Az EU és Amerika nem csak az orosz gazdaság ellen hozott szankciókat, hanem egy sor orosz milliárdos ellen is. Ők azok az oligarchák, akik támogatása nélkül Vlagyimir Putyin nagyon szorult helyzetben lenne. Közülük az egyik legismertebb Roman Abramovics, aki közel húsz éve a Chelsea tulajdonosa, valamint övé a világ legnagyobb magántulajdonban lévő jachtja is. A Nyugat által az ukrán háború miatt hozott szankcióknak egyik célja az orosz gazdaság összeroppantása, míg a másik a Vlagyimir Putyin belső körbe tartozó oligarchák ellehetetlenítése. Vagyonbefagyasztásokkal, yachtlefoglalásokkal és a luxuscikkek importjának betiltásával igyekeznek megkeseríteni a Putyint támogató milliárdosok életét. Nem véletlen, hogy az orosz oligarchák közül egyre többen igyekeznek mozgatható vagyonukat, mint pédául a luxusjachtokat és magángépeket olyan orszábokba vinni, ahol nem fenyegeti őket a lefoglalás vagy a vagyonelkobzás. Ennek oka, hogy az EU és USA komoly szankciókat hozott az orosz elnököt körülvevő oligarchák ellen.
A helyszíni mérések közben ugyanis egy éppen kikötni készülő komphajó meglökött néhány vasoszlopot, melyek összezúzták a lábujjait. Amputálni kellett a sérült részeket, és Roebling néhány hét múlva tetanuszban meghalt. A beruházás vezetését fia vette át, aki viszont áldozatul esett a korabeli hídépítéseknél alkalmazott keszonalapozás okozta betegségnek. A húsz méternél is mélyebben végzett munkálatoknál ugyanis egy nagy méretű, alulról nyitott acél dobozt süllyesztettek le a folyó fenekére, és nagy nyomású levegőt engedtek bele, ami a vizet kinyomta. Ebben a túlnyomásos térben dolgoztak az emberek, ásták az alapokat. Az évtizedek óta világszerte használt módszer itt azért vált halálossá, mert minden addiginál mélyebbre kellett menni, azaz nagyobb nyomást kellett fenntartani a keszonban, és nem voltak tisztában azzal, milyen pusztító hatása van az egészségre annak a gyors nyomásváltozásnak, amikor elhagyják a nagy nyomású területet. Ha nem tart megfelelő ideig a kizsilipelés, akkor keszonbetegség alakul ki, ami akár bénulással vagy halállal is járhat.
Ők a világtörténelem leggazdagabb emberei Mindenki tudja, hogy kik azok az emberek, akiknek jelenleg a legnagyobb vagyonuk van a világon. Azonban érdekes kérdés az, hogy az ő vagyonuk mekkora a történelem leggazdagabb emberihez képest. Ugyan Bill Gates az ipari forradalom előtti kor listájának a végére felférne 90 milliárd dolláros vagyonával, de gazdagsága messze elmarad a történelem legtehetősebb királyaitól, bankáraitól. Nagyot bukik a világ leggazdagabb embere Lecsúszhat a világ csúcsáról a mexikói Carlos Slim, ha tovább vegzálják cégbirodalmát a hatóságok, miközben a Microsoft alapítója, és korábban már a dobogó legfelső fokán is megfordult Bill Gates ezen a szinten hajszálnyinak számító 184 millió dollárral maradt le az első helyről.
Sipos Zsuzsanna március közepén már a brit filmakadémia BAFTA-díját is elnyerte munkájáért, így jó esélyekkel indult az Oscaron is. Íme a nyertesek teljes listája Legjobb film: A kutya karmai közt Belfast CODA Vezess helyettem Dűne Licorice Pizza Ne nézz fel! Richard király Rémálmok sikátora A cikk az ajánló után folytatódik Legjobb rendező: Kenneth Branagh – Belfast Hamagucsi Rjúszuke – Vezess helyettem Paul Thomas Anderson – Licorice Pizza Jane Campion – A kutya karmai közt Steven Spielberg – West Side Story Will Smith is Oscar-díjas lett. Fotó: Neilson Barnard / Getty Images Hungary Legjobb férfi főszereplő: Javier Bardem – Az élet Ricardóéknál Benedict Cumberbatch – A kutya karmai közt Andrew Garfield – Tick, Tick... Boom! Will Smith – Richard király Denzel Washington – Macbeth tragédiája Legjobb női főszereplő: Jessica Chastain – Tammy Faye szemei Olivia Colman – Az elveszett lány Penélope Cruz – Párhuzamos anyák Nicole Kidman – Az élet Ricardóéknál Kristen Stewart – Spencer Jessica Chastain, a Tammy Faye szemeiért kapta meg az elismerést.
