházhatás miatt is nélkülözhetetlen. A vízgőz szintén üvegházhatású gáz, ezen kívül alapvető szerepe tölt be a víz körforgásában, csapadékok létrehozásában. A szél A légnyomás nem egyenletes a Földön, emiatt az eltérő légnyomású területek között levegőmozgás alakul ki, ez a szél.
Az élet a tengerben keletkezett. A ma is vízben élő élőlények számára fontos környezeti tényező a víz sűrűsége, hőmérséklete, oldott oxigén és széndioxid tartalma, ionösszetétele és még egyéb más összetevők. A víz sűrűségét például az oldott sótartalma határozza meg. Az édesvizek és a tengerek sűrűsége ezért jelentősen eltér. A vizek hőmérséklete is fontos környezeti tényező lehet. A növény és állatfajok egy része sokszor csak szűk vízhőmérsékleti határok között fordul elő. A víz oldott gáztartalma is szoros összefüggésben van a hőmérsékletével. Az oldott gázok közül az élőlények szempontjából a széndioxid és az oxigén mennyisége fontos. Oldékonyságuk a víz hőmérsékletével csökken, ezért a hideg vizek oxigénben és széndioxidban mindig gazdagabbak a melegebb vizeknél. A vizek oldott gáztartalma a gyorsabban folyó vizekben mindig magasabb. A víz csapadék formában is jelentős környezeti tényező. A harmat és a köd is hatással van a növények vízgazdálkodására. A szárazföldi élőhelyeken az élőlények vízellátottsága általában nem egyenletes.
Gabonafélék és a reflux Ajánlott: búzacsíra (szárított), köles, hajdina, amaránt, barnarizs, pászka, buláta, kölesgolyó, teljes kiőrlésű kenyér és péksütemény, tészta. Nem ajánlott: cukrozott, csokoládés, kakós müzli és gabonapehely, finomliszt, fényezett rizs, fehér kenyér, tojásos tészta. Milyen zöldségeket ehet a refluxos beteg? Ajánlott: brokkoli, sárgarépa, paraj, cukkini, mángold, zöldborsó, burgonya, édesburgonya, növényi csírák, vöröslencse, csicseriborsó, cékla, kelbimbó, sütőtök. Nem ajánlott: Kelkáposzta, paradicsom (lé, mártás, leves). Mivel ízesítsük ételeinket? Ajánlott: cayenne bors, édes paprika, natúr nem sózott, olajos magok, tojás (zsír nélkül). Nem ajánlott: chili, torma, csípős mustár, csípős fűszerpaprika, fekete bors, ecet, mentol, menta, fokhagyma, vöröshagyma, sótartalmú ételek, zsír. Folyton puffadsz? Mutatjuk, mit ehetsz és mit nem - Dívány. Milyen gyümölcsöket ehet a refluxos beteg? Ajánlott: áfonya, magnélküli szőlő, ananász (befőtt), alma, körte, avokádó, banán, erdei gyümölcs, cseresznye, házi lekvárok kevés cukorral, sárgabarack, őszibarack.
Kényelmesebb és a gerince számára is előnyösebb, ha a teljes ágyrácsot megemeli a feji résznél, így egyenletesebb lesz a szintkülönbség a lába és a feje között. Bővebben Az alvási testhelyzet refluxos betegeknek Olvasson tovább! A reflux kezelési lehetőségei Forrás: WEBBeteg összeállítás Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó Hozzászólások (5) Cikkajánló Bélflóra Ha egyensúlya felborul, alkalmazzunk pro- és pre- vagy szinbiotikumokat. Mi hajlamosít a reflux... Egyes embereknél alkati adottságuknál fogva eleve gyengébb a nyelőcső alsó záróizmának működése, másoknál a helytelen életmódra vagy egyéb... A refluxbetegség hajlamosító... Refluxbetegségről akkor beszélünk, ha a gyomortartalom nyelőcsőbe jutása a normálisnál többször, vagy hosszabb időn keresztül következik be. A... Hogyan állapítja meg orvosa a... Savas refluxra utaló tünetek fennállása esetén a pontos diagnózis megállapítása, az esetlegesen súlyosabb betegségek kizárása és megfelelő... A refluxbetegség kezelése A refluxbetegség egy olyan klinikai állapot, mely során a gyomortartalom a nyelőcsőbe, ritkábban magasabbra, a garatba, esetleg kis cseppecskék... Reflux mellett szabad sportolni?
MEGOLDÁSOK KÜLÖNBÖZŐ PANASZOKRA >>>