Az 1955. május 15-én megkötött osztrák államszerződés értelmében az év végéig nem csak Ausztria, hanem Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk a szovjet egységeknek. Az egy nappal korábban, május 14-én aláírt Varsói Szerződés kiegészítő egyezménye azonban lehetővé tette további itt-tartózkodásukat. Az 1956-os forradalom leverését követően az 1957. május 27-ei magyar-szovjet egyezmény szabályozta részletekbe menően a szovjet csapatok magyarországi. A Szovjetunió a szocialista tábor országai közül egészen a rendszer felbomlásáig az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon állomásoztatott jelentős katonai erőt. A Magyarországra telepített Déli Hadseregcsoport 65 ezer katonából állt, ami lényegesen kevesebb volt az NDK-ban és a Csehszlovákiában tartózkodók létszámánál. (Az NDK-ban családtagokkal és polgári alkalmazottakkal együtt 550 ezer fő, míg Csehszlovákiában 136 ezer szovjet katona volt. ) A Lengyelországban állomásozó Északi Hadseregcsoport katonáinak száma azonos nagyságrendűnek tekinthető a (67 ezer fő).
25 éve, 1989. április 25-én kezdődött el a szovjet csapatok részleges kivonulása Magyarországról. Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el hazánk területét, és ezzel 1944. március 19-e, a német megszállás óta először nem tartózkodtak idegen csapatok az országban. A vagyonjogi és pénzügyi kérdések azonban továbbra is nyitottak maradtak, és a két fél csak kemény tárgyalások eredményeként, 1992 novemberében tudott ezekről megállapodni. Összeállításunkban elsősorban azt vizsgáljuk, mennyire volt sikeres a magyar diplomácia e tárgyalások során. A Vörös Hadsereg 1944. szeptember 23-án érte el a mai Magyarország területét, és az 1945. április közepéig tartó harcok során fokozatosan megszállta az országot. A párizsi békeszerződés 1947. szeptember 15-ei hatályba lépésével - legalábbis a nemzetközi jog szerint - az ország visszanyerte teljes szuverenitását. A valóságban azonban továbbra is jelentős szovjet egységek maradtak Magyarországon. A békeszerződés 22. cikkelye szerint ugyanis a Szovjetunió annyi katonát, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott, "ideiglenesen" továbbra is magyar területen állomásoztathatott.
A szovjet csapatkivonás, a kezdeti feszültségek és elszámolási kérdések ellenére gördülékenyen haladt, végül pedig sikeresen befejeződött. Ez a viszonylag gyors, és végső soron kölcsönös kompromisszumra alapuló csapatkivonás nem tekinthető általánosnak Kelet-Közép-Európában. Erre példa a Német Demokratikus Köztársaságban, később 1990. október 3-án a Német Szövetségi Köztársaság égisze alatt újraegyesülő Németországban állomásozó szovjet csapatok kivonása: különböző problémák, fennakadások, a Szovjetunió szétesése és Lengyelország fellépése miatt, egy hosszú évekig tartó kálváriába csapott át a folyamat. Magyarország esetében, a szerencsésnek mondható elhelyezkedés és a kompromisszum készség megkönnyítette a kivonulást. A magyar néptől búcsúzó plakát egy elhagyott szovjet laktanya parancsnoki épületénél. Forrás: Fortepan/Erdei Katalin Mindezek következtében, már 1991 nyarára, azaz 30 évvel ezelőtt, egy demokratizálódás és kapitalista piacgazdaság útjára lépő, az MSZMP-t békés politikai úton leváltó, a szovjet modellt elutasító országból vonultak ki a szovjet csapatok.
A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról 1990. március 12-e és 1991. június 16-a között zajlott le. Az eseményt megelőző államközi tárgyalások eredményei az 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által aláírt egyezmény alapján váltak valóra. 47 évig tartó megszállás után Viktor Silov altábornagy személye volt az utolsó szovjet katona, aki megszálló Vörös Hadsereg tagjaként Záhonynál elhagyta Magyarország területét, amelynek emlékére az Országgyűlés a 2001. évi XVII. törvényben nemzeti emléknappá nyilvánította június 19. napját. A magyar szabadság napja alkalmából elmondott ünnepi beszédében Gulyás Gergely, 2011-ben megemlítette, hogy "bár az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy már június 19-én elhagyta az ország területét, de a két állam közötti egyezmény értelmében Magyarország szuverenitása csak 1991. június 30-val állt helyre". Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
Szovjetek a Duna partján Fotó: Sputnik / AFP A békeszerződés 22. cikkelye szerint ugyanis a Szovjetunió annyi katonát, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott, "ideiglenesen" továbbra is magyar területen állomásoztathatott. Az 1955. május 15-én megkötött osztrák államszerződés értelmében az év végéig nem csak Ausztria, hanem Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk a szovjet egységeknek. Az egy nappal korábban, május 14-én aláírt Varsói Szerződés kiegészítő egyezménye azonban lehetővé tette további magyarországi tartózkodásukat. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az 1957. május 27-ei magyar–szovjet egyezmény szabályozta a szovjet csapatok magyarországi jelenlétét. A Németh-kormány 1990. januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, majd Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket már az ellenzék is felügyelt.