Ma Bajor Giziről esik szó – azon okból, hogy a legendás színésznő 1893-ban éppen e napon született Budapesten. Emlékezzünk születésnapjára – s egyben beszéljünk elhunytáról: vajon 1951. február 12-én hogyan s miképp hagyta itt ezt a világot? Ha a homályos legendát akarnám erősíteni, akkor most bogarat ültetnék újfent mindenki fülébe, miszerint nem volt az olyan egyszerű: bizony politikai oka is volt annak, hogy a legkeményebb Rákosi-időkben tűnt el közülünk, de ez ez így nem igaz. Vagy igen… Hagyjuk meg a kételyeket, végül is egy korszakos színésznő esetében ugyancsak helye van a misztikumnak, hisz tényleg nem természetes halállal hagyott itt minket 58 esztendős korában: talán valóban megvannak a politikai-lélektani okai is annak, hogy férje, a megzavarodott (? ) Germán Tibor attól való félelmében, hogy feleségét különböző súlyos betegség (süketség és agydaganat) fenyegeti, megölte, majd magával is végzett. Annyi tény: a pályatársak kivétel nélkül állítják, hogy Bajor Gizi személyében egy különösen fontos művészt veszítettünk el, akire nagy szeretettel és tisztelettel gondolnak mind a rajongók, mind a pályatársak még akkor is, ha csak hírből ismerik.
Apámat és Germánt keresik. Utóbbi a manzárdszobában, egy beépített szekrény hátsó fala mögött kialakított fülkében ül, de zakója ott hever a szobában egy széken. Nem veszik észre. Anyámat és engem elvisznek. Bajor Gizi nem ekkor lép föl először a mentőangyal szerepében. A Városmajor utcai nyilasházban eltöltött két nap után – mialatt bennünket nem bántanak, de egy öregembert a szemem láttára vernek agyon, s egy nyilas orvos arra készül, hogy valamilyen vizsgálattal megállapítsa, a zsidó vér több-e bennem vagy a keresztény – éjszaka egyszer csak kinyílik az ajtó, amely mögött vagy harmincan szorongunk, és ott áll malomkerék nagyságú kalapban, királynői pózban Bajor Gizi a svéd követtel, aki németül kiabál. Két perc múlva szabadok vagyunk. " Stromfeld Aurél (Pilsudski) út, Bajor Gizi színművésznő (balra) a villája udvarán Elsa Merlini olasz színművésznővel 1940-ben (fotó: Fortepan/képszám: 18365) Az ostrom után a budai villát valószínűleg a sok zargatás miatt elhagyta Bajor Gizi, majd 1948-ban, háromévnyi távollét után tért vissza otthonába.
2022. február 12. 15:50 Múlt-kor Túl az ostromon Germán Tibor sokakkal együtt egy szobába zárva élte túl az ostromot és súlyos lelki traumával szabadult fel. Orvosi állásába való visszahelyezése segítette ki a háborús depresszióból. Bajor Gizi is visszatért a színházi életbe, 1948-ban az elsők között vehette át a Kossuth-díjat. A Major Tamás vezette Nemzeti Színházban azonban egyre inkább háttérbe szorult. A színház, mint minden művészeti ág a pártállam elképzelései szerint a politikai propagandát kellett, hogy szolgálja. Heves politikai és művészeti viták és a Szabad Nép-félórák hangulata lengte az épületet. Bajor Gizit a 20. századi Magyarország egyik autoriter rendszere sem hagyta munka nélkül. A közeli barátként megmaradt első férj feleségét, Vajda Ödönnét 1949 végén rémhírterjesztőként tartoztatták le. A színésznő újra akcióba lépett: Rákosi Mátyást levelekkel és kérelmekkel bombázta, a párt belső köreivel kapcsolatban álló ismerőseivel üzentetett, csatasorba állított mindenkit. Igazán hatást elérni azonban leginkább a márianosztrai börtönőröknél tudott, amikor 1950 nyarán Vajdánét meglátogatta.
Nem került a lapok pletykarovatának főhelyére, nem voltak botrányos események körülötte. Mondják, hogy mindez a művésznő kvalitásain túl annak is köszönhető, hogy talán a legvisszavonultabb életet élte társai és kollégái között. Bajor Gizit a színpadon kívül a pesti publikum sohasem látta. Nem járt bárokba, éttermekbe, nem ült feltűnő helyen a kávéházak teraszain, nem sétált a korzón, karon fogva valamely deli kollégájával, kacéran kuncogva és sugdolódzva, s talán ez a fajta láthatatlanság csak növelte és értékessé tette nimbuszát. Ő volt az egyetlen olyan színésznő a harmincas évek közepe felé, akit minden fellépése után megvárt rajongó közönsége a színházi kiskapunál. Az ő személye még akkor is romantikát hordozott, és azt a feltétlen hódolatot, amely régebbi korokban kijárt az igazán nagy színésznőknek, és ami már a harmincas évek közepére is kiveszőfélben lévő adománnyá lépett elő. A háború alatt bátor fellépésével tűnt fel. Keresztfiát, az író Vajda Miklóst a nyilasok fogságából hozta ki; és sok embert bújtatott saját villájában, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum épületében.