Csorba Gábor: Ipari padlók alépítményi hibái – 2. rész Az ipari padló alatti talajrétegek határmélysége – függően a talajszerkezettől – kb. 3-4 méter az ipari padló alsó síkjától számítva. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Ez az a mélység, amin belül lényeges hatásuk van a talajrétegeknek az ipari padló teherbírására és tartósságára. Ezen mélység alatt általában már csak csekély, elhanyagolható hatása van a talajnak az ipari padlóra. Az alépítmény javítását tehát főleg erre a zónára kell fókuszálni. A talajcserén kívül, ami nyilván a legköltségesebb megoldás, a talajrétegek teherbírás-javításánál leginkább az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni. Ágyazat tömörítés Induljunk ki abból, hogy az ipari padló alatt biztosítani kell a folytonos, rugalmas, közel homogén teherbírású ágyazatot, melynek jellemzője az E2 és E1 (N/mm² vagy MPa) alakváltozási modulusok, illetve az ezekből származtatott E2/E1 = Tt tömörödési tényező és a k = c (N/mm³ vagy MN/m³), a tárcsás teherbírásmérés eredményeiből számítva. Az ágyazat és az altalaj értékelése az MSZ 2509-3:1989 (Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata.
Negyedik szint A fóliára ez után fektess vasrácsot. Erre azért van szükség, hogy a padlófűtés csöveit hozzá tudd fogatni valamihez. Lerakhatod egyből az előző rétegre, de XPS táblából kivágott kockákkal 1-2 cm-t emelhetsz is rajta. Ötödik szint A dilatációs hézagok kialakítása és kitöltése nem is nevezhető szintnek, de egy nagyon fontos lépés ahhoz, hogy a padlóburkolat – a padlófűtéssel együtt – hosszú ideig hibátlan maradjon. Ezeknek a "réseknek" végig kell futniuk a falak mentén minimum 4-5 mm szélességben, és ki kell tölteni őket valamilyen rugalmas anyaggal: szilikonnal vagy dilatációs szalaggal. Azért van rá égető szükség, mert a beton képes tágulni, ha pedig erre nincs helye, akkor márpedig idővel meg fogja repeszteni a burkolatot. Egy nagyobb méretű lakás padlóját egyben kiönteni sem jó ötlet, érdemes az ajtók küszöbénél hagyni egy-egy dilatációs rést. Padlófűtés rétegrend: Hogyan készül az egyik legnépszerűbb fűtéstípus?. Hatodik szint Ezzel el is érkeztünk a padlófűtés lelkéhez, vagy az ereihez, ha úgy vesszük, ugyanis nem más következik, mint a csövek lefektetése és rögzítése.
Gyakoriak a durvább felületi folytonossági hibák, kitöredezések, repedések stb. is, amelyeket feltétlenül ki kell javítani. A munka menete mindhárom esetben a következő: felület előkészítés betonimpregnálás (szükség esetén) alapozás felületkiegyenlítés A felületkiegyenlítő anyagot az alapozó rétegre vagy azonnal (nedves a nedvesre), vagy 12-24 óra múlva kell felhordani. A kiegyenlítő anyagot intenzív keveréssel kell elkészíteni. Cégadatok - Betonmix Kft. - Ipari padlók tervezése, javítása, szakértés. Először a különböző szemcseméretű kvarchomokokat szárazon jól összekeverjük. Ezután bekeverjük a alapozó komponenst és keverés közben hozzáadjuk a számított mennyiségű homokkeveréket. A felhordást glettvassal végezzük. RÉTEGREND KIVÁLASZTÁSA ÉS FEDŐRÉTEG FELHORDÁSA A megfelelő rétegrend kiválasztása a padlókészítés sikerének következő tényezője. Az optimális megoldás megtalálásához gyakran nagy tapasztalatra van szükség. Ismerni kell a beton (vagy más alap) állapotát, a tervezett mechanikai, vegyi és hőigénybevételt, a kívánt felületi simaságot, megjelenést és egyéb követelményeket, továbbá a beruházó pénzügyi lehetőségeit.
Ezzel a módszerrel már akár 2x30 cm réteget is fel lehet javítani. Talajvíz jelenléte esetén nem alkalmazható sikeresen a talajstabilizáció. Mindezekkel együtt a talajstabilizáció sem mindig a legjobb, leghatékonyabb, leggazdaságosabb megoldás, de egy jó lehetőség a többi módszer mellett. Talajszerkezettől függően gondos szakmai munka során lehet tehát kialakítani az optimális rétegrendet és megtalálni a legjobb módszert. Megoldási lehetőség lehet a CKT réteg építése is, amennyiben az adott időjárási körülmények lehetővé teszik. A CKT réteget is óvni kell az esőtől, a fagytól, úgy, mint a talajstabilizációt. Amennyiben szükséges talajcsere, vagy a terepviszonyok miatt feltöltést kell építeni, akkor járunk el biztonságos módon, ha az e-UT 06. 02. 11 (régi számozás szerint ÚT 2-1. 222:2006 Utak- és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai) Útügyi Műszaki Előírás szerinti M1 és M2 osztályú földműanyagokat használunk. A helyi anyagok általában feljavítás után alkalmazhatók ellenőrzés és minősítés után.
