Azokban a munkakörökben, ahol fertőzésveszély, vagy járványveszély lehetősége áll fenn, biológiai kockázatértékelést kell végezni, annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek. Jogszabályi háttér: 61/1999. (XII. 1. ) EüM rendelet Ellenőrző hatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Miért fontos Önnek? Mert a munkáltató feladata, hogy meghatározza a munkavállalókat érő expozíció (veszélyeztetettség) jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét. Mert a szükséges egyéni védőeszközök, munkaköri védőoltások alapjául szolgál. Mert a biológiai kockázatértékelést, a biológiai kóroki tényezők felmérését a hatóságok kiemelten ellenőrzik. Miben segítünk mi? Elkészítjük a biológiai veszélyeket felmérő dokumentációt, javaslatot adunk az egészséges munkakörnyezet kialakítására, valamint elkészítjük a biológiai kóroki tényezőkkel szemben az egyéni védőeszközök meghatározását és a szükséges munkakörökhöz kapcsolódó oltási rendet.
A munkahelyi kóroki tényezők fizikaiak, kémiaiak, biológiaiak, pszichoszociálisak és ergonómiaiak lehetnek. A kóroki tényezőket az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének lehetőségei szerint két csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartozóknál (fizikai, kémiai kóroki tényezők) a határértékek ismertek, ezek betartása gyakorlatilag az exponált dolgozók munkahelyi egészségét vagy garantálja, vagy a megbetegedés kockázatát a társadalmilag eltűrhető szintre csökkenti (rákkeltő anyagok és hatások esetében). Az első esetben az egészségkárosodások műszaki, szervezési intézkedésekkel, egyéni védőeszközök használatával megelőzhetők. A másik esetben ezek az intézkedések az egészségkárosodás kockázatát csökkentik. Mindkét esetben nagy jelentősége van az egészségügyi megelőzésnek, amely lényegében orvosi felügyeletet jelent az exponált dolgozók számára. A második csoportba tartozóknál (biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) határértékekről a szó hagyományos értelmében nem lehet beszélni, a terhelő hatásokra az egyének reakciója nagyon különböző lehet, közülük csak néhánynál alakul ki megbetegedés, a hagyományos megelőzési lehetőségek kevéssé használhatók, ugyanakkor jelentősen megnő az egészségügyi megelőzés jelentősége.
Egyéb esetekben az Mvt. kockázatértékelésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni a COVID-19 kapcsán is. A hozzászólásokból: A legtöbb covid megelőző intézkedésünk/ folyamatunk az anyagcégtől (UK) származik. A védekezés eredményessége nagymértékben függ… a vállalati munkavédelmi kultúra fejlettségétől, a vezetői elkötelezettségtől, oktatástól, eszközök biztosítástól stb, és a téma hazai jogszabályi előírásaitól… Komlódi Imre Ha a munkavállalók környezetében megjelenik a betegség, akkor egyből komolyabban veszik a védelmi intézkedések betartását. Szabó Zoltán Köszönjük, gondolatébresztő volt, kár, hogy kevés az idő 🙂 Soós Gergő
A biológiai kockázatértékelést elkészítő munkáltatók rendszerint elmulasztják a kockázatértékelés évenkénti ismételt elvégzését, a következő kockázatértékelést – az általános szabályoknak megfelelően – 3 év elteltét követően szándékoznak elkészíteni. Az egyéni védőeszközök tisztításával, tárolásával, karbantartásával, használatával kapcsolatos ismeretekkel az érintettek nem rendelkeznek, az egyéni védőeszközök tájékoztatóját nem őrzik meg, az egyéni védőeszközök használatával kapcsolatban szükséges ismereteket a munkáltatók nem adják át a munkavállalók részére. A munkavállalók arról sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, hogy mely munkafolyamatok illetve kockázatok esetén milyen egyéni védőeszközöket kell használniuk. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a védőoltásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Tevékenységük elsősorban a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzésére terjed ki, a kockázatértékelési, egyéni védőeszköz kiválasztási, tanácsadási tevékenységben nem, vagy csak minimális mértékben vesznek részt.