Megjelentette Henry Kissinger amerikai politikai gondolkodó Világrend című művét az Antall József Tudásközpont, a kötetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mutatták be. A könyvbemutatón Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: a kötetben egyfajta gyakorlatias politikai megközelítés ismerhető meg. Véleménye szerint Kissinger korábbi, Diplomácia című műve lezáró elemzésnek tűnt, de az elmúlt 25 évben bebizonyosodott, hogy a külpolitikai gondolkodás létjogosultsága nem veszett el, hiszen ma is komoly, új típusú dilemmák merülnek fel. Henry Kissinger új könyve a világrend változásairól szól Forrás: Antall József Tudásközpont/Facebook Középút Németh Zsolt szerint a kötet elsősorban az amerikai politikusokhoz szól, és a szerző kritikus az aktuális amerikai vezetéssel szemben. Úgy látja, hogy Washington "túlságosan visszavonult" Barack Obama amerikai elnök idején, és ez a világban némi instabilitást eredményezett. Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2016) - antikvarium.hu. Megjegyezte: érdemes komolyan foglalkozni ezzel a kritikával.
Persze ez nem feltétlenül probléma, elvégre nem világtörténelmi lexikont akart írni, csak ezt olvasás közben is érdemes tudatosítani magunkban, és nem összefoglaló, mint inkább elmélkedő munkaként tekinteni a Világrend re. Már csak saját ismereteink miatt is kevésbé feltűnő mindez a következő fejezetekben, ahol a Közel-Kelet, illetve Ázsia országait és világrendjét járja körbe, ami egyben sokkal több érdekességet is tartalmaz nekünk, európai olvasóknak (miközben az amerikaiaknak feltehetően mindegyik szakasz igen hatásos). Kissinger, Henry: Világrend | Atlantisz Publishing House. Természetesen nem áll meg a történelemnél, hanem mindezt a világrendek átfogó koncepciójába illeszti: ezáltal nemcsak más megvilágításba kerülnek az egyes konfliktusok, hanem sokkal jobban megértjük az aktuális helyzetet is (mint a Közel-Kelet esetében). Fejtegetései szemléletformálóak, egyenesen lenyűgözőek olykor, még ha, ahogy már említettem, kissé szubjektívek is: nem említ gazdaságpolitikai érveket, nem foglalkozik az egyes konfliktusok mögött megbúvó további problémákkal, inkább mindent a világrend által értelmez, amitől az egész kötet kap egyfajta tézis-jelleget – mintha mindent arra tenne fel, hogy a saját elveit bizonygassa.
Kalandosan megszervezett út 1949-ben kiáltották ki a kommunista erők a Kínai Népköztársaságot. A Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány Tajvanra menekült, ahol továbbra is fenntartotta igényét Kína egész területére Kínai Köztársaság név alatt. Amikor Washington és Peking szervezkedett Moszkva ellen - Portfolio.hu. Akkoriban és még jó ideig a Tajpejben székelő Kínai Köztársasággal tartotta fenn a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a világ nagy része, és egészen 1979-ig az Egyesült Államok is. Nem így a kommunista világ ideológiai és politikai központja, a Szovjetunió, amely elsőként ismerte el a Kínai Népköztársaságot az egyetlen Kínaként. A győztes Mao Ce-tung ot, aki hirtelen a világ legnépesebb, igaz, meglehetősen szegény államának vezetője lett, nem sokkal hatalomra kerülése után fogadta is a kommunista világ ura, a Nagy Honvédő Háborúból, azaz a II. világháborúból alig néhány éve győztesen kikerült és fél Európát befolyási övezetébe vonó Sztálin. Aki nem volt rest éreztetni az ugyancsak győzelemtől mámoros Mao számára, hogy hol is helye: hosszan váratta a Moszkvába látogató kínai kommunista vezetőt, és úgy beszélt vele, mint a kisebb testvérrel, akinek nyája megtért a jó meleg kommunista akolba.
