Erre azért van szükség, mivel a kötőelem vezető része rézzel befuttatott rugóacélból készül, és így a réz és az alumínium kombinálásából egy kvázi galvánelemet hozunk létre. Ezt nevezzük elektrokémiai korróziónak. Ennek a következménye pedig az lesz, hogy az alumínium anódként viselkedik, ami a terhelés és a légnedvesség függvényében belátható időn belül feloldódik. A kötés laza lesz, a vezető ér keresztmetszete csökken, és a pluszban a keletkező -rossz vezető tulajdonságokkal rendelkező- alumínium-oxid sem fog segíteni a melegedés elkerülésében. Nagy keresztmetszetnél az úgynevezett CUPAL lemez használatával kerülhető el ez a jelenség. Mi a különbség a kábel és a vezeték között? Aluminium fajlagos ellenállása . Ennek a definiálása korántsem annyira egyszerű, mint azt elsőre gondoljuk. Ebben a szabványok sincsenek túlzottan a segítségünkre, mivel azok sem fogalmaznak egyértelműen. Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, akkor nem tévedünk nagyot azzal, hogy a vezeték az egyszeresen szigetelt, a kábel pedig kétszeresen.
De ennél sokkal többet is jelent a fajlagos ellenállás, elmagyarázom: - Ha dupla olyan hosszú a huzal, akkor az elektronoknak dupla hosszú úton kell végigküzdeniük magukat, tehát az ellenállás is dupla annyi lesz. Ezért a fajlagos ellenállást szorozni kell a huzal hosszával, ha a valódi ellenállást akarjuk számolni. - Aztán ha dupla olyan keresztmetszetű a huzal, akkor az elektronok kétszer akkora helyen tudnak haladni, ezért fele annyi lesz az ellenállás. A fajlagos ellenállása az alumínium. Ezért a keresztmetszettel osztani kell a fajlagos ellenállást, hogy a valódi ellenállást megkapjuk. Vagyis egy `ℓ` méter hosszú és `A` mm² keresztmetszetű huzalnak az ellenállása így számolható: `R=ρ·ℓ/A` Most a négyzet egyetlen oldala (aminek az ellenállása `R_1`) olyan huzal, aminek a hossza `a` méter: `R_1=ρ·a/A` `"2, 8"\ Ω = "0, 028"(Ω\ mm^2)/m · a/A` A mértékegységeket el is hagyom, mert a hossz méter lesz, a keresztmetszet meg mm², amikhez pont illeszkedik a fajlagos ellenállás mértékegysége: `"2, 8" = "0, 028"· a/A` `"2, 8" / "0, 028"= a/A` `a/A = 100` `a=100·A` (Itt is ne zavarodj bele, hogy az `A` a jele az ampernek, de itt persze most a keresztmetszetet jelenti. )
Gyakorlati tippek A kereskedelemben kapható huzalok a jobb szakítószilárdság érdekében ötvözve vannak, a fajlagos ellenállásuk ezért picivel nagyobb. Figyelemreméltó az a tény is, hogy az ón 7, 6-szor rosszabb vezető a réznél. Az ólom (SN 40 PB 60 régi forrasztóón) még rosszabb. Rádiófrekvenciás NYÁK-ot és tekercshuzaljait ezért nem célszerű ónnal befuttatni. Az ezüst alig jobb fajlagos ellenállású a réznél. Azonban vitathatatlan előnye, hogy a rézzel ellentétben nem alakul ki rajta zöld oxidréteg, amely elrontja a felületi vezetőképességét a réznek. Lásd még skin-hatás. Antennaépítésnél a fajlagos ellenállás mellett érdekes paraméter lehet a fajsúly és a szakítószilárdság. Az alumínium ugyanakkora darabja 3, 3-szor könnyebb a réznél. Fajlagos ellenállása alig rosszabb. Szakítószilárdsága magnézium és szilícium ötvözéssel van javítva (AlMgSi). Ugyanakkor a skin-hatás és a kisebb tömeg miatt az alumínium cső praktikusabb antennához a tömör rúdnál.
Meglepő összehasonlító adatokat mutat a statisztika. Magyarország Európa élmezőnyében. – Ezzel a felütéssel osztotta meg Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán, hogy hány kötelezettségszegési eljárás folyik jelenleg Magyarországgal szemben az Európai Unióban. A kép tanúsága szerint Magyarországgal szemben jelenleg húsz non-notifikációs kötelezettségszegési eljárás és negyven tartalmi kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. A Magyarországgal szemben folyamatban lévő eljárások száma februárban 60-ra csökkent, amivel hazánk az uniós élmezőnybe tartozik. Ennél kevesebb eljárása csak hat tagállamnak van Európában – írta az igazságügyi miniszter. A gyermekvédelmi törvény miatt is indult eljárás Szerdán precedensértékű döntés született Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az Európai Bíróságon a jogállamisági mechanizmus elleni keresetekkel kapcsolatban. A bíróság kimondta, hogy a jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait és a jogbiztonság elvét.