Ez gyakran előfordul régi betonnál, de újnál is pl. a keverék túlzott víztartalma, a beton "megégése" vagy más technológiai hibák esetén. Impregnálással a beton állagának jelentős javítására van lehetőség. A gyantaoldat mélyen (a felhordott mennyiséggel és a beton szívóképességével arányosan) beszívódik a betonba jelentősen növelve annak felületi szilárdságát. Így nagyobb terhelést bíró, tartósabb felületet kapunk. Ezért az impregnálást, ha csak egy mód van rá, még jó beton esetén is célszerű elvégezni. Az impregnált beton szívóképessége csökken, ezért alapozáskor csökken az anyagfelhasználás. Így az impregnálás költségei részben megtérülnek alapozáskor. Impregnálással sok esetben mód van gyengébb minőségű betonok feljavítására is. Így esetleg igényesebb célokra is alkalmassá tehetők olyan rosszabb aljzatok, amelyeket különben fel kéne szedni és újra betonozni. FELÜLETKIEGYENLÍTÉS A bevonandó betonfelületek simasága sokszor nem kielégítő ahhoz, hogy szép, egyenletes padlóburkolatot lehessen készíteni.
A fenti szakasz és az áfatörvény további rendelkezései alapján az ön kérdéseire a válasz: Az 1. ) pontot megválaszolva, a példa időszak és dátumok megfelelőek. Utólagos elszámolás van, azaz az elszámolási időszak utolsó napját követően történik a számlázás, tehát a teljesítési időpont a fizetési esedékesség lesz (a 60 napba is beleférünk). Ezzel a július 1-jétől irányadó 8 napos számlakiállítási határidő problematikája sem vetődik fel. A 2. ) pont esetében a számla kötelező elemeinél nincsen különösebb rendelkezés az időszakos elszámolás alkalmazása vonatkozásában, de javaslom, hogy az elszámolási időszakot tüntessék fel a számlán, legalább a szöveges részben. Változik az áfa-törvény | Híradó. A példa esetben elegendő annyi, hogy "elszámolási időszak: 2020. július". A 3. ) pontot illetően, bár az írásbeliség szó szerint nincs kötelezővé téve az áfatörvényben, azonban véleményem szerint mindenképpen érdemes beleépíteni a szerződés szövegébe, elkerülve ezzel a jövőben esetlegesen felmerülő félreértéseket, a felek közötti vitákat a teljesítési időpont meghatározását illetően.
Címke: időszakos elszámolás Időszakos elszámolás számlázási szabályai A következőkben az Adózóna oldalára írt olvasói kérdést és a hozzá tartozó szakértői választ közöljük: Hogyan kell feltüntetni a dátumokat az időszakos elszámolású számlán, és elég-e a szóbeli megállapodás az időszakos elszámolásról? -kérdezte az Adózóna olvasója, melyre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.
A szerződésben viszont a partner rögzíti, hogy felek megállapodása szerint a teljesítés dátuma az akció kezdő napja. Kérdésem: helyesen jár el a kereskedelmi partner és felek megállapodhatnak-e abban, hogy mi legyen a teljesítés dátuma, illetve ha nem, akkor a vázolt ügyletet miként kell számlázni, főleg akkor, ha időszakos elszámolásra vonatkozó szabály alkalmazása nincs kikötve a szerződésben. Válaszukat előre is köszönöm! 2018. 12. 13. Időszakos elszámolás számlázási szabályai | Könyvelő hírfigyelő. Többnapos munkavégzés időszakos elszámolás alá esik? Tisztelt Szakértő! Cégünk emelőgéppel történő munkát végez, kezelő biztosításával. A szerződésben kétnapos időtartamú munkavégzés van rögzítve, és azon belül óradíj van megállapítva. Az elszámolás alapját a munkavégzés végével leigazolt gépüzemnaplóban szereplő óraszám szolgálja. Kérdésem, hogy jelen ügylet időszaki elszámolásúnak minősül-e? A szerződésben nem történt utalás erre való tekintettel. Változtat-e az ügylet megítélésén, hogy konkrét feladatot végez, vagy az adott, kétnapos időszakban több egymástól elkülönülő emelési feladatot?
