Hat év jegyesség után mondták ki a boldogító igent. Hosszú jegyesség Kovács Kati és párja, dr. Schmidt Ádám már hosszú évek óta házastársként tekintenek egymásra, ám 2013-as eljegyzésük óta csak most tudtak sort keríteni arra, hogy hivatalosan is összekössék életüket. Most azonban alig 13 hét alatt kellett megszervezniük a nagy napot. "Az elmúlt években valamiért sosem jutott rá időnk, sokat dolgoztunk, aztán jöttek a gyerekek. Kovács kati kajak sport. Mostanában azonban egyre többet beszéltünk róla, hogy mégiscsak jó lenne összeházasodni" - kezdett bele esküvője történetébe a háromszoros olimpiai bajnok kajakozó a Story magazinban. Lapozz tovább! Oldalak
Fotó: ács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia (illusztráció) Az alapkőletételi ünnepségen Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, hogy az akadémia megépítésével Sukoró válhat a hazai kajak-kenu utánpótlás központjává. Jelezte, hogy a utánpótláskorú versenyzők a kollégiumi szárnyban laknak majd és egyéni tanrend szerint tanulnak, ugyanakkor az akadémia a tehetségek menedzselése mellett módszertani központ is lesz. Kovács Katalin Akadémia: letették az alapkövet - Média 24. Közölte, hogy a létesítmény bruttó 55 milliárd forint hazai forrásból valósul meg és a későbbiekben az állam fogja üzemeltetni. A komplexum 2024 harmadik negyedévében lesz kész – tette hozzá. Juhász Roland elmondta, hogy a 19 ezer négyzetméteres főépületben lelátóval rendelkező, országos versenyek megrendezésére alkalmas versenymedencét építenek, de lesz benne feszített víztükrű tanmedence, multifunkciós tornacsarnok, szabványos méretű kézilabda-, röplabda- és kosárlabdapálya, konditermek, konferenciaterem, étterem, közösségi helyiségek és természetesen tantermek.
A kollégiumban 66 szobát alakítanak ki, melyek közül tizennégyet kerekesszékes sportolók is akadálymentesen igénybe tudnak venni. A másik, hétezer négyzetméteres épületben lesz a mérési központ, egy fedett tesztpálya, valamint a kajak-kenu és evezős hajók tárolója. Letették a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapkövét Sukorón. A 137 ezer négyzetméteres udvaron műfüves labdarúgópályát, salakos teniszpályákat, rekortán futópályát, szabadtéri fitneszparkot és homokos strandröplabda-pályát hoznak létre. Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a beruházás eredtileg a fővárosban jött volna létre, de a baloldali városvezetéssel nem sikerült megállapodni róla, így jött szóba Sukoró. Úgy vélte, sok évtizedes hagyománya van a vízi sportoknak a Velencei-tónál, azaz végül jó helyre került a fejlesztés. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint a minden idők egyik legeredményesebb magyar kajakozójának nevét viselő létesítmény új dimenzióba helyezi Magyarország egyik legeredményesebb sportágát, és Kovács Katalin a garancia arra, hogy élversenyzők fognak kikerülni az akadémiáról.
Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg. MTI/Vasvári Tamás A létesítmény bruttó 55 milliárd forint hazai forrásból valósul meg és a későbbiekben az állam fogja üzemeltetni. A komplexum 2024 harmadik negyedévében lesz kész - tette hozzá. a 19 ezer négyzetméteres főépületben lelátóval rendelkező, országos versenyek megrendezésére alkalmas versenymedencét építenek, de lesz benne feszített víztükrű tanmedence, multifunkciós tornacsarnok, szabványos méretű kézilabda-, röplabda- és kosárlabdapálya, konditermek, konferenciaterem, étterem, közösségi helyiségek és természetesen tantermek. Letették a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapkövét Sukorón | Demokrata. A kollégiumban 66 szobát alakítanak ki, melyek közül tizennégyet kerekesszékes sportolók is akadálymentesen igénybe tudnak venni. A másik, hétezer négyzetméteres épületben lesz a mérési központ, egy fedett tesztpálya, valamint a kajak-kenu és evezős hajók tárolója. A 137 ezer négyzetméteres udvaron műfüves labdarúgópályát, salakos teniszpályákat, rekortán futópályát, szabadtéri fitneszparkot és homokos strandröplabda-pályát hoznak létre.
2021. szeptember 20. 7 perc p A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát nettó 43 milliárd 415 millió forintért építheti fel a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából. A munka eredetileg becsült értéke 43 milliárd 465 millió forint volt, a közbeszerzést az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki tavasszal. A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be. Indult még a tenderen a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. egy 43, 8 milliárdos ajánlattal, a Laterex Építő Zrt. pedig érvénytelen ajánlatot tett. A nyertes WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban.
Rámutatott, ma már semelyik sportágban nem dominálnak egyes nemzetek, egyre élesebb a verseny az érmekért, ami folyamatos fejlődést és a tudás még jobb átadását kívánja. A kiemelt akadémiákon ehhez minden feltétel adott – fűzte hozzá. Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok kajakozó, az akadémia elnöke felidézte, hogy 11 évesen fogott először lapátot a kezében a Bp. Spartacus vízi telepén, s 19 évesen jött rá, képes lehet nagy eredményeket elérni. Ezért nagy célokat tűzött ki maga elé és mindent elért a kajak-kenuban, amit el lehet. Mint mondta, szomorkásan tette le a lapátot a visszavonulásakor, de szeretné visszaadni mindazt, amit a sportágtól kapott. Eleinte nyári táborokat indított, majd nagyobb célokat tűzött ki, az álom pedig az akadémia volt, aminek kialakításában a miniszterelnök is támogatta. Kovács Katalin úgy fogalmazott: "nem mindenkiből lehet élsportoló, nemzeti hős, olimpiai bajnok, de ha az életformája lesz a sport, akkor már bajnokká vált". A névadó az alapkőletétel előtt élete első aranyérmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol a nevét viselő akadémia létesül.
A kormány hamis indokkal viszi a Hajógyári-szigetről a Velencei-tóhoz a Kovács Katalin-féle akadémiát, miközben nem vonta vissza az ezer fa kivágásával járó védműrendszer megépítéséről szóló döntését. Budapest és a III. kerületi önkormányzat nem támogatta az óbudai Hajógyári-sziget sport és szabadidő célú hasznosítását és megújítását, és ennek keretében a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia megvalósítását, ezért a Velencei-tóhoz, Sukoróra viszik a beruházást – ez a lényege annak a kormányhatározatnak, amely szeptember 11-én jelent meg. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint viszont ez csúsztatás, a főváros ugyanis támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá. Ez ugyanis ezer fa kivágásával járna, illetve azzal, hogy a Csillaghegyi öblözet teljes környezetében 8 centiméterrel megemelkedne a Duna vízszintje árvíz idején. A főváros egy dolgot nem szeretne: egy 110 év alatt sem megtérülő beruházásban elpusztítani egy természeti terület élővilágát, és megvédeni egy olyan közparkot az árvíztől, ami azzal együtt tud élni, sőt szereti is, ha időnként elönti a víz.