350 Ft Fél adag: 945 Ft Diómorzsában sült Camambert sajt rántva Áfonyalekvárral, őszibarackbefőttel Hortobágyi palacsinta Őseinktől ránk hagyott recept alapján 1. 200 Ft Fél adag: 840 Ft HALÉTELEK Velencei halászlé A szemben látható tó gyümölcsei bográcsban 1. 300 Ft Fél adag: 910 Ft + Belsőség350 Ft Fél adag: 245 Ft Pontyszeletek rántva vagy roston 1. 600 Ft Fél adag: 1. 120 Ft Fogasfilé Orly módra Fogasfilé sörtésztába hempergetve 2. 300 Ft Fél adag: 1. Bélszín udvarmester módra teljes film. 610 Ft Fogasfilé rántva vagy roston 2. 250 Ft Fél adag: 1. 575 Ft SZÁRNYASHÚS ÉTELEK Pulykabatyu, ahogy Ati szereti Libamájjal, gombával töltött pulykamellfilé szezámmagos bundába forgatva 2. 250 Ft Sajtkrémmel grillezett csirkemell1. 750 Ft Fél adag: 1. 225 Ft Marika kedvence Tejben áztatott pulykamellfilé, diómorzsás bundában őszibarackkal 1. 700 Ft Fél adag: 1. 190 Ft Bacon köntösbe burkolt csirkemell sajtmártással 1. 750 Ft Besztercei pulykamellfilé, diómorzsás bundában Aszalt szilvával töltve, diómorzsába hempergetve Bazsalikomos mozarellával töltött csirkemell1.
Ez ebben a formában egy sokkal izgalmasabb, szaftosabb, franciásabb ételnek tűnik, mint a magyar vendéglőkből kiirthatatlan natúrszelet a rásütött tükörtojással. Jóasszony módra: ha hús (például borjúszelet), akkor gyöngyhagymás, húsos füstöltszalonnás, gombás, zöldborsós kombináció. Amennyiben halételt tálalnak így, akkor fehérboros halalaplében párolt halat jelent tejszínes-gombás mártással. Hasonló a Jean Bart módrs, ami további morzsát és sajtot halmoz a párolt halra, majd sütőben megpirítja azt. Bélszínszeletek vadász módra recept. Maczák Ibolya Nőkötet című könyvében így fogalmaz: "A "jóasszony módra" megjelölés arra utal a régi receptekben, hogy a kor átlag-polgári ízlésének megfelelően készítendő az étel, vagyis minden – a konyhában éppen fellelhető földi jóval kell kínálni. " Lotaringiai módra: magyarul ritkán említjük így, a francia Lorraine viszont egyből beugorhat, vele együtt pedig a quiche is. A hagyományos quiche lorraine egy tojásos lepény húsos szalonnával és sajttal. Quiche lorraine Lyoni (módra): lisztbe forgatott, olajban hirtelen kisütött, ropogós hagymakarikákkal érkező húsfogás.
A húst feldaraboljuk, só zzuk, bors ozzuk, és zsír ral bélelt tepsiben addig sütjük, ameddig véres lé el nem kezd szivárogni bel? le. A zsemléket felszeleteljük és zsír ban megpirítjuk? ket. Bélszín udvarmester módra pataki tálban. A hagymá t, gombá t, petrezselymet, májat felaprítjuk, só zzuk, bors ozzuk, és vaj ban megpirítjuk, majd hozzáadjuk a barna mártást, bort, paradicsom pürét, és jól összef? zzük. Tálaláskor a zsemleszeletekre kerül a bélszín, majd az egészet leöntjük a mártással. Szerző: Ízletes receptek Hozzáadom a kedvenc receptjeimhez >>
Nótafa vendéglő Nótafa vendéglő 1196 Budapest, Ady Endre út 37.
Tóth Árpád: Jó éjszakát - Tenki Dalma (Vers mindenkinek) - YouTube
A Jó éjszakát! 1924-ben keletkezett és a költő utolsó, posztumusz (halála után megjelent), Lélektől lélekig című kötetében kapott helyet, annak utolsó verseként. Mint a címéből is látszik, búcsúvers. A gyógyíthatatlan betegségben, tüdőbajban szenvedő Tóth Árpád életének utolsó évtizede már a … Tovább olvasom >> A Lélektől lélekig 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád utolsó (már halála után megjelent) kötetének címadó darabja. Az 1920-as években Tóth Árpád költészetében hangsúlyosabb lett a fájdalmas én-líra, hiszen anyagilag létbizonytalanságban élt és a háború utáni nehéz időkben nem volt munkája, ezért … Tovább olvasom >> Az Esti sugárkoszorú 1923-ban keletkezett és az 1928-as Lélektől lélekig című posztumusz kötetben jelent meg. A magyar hitvesi költészet egyik legszebb darabja. Az 1920-as években, a trianoni összeomlást követően a pesszimizmus és az elkeseredés uralta a magyar közgondolkodást, és ezt … Tovább olvasom >> A Körúti hajnal 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád, bár Debrecenben nőtt fel, élete nagy részében Budapesten lakott, és ebben a versében is a pesti környezetet festi meg.
Ó, lesz-e nékem valaha Egy csendes, barátságos kertem, Hol fényes lombú fák között Hosszan, békén lehet pihennem? Hol bölcsen elemezhetem Megélt, elmúlt tragédiáim, S csendesen mosolyogni látnak Az orgonáim? És lesz-e tisztes, ősz hajam S agyamban csöndes, öreg eszmék? Miket szép, széles gesztusokkal Klubtársak közt meghánynánk-vetnénk? Kinyitnók a klub ablakát, […] Olvass tovább Jöjjön Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú verse. Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s […] Olvass tovább Jöjjön Tóth Árpád: Lélektől lélekig verse. Tóth Árpád: Lélektől lélekig Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő. Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, A tollra dőlve, mint botra a fáradt Vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán Hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyers dalú jelen. Majd egyszer… Persze… Máskor… Szebb időkben… Tik-tak… Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szive… Tik-tak… Igaz… Igaz… Aludjunk vagy száz évet csöndben át… Ágyam mellett elkattantom a villanyt. Versek… bolondság… szép jó éjszakát! A vers műfaja elégia, hangulata rezignált, bánatos. Típusa létösszegző költemény.
A felmerülő, végig nem gondolt gondolatok, a rövid mondatok szaggatottá, erőtlenné teszik a verset. Monoton, a sorok lezártak, ragrímek, a mély magánhangzók dominálnak. "Én, én, én, " belesikolt a monoton egyhangúságba. A statikus igék a jellemzőek, nincs mozgás. A Rímes, furcsa játék című verse briliáns rímtechnikáról tesz tanúbizonyságot (játszadozik a rímekkel és az olvasóval). Ennek oka, hogy ez a vers ajándék a szerelmének – valami más helyett. Már a cím is utal a játékosságra. A keretben a kedveséhez szól a valóságról. A közbenső szakaszokban azt sorolja, hogy mi mindent ajándékozna neki, ha tehetné (- végig feltételes mód). Kastélyt adna pompás estéllyel, gazdagsággal, rókavadászatot, utazást délre, az antik világba… de ezek az álmok hiábavalóak. Elvágyódik a jelenből. Tudja, hogy álmai hiábavalóak, és csak ámítja magát velük (- önkritika). A rímek megbicsaklásai is arra utalnak, hogy ezek túl hiú ábrándok. A befejezésben átvált arra a fátyolos, rezignált hangra, amely jellemző Tóth Árpádra.
Végül megjelenik az örök költő-vígasz: az utókor elismerése.