A Velencei Bizottság a magyar gyermekvédelmi törvényről napokban elfogadott véleménye a jogi érvek helyett ideológiai megközelítésű - közölte az igazságügyi miniszter. Varga Judit bejegyzésében azt írta: nem, még a Velencei Bizottságnak sincs beleszólása abba, hogy a magyar szülők hogyan nevelik gyermekeiket. Hozzátette, hogy a magyar szabályozás ugyanakkor egyértelmű és világos: a valóságban a gyermekek megfelelő nevelését és ebben a szülők elsődleges szerepét hivatott biztosítani. "Az LMBTQ-lobbit meg fogjuk állítani az iskolák és óvodák kerítésénél" - emelte ki. A miniszter azt írta, Magyarországon minden ember szabadon él, a diszkrimináció-mentességet az alaptörvény és a jogszabályok biztosítják, és reményét fejezte ki, hogy "az ilyen érzésszerű, ideológiailag (vagy akár politikailag) motivált vélemények nem válnak általános gyakorlattá a Velencei Bizottság működésében, amely mandátuma alapján egy elismert jogászokból álló szakmai tanácsadó testület. " A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság hétfőn közölte, hogy véleménye szerint a köznevelési, valamint a gyermekvédelmi törvény júniusban életbe léptetett magyar módosításai összeegyeztethetetlenek a nemzetközi emberi jogi normákkal.
Komoly küzdelmet folytatunk az uniós döntéshozókkal. Kár, hogy a viták nagy része zárt ülésen zajlik, pedig "szívesen megmutatnám, milyen hihetetlen érvelések mentén ragaszkodik egy-egy tagállam képviselője a balliberális fősodorhoz" – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter. A Magyar Hírlap nak adott interjújában elmondta, hogy az egyik legemlékezetesebb alkalom ezekről a vitákról az volt, amikor az Európai Bizottság gyermekjogi stratégiájának tanácsi következtetéséről tárgyaltak. Elmondása szerint voltak olyan tagállamok, akik a végsőkig ahhoz ragaszkodtak, hogy engedjék be az óvodákba az LMBTQ-aktivistákat. Varga Judit kiemelte, hogy a magyar kormány mindig készen állt a párbeszédre. Hiába ugyanakkor minden szakmai és részletes érvelésünk, azt látjuk, hogy ezek gyakran süket fülekre találnak. Az uniós érvkészletben eközben pedig csak kiüresedett toposzok köszönnek vissza – tette hozzá a miniszter. Hozzátette, hogy a kormány folyamatosan részletes elemzéseket juttat el az Európai Bizottsághoz.
Az igazságügyi miniszter szerint a magyar kormány semmilyen uniós segítséget nem kapott a "migráció megállításában". Mi viszont azt találtuk, magyar állami szerveknek is bőven jutott abból a 45 milliárd forintnyi támogatásból, amelyet 2014 és 2020 között magyar menekültügyi és határvédelmi fejlesztésekre adott az Európai Unió. Varga Judit a Lakmusznak azt írta, posztjában kifejezetten a fizikai határzárra, a déli határszakaszon felállított határkerítésre utalt, amelynek a megépítését valóban nem támogatta pénzzel az Európai Unió. "A valóság bekopogtatott Európa ajtaján. Mondvacsinált jogállamisági viták helyett most valós problémákkal kell foglalkoznia a brüsszeli elitnek" - indította Varga Judit igazságügyi miniszter március 23-án, egy nappal a brüsszeli NATO- és EU-csúcs kezdete előtt közzétett Facebook-bejegyzését, majd így folytatta: Mikor a nemzetközi egyezményeket követve megállítottuk a migrációt, a magyar kormány semmilyen segítséget nem kapott" az Európai Uniótól. Sőt, meg is akartak büntetni minket hosszú évekig.
Ebből is több állami szerv kapott uniós támogatást: az Országos Rendőr-főkapitányság: 10 milliárd 807 millió forint a korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalként, majd Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal néven működő Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: 292 millió és az állami tulajdonban lévő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. : 183 millió A támogatott projektek között szerepel több közúti határátkelő-fejlesztés, határellenőrzést segítő informatikai rendszerek fejlesztése, és határvédelmi eszközök: úgy, mint terepjárók, hőkamerák, beszerzése is. A határkerítésre gondolt Varga Judit az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályán keresztül reagált tényellenőrzésünk állításaira. Levelében, amelyet alább teljes terjedelmében közlünk, azt magyarázza: Facebook-bejegyzésében a fizikai határzárra, a déli határszakaszon megépített határkerítésre utalt. "Az illegális migrációt a kerítés, a kizárólag magyar költségvetésből finanszírozott fizikai határzár állította meg 2015-ben, amelyet az Európai Unió egyetlen eurócenttel sem támogatott és az elmúlt években is következetesen megtagadta a határkerítések finanszírozását" - írta az igazságügyi miniszter, kiemelve, hogy az általunk hivatkozott 2014-2020-as uniós költségvetés belügyi alapjaiból érkező forrásokról az EU még jóval a migrációs válság előtt döntött az EU, és a határkerítés építésére és üzemeltetésére nem voltak fordíthatók.
Erre már akkor sokan felkapták a fejüket, és a is megjelent egy lista arról, hogy Orbán fenti kijelentésének mi minden kormányzati lépés mond ellent kezdve az Alkotmánybíróságtól a médián át a civil szervezetekig. Ami konkrétan a médiát illeti, a Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Orbán a sajtószabadság ellensége, aki 2010 óta számít »sajtóragadozónak«, mivel lépésről lépésre a saját köreibe szervezte ki a magyar média 80 százalékát, centralizálta a közmédiát, független lapokat számolt fel és nyomta el a sajtószabadságot. "