A kombináció tökéletes, ugyanis nem túl hangos, nincs semmi kamu durrogás, nem olyan, mint egy utólagosan beszerelt masszás-mélynyomó. A klasszikus hang tökéletesen árad ki belőle, csak nem kiált, hanem kulturáltan ordít, tökéletes egyveleget alkotva az egész autót körülölelő hangulattal. Messze nem tökéletes a 986-os. A granturismo feelingre vágyóknak kicsit kicsi, kicsit alacsony, kicsit kemény. Ésszerű emberek számra haszontalan. "Versenyzők" számára gyenge, sznobok számára pedig olcsó és régi. A vezetni imádók, kezdő, illetve középhaladó sportautósok, vagy épp az élményt adó, de nem túl drága szerkezetre vágyók számára ugyanakkor az egyik legjobb választás. Jól kezelhető, formás, Porsche létére fenntartható, ráadásul nem is drága. Most van a gödör alján a típus, a legolcsóbb példányok 2-2, 5 millió forint között mozognak. Aki jót akar magának, az szemezgessen leginkább 3-4 millió környékén, vagy ne sajnálja olcsóbb esetben rákölteni azt a plusz egymilliót, aztán lesz egy hobbicélokra, örömszerzésre kiváló eszköze.
A hathengeres motor az ülések mögött, azaz középen van, tehát nem farmotoros, mint a 911-es. Azaz a mérnököknek nem egy eredendően előnytelenebb felállásból kell zseniális sportautót készíteniük, hanem rögtön a létező legjobból. A nehéz motor nem az első vagy a hátsó kerekeket próbálja kisodorni a kanyar ívéről, hanem ott van, ahol a legészrevétlenebbül húzhatja meg magát, igazságosan, középen. A gyengébbik Boxster is csodálatosan szól. Hat henger és egy vaskos kipufogó morog az ember füle mögött, elevenen, vadul. A két hengersor külön-külön rendszerbe pufog, amit aztán a végdobok között egy vaskos cső összeköt, innen a testesség. A motorfejlesztési mérnök vigyorogva mesélte, hogy mindent szépen kiszámoltak géppel, aztán addig cserélgették a csöveket, amíg ilyen nem lett. Mert hangolni csak fülre lehet. Ami egy magamfajta Boxsterszüzet először felizgat, az a kezelőszervek súlyossága. A kormány, a váltó, a pedálok, minden úgy mozog, hogy érezzük, további nehéz, kemény vasakhoz csatlakoznak, nem szimulátort vezetünk, hanem autót.
Nagy szavak ezek, de azon kívül, hogy kiváló marketing szöveg, a példák valósak. A "kisporsche" szerep sosem hálás, mindig megosztja az embereket. Vannak, akik női autónak titulálják, mások csak 911 pótléknak tartják, megint csak mások pedig gondolhatják úgy, hogy gyenge. Csak a kilenctizenegy – hangzik gyakran a mondás, ami legalább akkora marhaság, mint mondjuk az, mikor valaki örökérvényű kijelentést tesz, miszerint 1990 vagy épp 2000 előtt készültek csak nagybetűs autók. A dizájn sokakat megoszt, a tojáslámpás orr – mely gyakorlatilag megegyezik a hasonló korú 996-osokéval – sarkalatos pont, hogy csak egy példát mondjak. Van benne valami, de a kor érzésem szerint a Boxster malmára hajtja a vizet. Ahogy öregszik és "érik" a forma, úgy válik egyre elfogadottabbá, szerintem pedig egész csinos. Lapos testével, kicsit gülü szemeivel közepesen veszélyes hüllőként tekint ránk, a lámpák mögötti domborulatok pedig az autó hátulján ismételten felbukkannak, gusztusosan ívelt feneket alkotva a gépnek.