Rövid karácsonyi versek az ünnepi hangulathoz! Karácsonyra rövid karácsonyi verseket hoztam, melyekkel megfelelően lehet köszönteni az ünnepek ünnepét. Tudjuk, hogy a karácsonyi ünnepek a családról, a szeretetről szólnak, ám nem mindig tudjuk érzéseinket megfelelően elmondani szeretteinknek. Az alábbi, rövid karácsonyi versek ebben segítenek. A költők minden bizonnyal szebben és egyszerűbben foglalják össze az ünnephez fűződő gondolataikat mint mi, azonban a versekben a saját érzéseinkre ismerhetünk. Versek – Gyermekkel vagyok. Fésüs Éva: Álmodik a fenyőfácska Juhász Gyula: Karácsony felé Ady Endre: Kis karácsonyi ének József Attila: Karácsony Benedek Elek – A karácsonyfa Magyar költők rövid karácsonyi versei A hideg téli estéken a karácsonyra várva mi lehet jobb, mint az ünnepi versek olvasgatása? Az igazi karácsonyi hangulathoz ez is hozzátartozik. Álmodik a fenyőfácska odakinn az erdőn. Ragyogó lesz a ruhája, ha az ünnep eljön. Csillag röppen a hegyre, gyertya lángja lobban, dallal várják és örömmel boldog otthonokban.
Magyarországon általában a Jézuska vagy a Télapó hozza az ajándékokat, de Európa más országaiban különbözőek a szokások, még az ajándékozás időpontja sem azonos. A velünk szomszédos Ausztriában Christkind, vagyis karácsony gyermeke az ajándékhozó, Németországban Weihnachtsmann, vagyis a télapó (szó szerinti fordításban a karácsonyapó) teszi a fenyőfa alá a csomagokat. Karácsonyfát mindenhol díszítenek, ez a szokás Németországból terjedt el az egész világon a 19. század folyamán. Az angoloknál Father Christmasra (karácsonyapó) várnak a gyerekek. Karácsonyi rövid versek - Karácsonyi üdvözletek. A brit mesék szerint a télapó – aki földig érő, piros köpönyeget visel – a kéményen keresztül érkezik a kandallóba, az ajándékokat pedig a kandallópárkányra akasztott hosszúszárú zokniba rejti el. A legenda szerint ugyanis egyszer a télapó, miközben a kéményben ereszkedett lefelé, véletlenül elejtett egy pár aranyérmét, amelyek a kandallón száradó zoknikba estek. Az Amerikai Egyesült Államokban hasonló módon várják Santa Claus t, akinek csak a ruhája más egy kicsit, mint angol "rokonáé", ő ugyanis nem hosszú, hanem rövid köpenyt visel, és az Északi-sarkon él.
Annak idején is ezen a napon avatták és később is ekkor tartották az emlékműnél a megemlékezéseket. A Fehér Ház Bajtársi Egyesület tűzzománcozott gomblyuk-jelvénye. Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin és marginális szélsőbaloldali csoportok tiltakoznak a Nagy Imre szobor Jászai Mari térre való áthelyezése ellen. Valójában örüljenek, hogy nem a Szoborparkba kerül, mert valós, igaz történelmi mércével nézve odavaló. (A 16 másik szobrával együtt. ) Jánosi Katalin képtelen szembenézni azzal, hogy valójában ki volt Nagy Imre. A forradalomban játszott szerepe, a Varsói szerződésből való kilépés, hogy elismerte a forradalmárok követeléseit, majd becsületes viselkedése a koncepciós per alatt sem teszik semmissé azt, amit a magyar nép ellen egy évtizeden át 1945-től elkövetett. A Rákosi-Gerő-Farkas-Révai banda után közvetlenül ő következett a hatalom legfelsőbb szintjén többekkel, pl. Rajk Lászlóval együtt. Sebes Gábor így foglalja össze Nagy Imre életútját: " 1918-20 között vörösgárdista, csekista, részt vett az orosz polgárháborúban.