- napjainkban pedig Szíria a soros áldozat, de kiegészítve Egyiptommal, Líbiával és stb bizonyos kisebb-nagyobb mértékű fegyveres beavatkozásokkal. Líbia, Egyiptom és Szíria már elég közel van Európához, s ha az orosz-ukrán háborút is ide soroljuk, akkor a háború gyakorlatilag már Európát is elérte, s akkor még nem említettem meg azokat az asszimetrikus csapásokat, ami legutóbb Párizsban történt. Következtetés: szépen lassan sikerült eljuttatni a konfliktusokat Európába is. Mi volt/ még ennek a háttere? Ázsia, élén Kínával, megerősödött, ma gyakorlatilag senki sem mer a kínai érdekszférában keménykedni. Ki merne ma háborúzni Vietnamban, vagy Koreában újra? Délkelet-Ázsiában már Kína a legfőbb szuperhatalom, annak ellenére is hogy globális tekintetben még "csak" második. Ellenben a gyenge iszlám országokban már inkább. Az állítólag "nagyon gyenge" (az EU GDP szintjén a legerősebb hatalomnak számít, megelőzve az USA-t. Persze ez csak elméleti igazság, az USA-val ellentétben az EU mindennek nevezhető, csak egységesnek nem) Európát szintén elérte.
Németh szerint Kissinger ehelyett egy középutat tartana a legjobbnak a két felfogás között. Németh szerint Kissinger az idealizmust elnökként Woodrow Wilsonnal kötötte össze, míg Theodore Rooseveltet teszi meg realista ellenpontjának. Úgy véli, hogy ha nem tudnak mindkettőnek, az idealizmusnak és a realizmusnak is megfelelni, akkor egyiknek sem fognak, vagyis ebben az esetben is a középút felé orientál. A volt amerikai külügyminiszter Németh szerint hangsúlyosan odaszól azonban Európának is: nagyon elmerült az EU a belső ügyeiben, ez pedig hosszú távon nem tartható, valamint hátradőlt az amerikai biztonsági védernyő tudatában, pedig szükség van a katonai erőre is. Felvázol, nem receptet ad Németh azt mondta, hogy Kissinger szerint az elmúlt években az egypólusú rendszer elindult a többpólusú felé, de még nem ért oda. A volt amerikai külügyminiszter szerint meg kell próbálni önmagukból megérteni ezeket a pólusokat, illetve a régiók közötti rend fontos előfeltétele, hogy ezeken belül is belső rend legyen.
Ráadásul javában dúlt a vietnami háború, amelyben az észak-vietnami vietkongokat a kommunista Kína támogatta, ahogy a térség más kommunista mozgalmait is. Ám a reálpolitikus Nixon félretette a Mao-féle Kínával kapcsolatos averzióit, és a nagyobb ellenfélnek, a Szovjetuniónak beintve a történelmi kapcsolatfelvétel mellett döntött. Mikor 1972. február 21-én Nixon Pekingbe érkezett, a repülőtéren a Kínai Népköztársaság második embere, Csou En-laj miniszterelnök fogadta. Akkor még nem volt tervbe véve, hogy az amerikai elnök Maoval is találkozik, aki akkor már hivatalosan 1959 óta nem volt a Népköztársaság elnöke, vezetője volt viszont a Kínai Kommunista Pártnak, s ilyen minőségében a pártállam de facto vezetőjének számított. Mao azonban megüzente, hogy szeretne tárgyalni Nixonnal, így a nagy találkozás végül megtörtént. Az idős, már betegeskedő Mao és Nixon kézfogásáról szóló fotók és tévéfelvételek bejárták a világsajtót, tudósítva egy új korszakról, amelyben az Egyesült Államok és Kína habár korántsem barátok, de nem is esküdt ellenségei már egymásnak.
A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni...,, Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat. "(Részlet az Előszóból)" Mutasd tovább Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
De Jézus egy lépéssel tovább lépett, alkalmazva az o tesztet f igazi tanítványság: engedelmesség. Mert hogyan hihetnénk el igazán, amit Krisztus mond és ki Ő, és nem engedelmeskedhetünk? Az első lépés a szabadon engedéshez az, hogy nem egyszerűen megismerjük az igazságot, hanem hiszünk és engedelmeskedünk annak. Több fejezettel később János egy újabb mélységes kijelentést ír le Jézustól: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jön az Atyához, csak rajtam keresztül" (János 14: 6). Az "igazság" több, mint Krisztusról szóló tudás; maga Krisztus. Akkor megismersz Engem, és én szabaddá teszlek. Jézus megismerése annyit jelent, mint az evangélium igazságát. Szabaduljon meg mitől? Jézus kijelentésének második része az, hogy "az igazság szabaddá tesz". A zsidók számára a szabadság a római elnyomók alóli felszabadulást jelentette. Valójában sokan úgy gondolták, hogy a Messiás hódító királyként érkezik e kifejezett cél érdekében. A hiba érthető. A Messiásra váró, meghódított emberek elvárják, hogy ebben az értelemben a szabadság része legyen a tervnek.