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 07. 26., 17:15 Frissítve: 2020. 26., 11:43 15429 1 Hogyan kell feltüntetni a dátumokat az időszakos elszámolású számlán, és elég-e a szóbeli megállapodás az időszakos elszámolásról? – kérdezte az Adózóna olvasója. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Adott egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely több vevőjével időszakos elszámolásban szeretne megállapodni. Gyűjtőszámla és/vagy időszakonkénti elszámolás. Ez azt jelentené, hogy a vevők az elszámolás időszaka alatt (1 naptári hónap) szállítólevéllel, kiadási jegyzékkel folyamatosan vinnék az árut, majd a következő hónap elején állítanák ki a havi vásárlásokról az egy darab számlát. (Példa: elszámolási időszak: 2020. hó, számla kelte: 2020. 08. 05., fizetési határidő: 2020. 31., teljesítés: 2020. 31. ) Kérdéseim a fentiekkel kapcsolatban a következők: 1. ) Megfelelőek-e a kiállított számlán a fenti dátumok?
JOGOKAT GYAKORLÓ SZÁLLÍTÓ ESETÉN 100 E FT ALATT IS KELL 3 FÜGGETLEN ÁRAJÁNLAT. AZ AJÁNLATTÉTELRE VONATKOZÓ FELKÉRÉSEK ÉS A BEÉRKEZETT AJÁNLATOK MINDEN MOZZANATA DOKUMENTÁLT LEGYEN (E-MAIL, FAX, POSTAI LEVÉL) Feladat meghatározás megfelelő részletezettsége ÁRAJÁNLATOK 2. Alkalmassági feltételek Ajánlatok értékelésének szempontjai és módszere 3 hónapnál nem régebbiek a szerződéskötéshez képest. Árajánlatkérés, árajánlat és szerződés összhangja A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁRT EL NEM ÉRŐ BESZERZÉSEK A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSEKEN VIZSGÁLATRA KERÜLNEK! KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA 1. ZÁRADÉKOLÁS Projektazonosító ÉS a "támogatás elszámolására benyújtásra került" szövegezés Ha a számlának csak egy része kapcsolódik a projekthez: a megfelelő összeget jelölni kell! Költségvetési oszlop és sor jelölése javasolt 2. ÖSSZETARTOZÓ DOKUMENTUMOK RENDEZÉSE Dokumentumok összeállítása a dokumentummátrix szerint 3. SZÁMLÁK BESOROLÁSA KÖLTSÉGÖSSZESÍTŐKRE Először specifikus összesítőkbe való besorolás 200 e Ft alatti összesítőbe való besorolás önálló számlaként rögzíteni 4.
(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 11711/1/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559844891) Észrevételek Az időszaki elszámolás szabályainak alkalmazása során a tájékoztató következő része bír alapvető jelentőséggel: "Az áfatörvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz az áfatörvény 55-58. )" A tájékoztatás ezen része az előleg fogalmát írja le, amely kizárólag abban a tekintetben változott, hogy 2015. január 1-jétől nem pénzbeni formában nyújtott vagyoni előny is előlegnek minősül, ha annak nyújtása az áfatörvény szerinti teljesítési időpont előtt a vevő (igénybevevő) szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége. Amennyiben a teljesítés időpontjának az esedékesség napja minősül, akkor ugyanarról a joghelyzetről van szó, mint amely a tájékoztatás kiadásának időpontjában hatályos szabályozás alapján fennállt.
Ezekről ugyanis az uniós előírások értelmében a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. Mivel az egy hónapnál hosszabb időszakról kibocsátott gyűjtőszámla esetén ez a határidő nyilvánvalóan nem lenne betartható, a törvény egy hónapnál hosszabb időszakról kizárólag akkor enged gyűjtőszámlát kibocsátani, ha abban az adóalany adómentes Közösségen belüli értékesítést, valamint olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtást nem tüntet fel, mely után az igénybevevő adóalany az adófizetésre kötelezett. Közösségen belüli fordított áfás ügyleteket sem tilos azonban gyűjtőszámlával bizonylatolni, csupán a naptári hónapkorlátain nem nyúlhat túl az az időszak, amiről az összevont számlázásban megállapodnak a felek, figyelemmel arra, hogy az ilyen ügyleteket legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig ki kell számlázni. Említést érdemel, hogy az "egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó" kitételből következően a havi bevallásra kötelezett adóalanyok sem bocsáthatnak ki egy naptári hónapnál hosszabb, illetve az egyik naptári hónapban kezdődő és a másik naptári hónapban befejeződő időszakra vonatkozóan gyűjtőszámlát.