Megszületett a kormányhatározat, amely alapján Nagy Imre szobrát hamarosan eltávolítják a Vértanúk terérõl, hogy helyet adhassanak az 1919-es vörösterror, a kommün áldozataira emlékeztetõ szobor visszaállításának. Új helyen, az Alkotmány utca és a Kossuth tér keresztezõdésében pedig 2020-ra felállításra kerül majd a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye, azaz egy Trianon-szobor. Nagy Imre szobrát a tervek szerint a Jászai Mari téren, a képviselõi irodaház mellett helyezik majd el. A kormány friss határozata értelmében az Alkotmány utca Kossuth Lajos tér felőli részén, a 2020. május 31-éig, azaz még a trianoni békediktátum 100. évfordulója előtt felállítják a "Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét", amely magában foglalja a történelmi Magyarország 1913-as összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését. A Kossuth tér közvetlen közelében felállításra kerülő Trianon-emlékmű egy régi hiányosságot pótol a fővárosban, hiszen egészen mostanáig nem volt méltó emlékhelye a trianoni békediktátum áldozatainak, az azt elszenvedő magyaroknak.
Mit jelképez a Nagy Imre-szobrot felváltó vértanúemlékmű, és miért épült egy réginek látszó ház a Kossuth térre? A tér átépítéséért felelős vezetőt, Wachsler Tamást kérdeztük. 2019. október 31., 19:13 Kövér László házelnök a külföldről pénzelt hazaárulók és nemzettagadók ellen emelt szót. Azt üzente, számon vannak tartva. Közben felavatta a Nagy Imre-szobor helyére került Nemzeti Vértanúk emlékművét. 2019. június 16., 18:46 Bár a kormánysajtó szerint le kell számolni a Nagy Imre-kultusszal, és a szoborral se sokat törődött mostanában a kormány, ünnepélyt tartottak a lábánál. 2019. június 5., 18:20 Szeptemberre ígérték az átköltöztetés befejezését, de máris elkészültek. 2019. május 10., 13:56 A szobrot tavaly decemberben bontották el a Vértanúk teréről. Most háttal áll a Parlamentnek. 2019. március 1., 16:14 Már körbe is kordonozták a Jászai Mari tér egy részét, hogy elkezdjék a Parlament mellől áthelyezett Nagy Imre-szobor miatti térrendezést, és persze a fák kivágását. 2019. január 21., 10:51 A Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős program vezetője szerint az áthelyezés mögött nincs értékítélet.
Pedig sem a Károlyi-kormány, sem a Peidl-kormány időszakában nem volt vörösterror. Miközben bizonyítékok kerültek elő Horthy személyes érintettségére a fehérterror bűncselekményeivel kapcsolatban (a Népszava újságíróit brutálisan megkínzó és meggyilkoló különítményesek például Horthy főparancsnokságának autójával menekültek), addig semmilyen bizonyíték nem volt arra, hogy Károlyiék bármiféle terrort folytattak volna (hacsaknem a letartóztatott Kun Béla rendőrök általi megverését ide nem számítjuk, amit Károlyi leállított), vagy bármilyen szerepük lett volna akár Tisza István meggyilkolásában. A szociáldemokraták már a fővárosi képzőművészeti bizottság 1929. júniusi ülésén nyilvánvalóvá tették, hogy csak egy olyan emlékmű koncepcióját tudják támogatni, amely egyaránt állít emléket a vörös- és a fehérterror áldozatainak, és nem mossa össze a demokratikusan, terrormentesen működő baloldali kormányokat a diktatúrával. Bánóczi László szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy "kénytelen tudomásul venni, ha a bizottság többsége ma még tán nem ismeri el, hogy az ellenforradalom is értékes embereket pusztított el gazul, de eljön az idő, amikor a főváros közönsége megszavazza olyan emlékmű költségeit, amely az ellenforradalom áldozatainak szól. "