Kiemelt figyelmet igénylő gyermek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4§-ának 13. bekezdése alapján "az a gyermek vagy tanuló, aki a. ) különleges bánásmódot igényel a. a. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a. b. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a. c. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek. ) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. " A sajátos nevelési igényű gyermek fogalmát a köznevelési törvény 4. § 25. a következőkben határozza meg: " Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. "
Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek kompetenciáinak fejlesztése digitális pedagógiai módszertan segítségével Olyan tematikus tervet ajánlunk a figyelmükbe, amely kiemelt figyelmet igénylő gyerekek, tanulók szociális és kognitív kompetenciának fejlesztését helyezi előtérbe a digitális technológia kínálta lehetőségek felhasználásával. Krepsz-Kapai Bernadett 5–6 évfolyamos tanulók számára készített, 10 tanórát átfogó tematikus terve alkalmas a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek differenciált fejlesztésére; az együttnevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű (SNI, ezen belül elsősorban a tanulásban akadályozott, diszfunkciós zavarokkal küzdő) tanulók differenciált fejlesztésre, valamint a különnevelés keretei között tanulók komplex fejlesztésére. 2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek | Nyelfejlődési zavarok kognitív alapjai. A tanórák megvalósíthatók együttesen, egymásba fűzve, egy-egy tanóratípus (pl. : magyar irodalom, természetismeret, történelem) adaptációjával vagy a tanórákból példákat, ötletet gyűjtve a kompetenciák fejlesztésére. A tematikus terv mindhárom kiemelt kompetenciájának (kognitív, szociális, digitális kompetencia) fejlesztése jelen van a terv valamennyi óráján, ugyanakkor egyes témák, óratervek erősebben fókuszálnak egy-egy kompetencia fejlesztésére.
(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. Tankötelezettség - MEOSZ. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
A tapasztalatok szerint az eszközhasználat során felmerülő kérdések zöme a felhasználásra kerülő eszközök paramétereiből és a felhasználási környezetből következik, így ezekben valószínűleg kisebb hatékonysággal tudunk támogatást nyújtani. Kérdéseikre akkor tudunk valóban támogató választ adni, ha a lehető legtöbb részletet megadnak a felmerült problémával kapcsolatosan. Sokat segíthet számunkra azon kísérletek leírása is, amelyek nem vezettek eredményre, hiszen ezáltal a szóban forgó megoldási alternatívát eleve ki tudjuk szűrni a javaslatainkból. A köznevelési törvény új fogalomhasználata az SNI-ről - auti.hu. Kérdéseiket a e-mail címen tehetik fel!
(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. (5) Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető a) otthoni ellátás keretében, b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.