/Harmat Árpád Péter/ Nemzeti jelképeink, szimbólumaink: Népünk története során sok nemzeti szimbólum és jelkép alakult ki, melyek a világ összes magyarja számára ugyanazt jelképezik: a hazát, és a magyarságot. Ilyen szimbólum a zászlónk, címerünk, himnuszunk, csodálatos országházunk, népviseletünk, a Szent Koronánk, eredetmondáink jelképei (pl. : turul madár) történelmi alakjaink, királyaink, gyakran városaink egy-egy részlete (pl. : Gellért-hegy) vagy akár neves színészeink, sportolóink arcképei, ételeink, és még megannyi egyedi kép, mely csak a magyarnak született emberek számára hordoz jelentőségteljes tartalmat. A Turulmadár nyomán. Azonban az összes jelképünk közül csupán néhányból lett állami szimbólum. Ilyen a zászlónk és a Szent Korona. A piros-fehér-zöld magyar zászló eredete: Nemzeti szimbólumai közül először a címer alakult ki. A címerünkben szereplő színek idővel nemzeti színekké váltak és megjelentek a zászlónkban is. Egyes források és ábrázolások szerint először 1601 augusztus 3 -án (a 15 éves háború kezdetén) Báthori Zsigmond és Giorgio Basta generális közt lezajlott Goroszlói csatájában már megjelentek olyan zászlók melyeken a címerünkben is szereplő piros-fehér-zöld színek szerepeltek.
A parkolóktól alig néhány méterre már be is léphetünk a vonzó épület ajtaján. A kirándulás előtt érdemes a tematikus kiállítótérben a környékre ráhangolódni, ahol az ide látogatók interaktív kiállítás keretében játékos formában ismerkedhetnek meg a Turul madár mondavilágával, a környék történelmi, geológiai és természeti világával. A Látogatóközpont közeléből három tematikus túraútvonal indul, amelyen az iOS-re és Android-ra is elérhető Gerecse Kapuja mobilalkalmazás vezeti végig a természetjárókat. A tanösvényeken további digitális, illetve animált tartalmak érhetők el a legmodernebb kiterjesztett valóság technológia segítségével. Turul madár-oromdísz – Köztérkép. Túravezetőnk egy virtuális turulmadár, amely végig kalauzolja a látogatókat az ösvényeken. Útbaigazító táblák Kép forrása: Galériáért katt a képre! 2. Mi ezúttal a három túraútvonal közül a Ranzinger tanösvényt választottuk, így a Látogatóközponttól indulva a piros háromszög jelzést követjük. A tanösvény mentén valóban számos érdekes infótáblával találkozunk, melyek az itt honos növény- és állatvilágot mutatják be nekünk.
A Kő-hegy tetején néhány éve az önkormányzat Turul-tanösvény néven alakított ki egy másfél kilométeres útvonalat a Turul és a Szelim-barlang között, amely bemutatja a Vértes és a Gerecse jellegzetes kőzeteit, növény- és állatvilágát. Zászlónk eredete | tortenelemcikkek.hu. Felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást. Készítője Donáth Gyula, aki a budapesti Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végénél (a sikló felső állomásánál) található 6m magas turul-szobrot is készítette 1905-ben. Forrás:
A "honfoglalásról" és az azt követő száz év eseményeiről mindenkinek vannak ugyan ismeretei, mégis úgy tűnik, hogy ez az időszak valamiért még ma sem része igazán történeti köztudatunknak. A Nemzeti Panteon elé faragott székelykapu Felirata: 'Csak magyar lélekkel léphetsz át ezen a kapun' Tisztelettel kérem, érvényesüljön ez a honlap megtekintésekor is! A honlap leghangsúlyosabb része a szoborgyűjtemény, amely megyénkénti bontásban mutatja be az egyes alkotásokat. De a Turul ábrázolások összeállítása kiterjed a mintegy ötezer évet átfogó Szent Sólyom régészeti leletek, a sok-sok turulos címer ismertetésére, a vers és mondavilág idevonatkozó anyagának, a sok-sok turulos tárgy bemutatására is. A honlap fajsúlyos önálló részét képezi a Kalendárium "a magyar nép zivataros századaiból" címet viselő fejezete. Az összeállítás a világi és egyházi ünnepeket, a magyarság történelmi és egyéb évfordulóit igyekszik csokorba kötni. és naptári nap szerint egy egy cikkel felhívni a figyelmet történelmünk megszámlálhatatlanul sok híres vagy éppen méltatlanul elfeledett szereplőjére.
Íme: "Jézus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét a bűneitől. " Tehát úgy az egyik, mind a másik születéstörténetben az Úr, az Isten küldötte adja tudtára Emesének, mind Máriának, hogy gyermekük, fiuk születik, aki népe nagy, elhivatott királya – Jézus esetében –, megváltója lesz. A turulmadár tehát az Isten hírnöke, küldötte, mint ahogy az angyal is az. Az angyal szerepét a keresztény tanítás fényében mindnyájan értjük és ismerjük, de a turulmadár mibenléte már sokkal rejtelmesebb. Honnan is eredhet a TURUL szó? Nem lehetetlen, hogy a TURUL, mint istenjelkép, a termékenységi vallás istennőjéhez, nagyasszonyához, TURAN-hoz vezethető vissza, melyet a halomsírosok (zokiak) hoztak magukkal a Kárpát-medencébe, majd vittek Itáliába.
Innen remek panoráma nyílik az alattunk elterülő Tatabánya városára. A Szelim-barlang üregének nyílása felülről Kép forrása: Galériáért katt a képre! 5. A Szelim-barlangtól még néhány perc rövid sétával visszaérünk a Látogatóközponthoz, ahonnan még érdemes pár lépést tennünk a Turul emlékműig. A Turul emlékmű megalkotója Donáth Gyula szobrászművész, akit 1896-ban bíztak meg az impozáns szobor elkészítésével, azonban az emlékmű felavatására csak 1907-ben került sor. A Gerecse Kapuja beruházásának első és szimbolikájában a legmeghatározóbb alappillérre a kőtalapzaton álló bronzmadár, azaz a turul szobor, ami méreteinek – kiterített szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter, így az autópályán elhaladva is megcsodálhatjuk. Ez a gyönyörű madár méltán díszíti a város címerét is. A Turul emlékmű Kép forrása: Galériáért katt a képre! A Látogatóközpontról még több infó itt érhető el!
A solymászat a ragadozó madarak idomítása és az idomított ragadozó madarakkal történő vadászat úgy, hogy az idomított madár szabadon repül és vad zsákmányt ejt a maga természetes állapotában. Ezenfelül ide tartozik a ragadozó madarak tenyésztése is. A solymász madara soha nem válhat házi kedvenccé, amelyet a szépsége miatt tartanak a ház elé kikötve. A solymászat azonban nem csak sólymokkal történő vadászatot jelent, hisz eredményesen használhatók a különböző sas-, héja- és ölyvfélék. Hagyományőrző szerepe vitathatatlan. A legkorábbi időkből is maradtak fenn bizonyítékok a solymászat létezésére. Legalább 4000 éves múltra tekint vissza. Valahol Belső-Ázsia pusztáin élhetett az a gyűjtögető-nomád vadász, aki először tartott vadászmadarat. A felnevelt szelíd madár ösztönének engedelmeskedve vadászni kezdett majd visszatért az emberhez. Így indult hódító útjára a solymászat. A magyar solymászat története valószínűleg a magyar nép kialakulásával egykorú, hiszen eredetmondánkban Emese ősanyánkat álmában egy sólyom (turul) termékenyíti meg.