rabszolgaság: a bűn uralma és kárhozata. " És ez a szabadság, amiről Jézus itt beszél. Nem politikai szabadság, még csak nem is fizikai, hanem lelki szabadság. Bűnünk a természet azt jelenti, hogy bűnös vágyaink vannak, amelyek igénylik figyelmünket és irányítják döntéseinket – olyan vágyak, amelyek végső soron testi és lelki halálhoz vezetnek. Ezen az úton nincs szabadság; minden olyan szabadság, amelyről azt gondoljuk, hogy van, illúzió, amely elriasztja minket attól, hogy valódi szabadságot, amelyet csak Krisztus adhat. – Szabadság a th-től A törvény kielégítésének lehetetlen feladata. – Az a szabadság, hogy valóban azt tegyük, amit akarunk, mert vágyaink összhangban állnak Istennel. – Szabadság Istennek szolgálni és tetszeni neki. Az igazság és a szabadság bibliai példája János ugyanezen fejezetének elején Jézus találkozott egy nővel, akit elkaptak a házasságtörés során, és ítélet elé vitte (János 8: 1–11). Az írástudók és a farizeusok abban reménykedtek, hogy becsapják Jézust, hogy olyasmit mondjon, amellyel hivatalosan vádolhatják őt, de Ő (mint mindig) fenntartotta a helyzet irányítását és a szellemi szabadság e gyönyörű képévé változtatta.
Egyébként azt mondtam már, hogy a Phoenix Wright-széria egy VÉDŐÜGYVÉD-SZIMULÁTOR? A sorozat első része 2005-ben jelent meg, de a fő epizódok játékmechanikáján csak néhány finomítást végeztek. A lényeg azóta is változatlan: egy Phoenix Wright nevű ügyvéddel kell megnyernünk több tárgyalást. Phoenix vérbeli idealista. Egy Polt Péter páros lábbal rúgta volna ki a próbanapján, de ő hisz az ártatlanok védelmében, és mindig az igazság kiderítése a célja. De bármilyen riasztóan hangzik is, semmi pétékás faszkodás nincs a játékban, inkább az amerikai tárgyalótermi drámák hangulatára lehet számítani. És a japán rajzfilmek humorára. 8 színű pornó és interaktív irodalom A vizuális novella műfaja Japánban már a nyolcvanas évek óta létezik. Nagyjából egy állóképekkel és egérkurzorral felturbózott Kaland-Játék-Kockázat könyvet kell elképzelni, ahol a látvány csak azért fontos, hogy ne sima fehér szöveget bámuljunk fekete háttér előtt. Fun fact: a japán pécés játékpiac túlnyomórészt ilyen címekből áll.
A fiatalember ugyanis futás közben veszítette el az eszméletét, s esett vércukorkómába, amelyben azt élte meg, hogy elkárhozott, mert képtelen volt felismerni, nem tudta elfogadni Isten irgalmát. Amikor "visszajött", megkeresztelkedett. Glavák Csaba lett a keresztapja, és azóta katolikusként éli az életét. Tudja, hogy megmaradt a szabad akarata, és tisztában van esendőségével is. Nem lett jobb, de másként lát, és ez mindennél fontosabb. A találkozó résztvevői fakultáción további ismereteket hallhattak arról, miként szelídül meg a gyász okozta bánat, Magyar Balázs pszichiáter pedig egyebek mellett arra világított rá előadásában, miként kell szemlélni, kezelni, gyógyítani a pszichiátriai betegeket az Isten és a hit aspektusából. Sokakat vonzott Varga László tanítása is. A kaposvári Szent Imre-templom plébánosa arról beszélt, mit tehetünk a hazugsággal szemben az igazságért, s hogyan lehet kitartani Jézus tanítása mellett a XXI. századi Magyarországon. – Aki belemerül az igazság ismeretébe, aki maga Jézus, az előbb-utóbb Jézussal együtt a szegények között fog megjelenni.
Előjegyzem