A friss wasabi paszta a wasabi rizómának, a növény földalatti szárának reszelésével készül "- mondja el nekünk Bian. A növény reszelése után az illékony kénvegyületű allil-izotiocianát (AITC) - amely a paszta aláírásának merész rúgását adja - akár 15 perc alatt elveszítheti hatékonyságát. Az AITC képződése azonnal bekövetkezik, amikor a wasabi gyökerét nagyon finomra reszelik, mielőtt a wasabiban lévő csípős vegyület (más néven sinigrin) reagálna a myrosinase enzimmel, Átfogó természetes termékek II Államok. Miért nem használnak sushi éttermek igazi wasabit - és mit használnak helyette? Tehát miért hagyja el a helyi sashimi spot az autentikus ételízesítőt? 'A legtöbb sushi étterem nem használ valódi wasabit, mert nagyon drága (kb. 200 dollár kilogrammonként), és nehéz megtalálni és megvásárolni' - mondja Bian, hozzátéve, hogy a valódi wasabi élettartama nagyon rövid. 'A legtöbb sushi étteremben zöld étel színű tormát használnak wasabinak. Nemcsak az igazi wasabi íze jobb, de a friss wasabi erős baktériumellenes szerekkel rendelkezik, és harcol a nyers halból származó baktériumok egy részével.
Honnan származik? A wasabi vagy más néven japán torma egy Japánból származó növény melynek gyökerét használják fel. Eredetileg Japán hegyi folyóinak partján nőtt. Az igazi növény többnyire csak Japánban kapható és rendkívül drága, az Európában fellelhető készítmények többnyire mustárporral vannak dúsítva. A japánok cápabőrön reszelték le(az volt elég érdes ahhoz, hogy a tormát apróra tudja reszelni), nálunk ez hagyományos reszelőn történne. Mit tartalmaz? A Japánok évezredek óta használják nyers halas ételeikhez fertőtlenítő hatása miatt. A régi időkben még nem voltak olyan higiénés viszonyok, mint ma, így kihasználták a torma hatásait. Az emésztésre is nagyon jó hatással van, ajánlatos fogyasztása. Mi készüljön belőle? A szusi egyik alap ízesítője, használják szószként közvetlenül a halra kenve vagy a szójás mártogatós keverékhez adva. Emellett rizses, halas ételekhez, salátaöntetek ízesítéséhez is kiváló. Az ínyencek a wasabi levelét is hasznosítják mint főzelék, saláta vagy palacsintaszerű tésztába mártott falatka.
De tényleg múltidézés lenne ez, Öcsém? Dehogyis. Nem a múltba vágyakozom, hanem egy másik jelenbe. Ha a jövőből is lennének képeim, akkor azokat nézegetném. Nekem valójában teljesen mindegy, hogy hova dezertálok a jelenből. Nyugalomra vágyom. Egy talpalatnyi béke szigetére. Mindössze akkorára, ahol megvethetem a lábam, s mindössze annyi időre, hogy visszaparancsoljam szanaszét rajzó gondolataimat a fejembe. Hol a múlt homályában időznek, hol pedig a jövőbe rohannak, fejvesztve. Kíváncsi vagyok, hogy találkozik-e még valaha a három kovidnővér. Amikor elbúcsúztunk egymástól, megbeszéltünk egy majdani (! ) randit. Olga kifejezetten azt kérte, hogy találkozzunk valahol Európában, mert ott még sosem járt. Szentpétervárt javasolta, én pedig Pozsonyt. Ezzel kicsit zavarba hoztam a szibériai nagyvároshoz szokott asszonyt, aki falusi környezetben nem igazán érzi magát elemében, de végül aztán kompromisszumos megoldás született: Irinához megyünk, Lembergbe. Szerinted összejöhet ez még nekünk? És szerintem?
Népesség [ szerkesztés] A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81, 9%-a magyarnak, 0, 5% cigánynak, 0, 2% horvátnak, 0, 2% németnek mondta magát (18, 1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54, 9%, református 6, 8%, evangélikus 0, 4%, felekezet nélküli 9, 2% (28, 4% nem nyilatkozott). [4] Nevezetességei [ szerkesztés] Fehérkő vára még álló falai Fehérkő vára, más néven kereki Katonavár vagy Kupavár, a falu határában található várrom. A vár valószínűleg a 14. század első harmadában keletkezett. Első ismert várnagya Czikó kapitány volt, akit egy 1336 -os oklevélben említenek meg. Luxemburgi Zsigmond Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta az erősséget, de Marczali 1402 -ben, több főúrral együtt, fellázadt Zsigmond ellen. A lázadást leverték, Kereki várát is harcok árán foglalták el. A falak megsérültek, ezért 1408 körül ki kellett javítani.
1495 -ben Nagykerekit és Kiskerekit a Báthoriak kapták adományként, majd 1530 -ban Báthori András itteni birtokait eladta Perneszi Ferencnek. 1564 -ben Perneszi Farkas, 1583 -ban osztopáni Perneszy András birtoka volt. Az 1563 évi török kincstári fejadólajstrom szerint 12 adóköteles házból állt. 1598 – 1599 között a tihanyi vár tartozékai között sorolták fel. A falu a 17. század elején elpusztult, 1665 -ben mint pusztát Perneszi János eladta Salomváry Jánosnak. 1695 -ben és 1710 – 1733 között még a Pernesziek birtoka volt. 1835 -ben vizeki Tallián Boldizsár alispán, a zalalövői Csapody és a bodorfalvi Baranyay családok voltak a földesurai. Tőlük 1849 után Satzger Keresztély vásárolta meg és még a 20. század elején is Bálványosi Satzger Pálnak volt itt nagyobb birtoka. Kereki mellett találhatók Katonavár (Kupavár) romjai is, melyet Fejérkő várával azonosnak tartanak. A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott. 1910 -ben 470 lakosából 462 magyar volt. Ebből 362 római katolikus, 90 református, 11 evangélikus volt.
A kamarásságot előkelő állású polgári és katonai személyek nyerhették el. Később már nem járt udvari szolgálattal, sokszor csak cím volt. Külső jelvénye az arany rojton függő arany kulcs, melyet a "Rock", vagyis a kabát jobb hátsó oldalán, a csípő tájon kellett hordani, kis arany zsinóron. A kinevezés ünnepélyes eskütétellel járt, melyet a bécsi főkamarási hivatalban kellett letenni. Nőknél hasonló cím volt a Gonzaga Eleonóra királyné által 1668 -ban alapított Csillagkeresztes Rend, csillagkeresztes hölgy ( latinul: Stellatae Crucis Domina) kitüntetés. Források [ szerkesztés] Técsői Móricz Béla: A Gyulai Gaál család