Az SDG Alapítvány 2022. március 28-án "Közösség – Érték – Választás – 2022" címmel Budapest belvárosában műhelybeszélgetést tartott. A program keretében három izgalmas, empirikus kutatásra épülő előadást hallhatott a jeles publikum. A rendezvény házigazdája, Dr. Bartal Tamás, az SDG Alapítvány kuratóriumának elnöke "A választás értéke, értékek választása – 2022! " munkacímen számolt be az SDG legfrissebb kutatási eredményeiről. PTE ÁOK - Hírek - Az alapítványi típusú egyetemi fenntartói modellt a nemzetközi gyakorlat is igazolja. A hallgatóság az előadásból átfogó képet kaphatott a hazai véleményklímáról, a nemzeti-polgári kormány elmúlt 12 évének eredményeiről, és a soron következő választás tétjéről is. Végül a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke, Dr. Dabóczi Kálmán számolt be "Április 3. : Választunk vagy üzenünk a voksolással? – A választások tétje és motivációs narratívái" munkacímű kutatásának eredményeiről. Az előadó kapcsolati hálóján keresztül vizsgálta meg ismerősei választásokhoz való viszonyulását, a körükben létező narratívákat, a kormányzati teljesítmény jó és nem kívánatos elemeinek értelmezéseit, morális dilemmáit, különös tekintettel a protest-szavazatokkal összefüggésben.
A összeállítása. A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet. Az augusztus végén megjelent tényfeltáró kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben 1984 és 2020 között folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, mintegy 400 oldalon. Magyar hírlap hu hirek 2019. A kötet megírását … Bővebben Soros György: a demokrácia ellensége → Azt tettük fel kérdésként, hogy létezik-e Soros Györgynek egy "nagy terve"? Vagyis létezik-e egy mindent átfogó és mindent átalakítani akaró forgatókönyve, stratégiája? Szerintünk létezik, és ennek a tézisnek a bizonyítására elemeztük a "Soros-birodalom" – ahogyan ő maga nevezi – közép- és kelet európai folyamatait, 1984-től kezdve egészen napjainkig – minderről beszélt az Origónak Békés Márton, … Bővebben Újabb elképesztő dolgok derültek ki Soros Györgyről → A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, most megjelent kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, 1984 és 2020 között, mintegy 400 oldalon.
"Őszinte leszek, tisztában vagyok az első film maszkját ért kritikákkal" mondta Dafoe egy friss interjúban. "Eleget hallottuk ahhoz, és talán emiatt is vettük fontolóra, hogy kicsit változtassunk a dolgokon. Nem sokat gondolkodok ezen, mert nem gondolkodok azon, hogy arcommal [hogyan] fejezek ki érzelmeket. Az arcom a szívemet követi. Csak annak a kifejezése, ahogy érzek. " A színész az interjúban arról is beszélt, hogy mi járt a fejében akkor, amikor az új Pókember-film készítői megkeresték őt azzal, hogy játssza el újra Zöld Manót, és hogy milyen megfontolások alapján döntött a visszatérés mellett. "Nem igazán érdekelt egy cameo. Biztosra akartam menni abban a tekintetben, hogy van valami lényegi értelme a visszatérésnek, és nem csak egy főhajtásról van szó. A másik dolog, amit mondtam nekik, hogy szeretnék akciózni, szerepelni akarok akciójelenetekben. Az ilyeneket én nagyon élvezem, és ezáltal tudok kötődni ehhez a karakterhez. " A Nincs hazaút 2021 utolsó heteiben érkezett meg a mozikba világszerte, és villámgyorsan az év legsikeresebb filmjévé vált, pár hét leforgása alatt túllépte az 1 milliárd dolláros bevételt globálisan.
IMDb Williem Dafoe már gyermekkorában élénk érdeklődést mutatott a filmezés iránt, és egészen fiatalon már csatlakozott a Milwaukee székhelyű kísérleti szánházhoz, a Theatre X-hez. 1997-ben New Yorkba költözött, ahol az avantgárd drámatársulat, a The Performance Group színészeként tevékenykedett. Feleségével, a rendező Elisabeth LeCompte-tal együtt pedig megalapították a The Wooster Group nevű alternatív színházi társulatot. A komor és félelmet keltő tekintetéről ismert színész többnyire negatív szereplőként tűnt fel a filmvásznon. Egyik legjobb alakítása az Élni és meghalni Los Angelesben (1985) című filmben az aljas alvilági bűnöző Eric Masters megformálásához köthető. Karrierjének fordulópontját Oliver Stone 1986-os filmje, a A szakasz jelentette, melyért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díjára is jelölték. 1988-ban pályafutásának talán két legjelentősebb szerepét kapta Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című megosztó filmjében, valamint Alan Parker a Lángoló Mississippi című alkotásában, ahol egy FBI ügynök szerepében tűnt fel.