A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetősége ezzel szemben csak a részleges csapatkivonások folytatását támogatta. Grósz Károly főtitkár 1988. márciusi moszkvai látogatásán erről meg is egyezett Gorbacsovval, a megállapodást Nyers Rezső és Grósz ugyanazon év július végi látogatásán. Az MSZMP reformszárnyának képviselői közül ugyanakkor néhányan az ellenzéki politikusokéhoz hasonló nézeteket vallottak e kérdésben, bár - különösen kezdetben - jóval bizonytalanabbak és óvatosabbak voltak. Elmondhatjuk tehát, hogy az ellenzéki pártok és az MSZMP egyes reformerei már 1989 első felében az ország függetlenségének és szuverenitásának helyreállítását tekintették egyik legfőbb külpolitikai. Példájukat néhány hónap elteltével a magyar kormány is követte, és reálpolitikai meggondolások ("jobb lesz, ha mi kezdeményezzük, s nem ellenfeleink nyomására és gúnykacaja közepette vonulunk ki") a szovjet vezetés is elfogadta a teljes csapatkivonás gondolatát. Így 1990 februárjában már ennek részleteiről folytak magyar-szovjet tárgyalások.
2022. február. 07. 13:30 HVG hvg360 Egyetemi jelentkezés: figyelni kell a többletpontszámításra és a nyelvvizsga időzítésére Február 15-ig ki kell tölteniük a jelentkezési lapokat a felsőoktatásba belépni szándékozó diákoknak. 2021. július. 22. 17:27 Eduline Itthon Este nyolc után jönnek a felvételi ponthatárok! Este az Eduline-on a ponthatárok mellett friss statisztikák és elemzések is készülnek amikből megtudhatják, hol voltak a legmagasabb vagy éppen a legalacsonyabb ponthatárok. 2020. 24. 05:55 / Argyelán József Ingatlan Ponthatárok után: kiszámolták, hogy lakást vásárolni vagy bérelni éri meg jobban Elékezett július közepe a felvételiző diákok szeme a ponthatárokra szegeződik. Itt vannak a 2019-es felvételi ponthatárok – Budaörsi Infó. A szülők pedig idén is választás elé kerülnek: vásároljanak, vagy béreljenek lakást gyermeküknek az egyetemi évekre? A szakértői utánajártak, hogy mikor melyik megoldás lehet pénzügyileg a jó döntés. 2020. 23. 05:05 MTI Kult Diákok ezrei várták ezt a napot: ma este jönnek a ponthatárok A járványveszély sajnos ebbe is beleszól: idén nincs pontvárós parti.
népszerű műszaki menedzser képzésen az előzetes 320 helyett 360 kellett, nemzetközi gazdálkodáson pedig volt olyan egyetem ahol 420 helyett 465 pont kellett a felvételizőknek a bekerüléshez. 2019 es ponthatárok e. A legnépszerűbb bölcsészképzésen a pszichológián is akadtak magasabb ponthatárok az például az előzetes 435 helyett 459 vagy 460 pont kellett. A szintén népszerű szabad bölcsészeten is voltak magasabb ponthatárok az előzetes 340 helyett volt olyan intézmény is, ahova 380 pont kellet. Kommunikáció- és médiatudomány szakon például volt olyan egyetem is ahol az előzetes 440 helyett, 462 pont kellett bekerüléshez. A turizmus-vendéglátás képzésre jelentkezők is meglepődhettek, hiszen az előzetes 400 pont helyett volt olyan egyetem, ahol 408 pont kellett a bekerüléshez – írja az eduline.
