Az egyéb jogcselekmények tömbben foglalkozunk többek között a polgári bíróság határozatainak joghatásaival, a határidők számításával, a mulasztás igazolásával, a per felfüggesztésével, szüneteltetésével és megszüntetésével, a beavatkozással, valamint az idézés és a kézbesítés szabályaival. A beavatkozás A beavatkozás feltételei, folyamata Önálló és nem önálló beavatkozó Perbehívás A feleken kívül más személyeknek is fűződhet jogi érdeke a per eldöntéséhez. Írásbeli ellenkérelemre válasz - JogiKerdesek.hu. (Erre tipikus példa, amikor az alperestől kártérítést követelnek, de az adott káreseményre érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik, amely alapján - marasztalása esetén - helyette a biztosítónak kell helytállnia. ) Az ilyen személy a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat. A perbe beavatkozóként csak kívülálló személy léphet be, a fél ugyanabban a perben beavatkozó nem lehet. A beavatkozás alapvetően önkéntes, kizárólag az érdekeltek dolga, hogy a beavatkozás lehetőségéről tudomást szerezzenek, és a szükséges kérelmet előterjesszék.
később lejárt ellenkövetelés a lejárattól számított 30 napon belül) "viszontkereset-levél" elnevezésű irat, mellyel az alperes "viszontpert" indít a felperessel szembeni valamely igénye érvényesítése iránt 45 napon túl nincs helye viszontkeresetnek formanyomtatvány használata kötelező a jogi képviselő nélkül eljáró alperesnek mulasztások következménye írásbeli ellenkérelem vagy beszámítást tartalmazó irat elmulasztása → a bíróság a kereset érdemi vizsgálata és tárgyalás nélkül "bírósági meghagyással" kötelezi az alperest. viszontkereset-levél hiányossága → viszontkereset-levél visszautasítása Kötelező formanyomtatvány, elektronikus vagy papíralapú kapcsolat – Milyen módon kell a perindító és védekező iratot benyújtani?
Ezen helyzetet hivatott rendezni az osztott perszerkezet, és azon belül is a perfelvételi szak bevezetése. Az ún. főtárgyalási modell mint tárgyalási rendszer számos európai perrendben (pl. : sváci, német, francia eljárásjog) sikeresen működik, melynek jellegzetessége, hogy az elsőfokú eljárás időben és funkcióban is két részre oszlik, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra, melyeket a bíróság perfelvételt lezáró végzése (percezúra) választ el egymástól. A kétosztatú perszerkezet célja, hogy a perfelvételi szakban rögzüljön a jogvita kerete, a felek jog- és tényállításai valamint az ezeket alátámasztó bizonyítékok tisztázása, ezt követően a rögzült állítások alapján az érdemi szakban kizárólag a célirányos bizonyítási eljárás lefolytatására – vagyis az okiratok megvizsgálására, tanúk meghallgatására, szakértői bizonyítás elrendelésére – és az érdemi döntés meghozatalára kerüljön sor. Használatbavételi engedély minta: Keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem. Az új szabályozás értelmében a per változatlanul a keresetlevéllel indul, azonban annak formai és tartalmi követelményei jelentősen szigorodtak.
Példa okán említendő, hogy a keresetlevélben az érvényesíteni kívánt jog és az azt megalapozó tények mellett az ezek közötti összefügés levezetésére vonatkozó jogi érvelés és a tényállást alátámasztó bizonyítékok kifejtése is kötelezővé vált. Így tehát a felperes kötelezettsége a jogi minősítés megalkotása, melyhez a bíróság kötve van, és tekintettel arra, hogy az "érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított" így ez a szabály jelentős mértékben növeli a felek – különösen a jogi képviselők – felelősségét, ugyanis a jövőben nem lesz mód arra, hogy a bíróság egy kereseti kérelemnek a jogalap téves megjelölése ellenére helyt adjon. A perfelvétel megkezdésének definiálásaképpen új fogalomként került bevezetésre a keresetlevél "perfelvételre alkalmassága" másnéven a keresetlevél alperessel történő közlése, melyre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a bíróság keresetlevelet nem utasítja vissza – a korábbi terminológia szóhasználatával élve nem kerül sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására -, hiánypótlásra történő felhívásnak nincsen helye, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett és nincs helye áttételnek sem.
Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, vagy a beavatkozást megalapozó jogi érdek bármely okból megszűnt, a bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a perből kizárja. Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozás iránti kérelmet elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen külön fellebbezéssel élhet; a perből kizáró határozat jogerős elintézéséig a beavatkozó a perbeli jogosultságait gyakorolhatja. A beavatkozó perbeli jogállása alapvetően attól függ, hogy az ítélet jogereje kiterjed-e a beavatkozó és az ellenfél jogviszonyára. Ha nem hat ki, úgy nem önálló beavatkozóról beszélünk, aki - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden olyan cselekményre jogosult, amit az általa támogatott fél megtehet, cselekményei azonban csak annyiban hatályosak, amennyiben a fél az adott cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.