Kővári Gábor Mihály és Iván Róbert dokumentumfilmje, a Mérgezett Föld érthetően és világosan mutatja be azt a folyamatot, ahogyan a nagyipari módszereket alkalmazó mezőgazdaság a természetben okozott károkat is további ipari eszközökkel igyekszik kijavítani, amik aztán további károkat okoznak, és ez a körforgás egészen addig folytatódik, amíg a termőföld teljesen terméketlenné nem válik. Ha a természetrombolásról van szó, általában a felszín feletti károk ugranak be mindenkinek, ahogyan mindent beterít a szemét, stadionnyi területekről irtják ki az erdőket vagy a levegőt szennyezik, miközben a rombolás a talajban is zajlik: a világ termőföldkészletének egyre nagyobb része válik használhatatlanná. A filmben megszólaló rendszerökológus, Borsos Béla azt is vitatja, hogy az intenzív nagyipari gazdálkodást a túlnépesedés tenné szükségessé, mert szerinte biológiai oka nincs annak, hogy ne tudnánk 10 millió embert eltartani. És nem csak a vegyszerezés, a műtrágyázás és a nemesített, hibrid növények teszik tönkre a szántókat, de a filmben még azt is felvetik, hogy egyáltalán szükség van-e szántásra, amitől csak elvékonyodik a talaj termőrétege és egyre élettelenebbé válik a föld.
A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat. Ha gazdaságában szeretné valaki a talajpusztító technológiákat meghaladni, a Talajmegújító Mezőgazdaság keretrendszerével bebiztosíthatja, hogy a talaj védelme mellett már a 2021-től kezdődő támogatási rendszer követelményeinek is megfeleljen. forrás: Beküldte Antal Miklós
Míg a hagyományos terület 0, 2 méter humuszréteggel bír, addig a 10 éve szántás és műtrágya nélkül művelt terület 1, 2 méteres, élettel teli réteget tár elénk. 10 év alternatív gazdálkodás elég volt ahhoz, hogy 1 méterrel nőjön a humuszréteg. A Mérgezett Föld aktuális problémával foglalkozik, melyet testközelből, valódi magyar agronómusok mutatnak be, és ami a fontos, felvillant egy alternatívát a szebb jövőért. A végkifejlett talán kicsit tündérmesének is hathat, és felmerül a kérdés, ha létezik egy ilyen megoldás, ami a kellő termésátlagok mellett, még a talajt is kíméli, hogy lehet, hogy nem mindenki így gazdálkodik? A Mérgezett Föld teljes egészében youtube-on is megtekinthető. Remélem sikerült kedvet csinálnom megnézéséhez, és a téma továbbgondolásához. kiemelt kép: canva fotók: Mérgezett Föld Hajas Gyula Bence A szerző balatoni újságíró, akit a városi lét problémái foglalkoztatnak. A szerző további cikkei
Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat. Stáblista:
A válaszadók többsége az igen, nem, részben lehetőségek közül a részben lehetőséget választotta. Ön melyik alternatív megoldásra nyitott? A legtöbb válasz a talajtakarás volt. A felmérést követően a szakértők által lehetett megismerni a filmet pódium beszélgetés keretén belül. A közönségnek lehetősége volt feltenni a felmerült kérdéseket. A megoldások ugyan különbözőek voltak, de abban mindenki egyetértett, hogy a téma aktuális és egyre sürgetőbb, melyet a nagyszámú megjelenés is bizonyít.
Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.
egyértelműen rombolja a talajt és a talajéletet. Erről szól a film egy része is. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ártalmas lenne, mondjuk, egy boronával vagy sekély tarlóhántással 10–15 cm mély talajművelés, amelyben és fölötte azért ott maradnak a korábbi szántóföldi növények maradványai a felületen, amik takarják télen a talajt és táplálékot biztosítanak a talajlakó élőlényeknek is. Még az öko-termelők között is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a legjobb gyomirtás a szántás, nyilván nem a mélyszántásra gondolnak. Az a szélsőséges másik álláspont, amely szerint a teljes talajművelés, szántás nélkül, közvetlenül a talajra vetve és vegyszeres glifozátos gyomirtással kezelve a talajt, jobb lenne az élővilág szempontjából vagy a talaj szempontjából – szintén nem igaz. Sőt, nagyon veszélyes a gyakorlat terjesztése. Emögött a tudatlanság és a vegyipari lobby húzódik meg. Mert a glifozát rákkeltő anyag, bejutott már mindenhova, pusztít az élővizeinkben, a szervezetünkben és rendkívül veszélyes az egész élővilágra.
Visszajelzés küldése
Csípős paprikakrém házilag, egyszerűen Amikor anyukámékhoz mentem vasárnaponként a családi ebédre, húsleves szinte mindig volt az asztalon. Édesanyám már tudta előre, hogy a cérnametéltet előre oda kell, hogy adja, mert nekem az előétel az volt, hogy az általa készített "erős pistát" összekevertem a tésztával. … Tovább
A magyar konyhának az egyik alappillére a paprika, annak ellenére, hogy nem egy Kárpát-medencében őshonos növényről van szó. Szeretjük a paprikát, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemzeti ételeink többségében domináns szerepe van a paprikának, akár mint fűszer (pl. : pörkölt, halászlé, gulyás, stb. ), akár mint zöldségféle (pl. : lecsó, töltött paprika, stb. ). Házi erős pistas. Paprikát teszünk ételeinkbe, paprikát karikázunk a reggeli mellé, és paprikát (jobbára csípőset) teszünk a forró levesbe is. A paprika egyik igen népszerű formája a paprikakrém, amivel egyaránt ízesíthetjük szendvicsünket, és főtt ételeinket. És mint azt már megszokhattuk, a hazai és a multinacionális élelmiszergyártó cégek igyekeznek minden igényt kielégíteni a termékeikkel, amelyek viszont sajnos több olyan összetevőt is tartalmaznak, amelyeknek semmi köze sincsen a paprikához. Ilyenek például az alábbiak, a teljesség igénye nélkül: xantán gumi, Kálium-szorbát, Nátrium-glutamát, Kálium-metabiszulfit. Még a legnépszerűbb termékekben is megtalálhatóak ezek az összetevők (általában nem mindegyik egyszerre), amelyek egy része ízfokozó, egy része tartósítószer, egy másik része pedig sűrítőanyag, szilárdítóanyag.
Felhasználhatod: szendvicsek ízesítő anyagaként zsíros kenyérre kenve ételek ízesítésére. Ajándékba is adhatod. Ha ezt teszed, készíts a tetejére textil fedőt. Erős pista házilag üvegben Képek: saját készítésű erős pista saját felvételei. Ha tetszett, mutasd meg másoknak is: Ers pista házilag elkészítése letra Erős pista Elkészítése: Ledaráljuk a paprikát, összekeverjük a sóval. A szintén ledarált száraz paprikát összekeverjük az ecettel, és mindkettőt egy napig állni hagyjuk. A két paprikát összekeverjük alaposan összedolgozzuk az olaj felével, kis üvegekbe töltjük, a tetejükre a maradék olajat öntjük, lekötjük és hűvös, sötét helyen tároljuk. Két éve készítem az erős Pistát nagyon szeretem nagyon jó recept! Köszönöm! Tisztelettel Szakálné Rózsika! Sat, 2016-10-08 09:40 Kedves Rózsika! Köszönöm a visszajelzésed! Nagyon jól teszed, hogy készítesz, gondolom a családod is örül neki! További szép napot!! Házi erős pista. :-)) Szamanta Sat, 2014-08-30 11:07 Tökéletes! Isteni most gyűjtöm a következő adag paprikát hozzá, nálunk még a zsíroskenyérre is kenték, persze házizsír!