A tavalyinál is több kiváló hallgatót fogad a Budapesti Corvinus Egyetem Az általános felvételi eljárásban 3484 hallgatót vett fel szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzéseire a Budapesti Corvinus Egyetem, ami a tavalyi számhoz képest emelkedést mutat. A tavalyihoz képest több hallgató számára vált lehetővé az államilag támogatott oktatás. A bejutáshoz szükséges pontszámok magasak maradtak, az országosan 10 legnépszerűbb szakból 5 elérhető a Corvinuson. A létszám mellett a felvettek pontszáma is büszkeségre ad okot: a teljes képzési kínálatra vetítve a nappali képzési rendszerű ösztöndíjjal támogatott alapszakokra 421 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 374 feletti az átlag. 2019 es ponthatárok formula. Hét képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460 pontot is meghaladja, míg további 12 képzésen 440 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol nyelven) szakokra vett fel hallgatókat az intézmény.
2020. 08. 05:18 Felvételizik? Fontos határidő jár le csütörtökön A továbbtanulók eddig pótolhatják a még hiányzó dokumentumaikat, illetve eddig módosíthatják a megjelölt szakok sorrendjét. 2020. január. 16. 13:00 HVG360 Önmagának mond ellent a kormány a felvételi ponthatárok átszabásával Furcsa, eddigi törekvéseinek teljesen ellentmondó döntést hozott a kormány akkor, amikor csökkentette az állami ösztöndíjas képzéshez szükséges pontszámokat egyes egyetemi szakokon. 2019. augusztus. 26. 18:52 Kihirdették a pótfelvételi ponthatárokat Az augusztus 7-i határidőig 9299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. 2019. 06:49 Beindult az albérletpiac a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után Augusztus végén várható egy újabb hullám. Felvételi ponthatárok a turizmusban: 280-tól 427-ig - Turizmus.com. A bérleti díjak maradtak a korábbi átlagon. 2019. 17:00 Balla Györgyi Gazdaság Mennyiért kap ma albérletet egy egyetemista? Milyen lehetőségeik vannak a frissen felvett egyetemistáknak a lakáspiacon? Talál-e még albérletet, aki a pontszámok kihirdetése után veszi nyakába a várost?
2019. 08. 12:00 Milyen szakokon húznak előzetes ponthatárokat? Milyen szakokon húztak előzetes ponthatárokat a 2019-es felvételin? Mutatjuk azoknak az alap- és osztatlan képzéseknek a listáját, amelyeken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a decemberben közzétett ponthatárt. 2019. január. 13:01 Milyenek voltak a tavalyi ponthatárok a legnépszerűbb szakokon? Gazdálkodási és menedzsment, mérnökinformatikus, ápolás és betegellátás - ezek voltak a legnépszerűbb alapszakok a 2018-as felvételin. De milyenek voltak a tavalyi ponthatárok ezeken a képzéseken? Mutatjuk a 2019-es előzetes ponthatárokat is. 2019. 2019 es ponthatárok 3. 13:30 Ilyenek a 2019-es előzetes ponthatárok a legnépszerűbb szakokon Milyen szakokon húztak előzetes ponthatárokat a 2019-es felvételin? Mutatjuk azoknak az alap- és osztatlan képzéseknek a listáját, amelyeken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a decemberben közzétett ponthatárt.
Érettségi-felvételi 2020. június. 14. 15:05 Ezeken az alapszakokon lesz a legnagyobb a verseny idén Ha ti is gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia vagy mérnökinformatikus szakra jelentkeztetek, akkor izgalmas felvételi időszakra számíthattok, ugyanis ezekre a képzésekre most is több ezren szeretnének bekerülni. Mutatjuk a statisztikákat és azt is, milyen ponthatárokra számíthattok a legnépszerűbb szakokon. Eduline 2020. május. 16. 10:11 Mi a különbség az előzetes és a minimum ponthatárok között? Mit jelent a minimumponthatár? Mi az az előzetes ponthatár és melyik szakokon húznak ilyet? Mi történik, ha nem éritek el a kijelölt határokat? Itt minden kérdésetekre választ találtok. 2019. július. 24. 21:15 Felvételi ponthatárok: ennyi pontot kellett szerezniük a felvételizőknek az orvosi szakokon Hány pontra volt szükség a 2019-es felvételin az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, vagy éppen az ápolás-betegellátás szakhoz? Mutatjuk a ponthatárokat. 2019. Felvi.hu ponthatárok. 20:20 Több népszerű szakon is magasabbak lettek a végleges ponthatárok, mint az előzetesek Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.