Edvard Munch: A sikoly A szépség és a rútság esztétikai minőségek. Az ókorban a szép a formák és az arányok harmóniája. Kant szerint " szép az, ami érdek nélkül tetszik ". Hegelnél a szépség a művészet végső célja. A rút a felvilágosodás századában került az esztétikai vizsgálódások középpontjába. 1766-ban írt Laocoon jában Lessing hangsúlyt helyez a csúf által keltett érzelmekre. A 18. Gulácsy Lajos, a magyar festészet óriása - Cultura.hu. és 19. század esztétikai tanulmányai a modern érzékenység két kategóriájává teszik a fenségest és a rútat. A csúf a kellemetlen, az undort kiváltó kép vagy személy jelzője. Tudjuk, hogy a csúfság érzetét az aránytalanság, a diszharmónia váltja ki, szemben a szépség arányosságával, harmóniájával. Megszámlálhatatlan azoknak a festményeknek a száma, amelyek a visszataszítót, a rútat teszik meg témául. Az alábbiakban néhány, hozzám közel álló művész képeiről szólok. A csúf Jérôme Boschnál A csúf ábrázolása egyetlen festőnél sem öncélú. Jérôme Bosch Keresztvitel című képe egyfajta pedagógiai célzattal a gonoszság által eltorzult arcokat mutatja meg.
Több művén a táj dominál, az emberek csak mellékszereplők (Görögkert, Régi kert). Az olasz városok ihlették egyik legismertebb, titokzatos érzelmekkel átitatott képét, a Dante és Beatrice találkozását. Grafikusként is figyelemreméltót alkotott, nagy műveinek vázlatát először grafikus formában készítette el. Az a sajátosan modern érzékenység és szuggesztív erejű szimbolista kifejezésmód, ami minden művéből kisugárzik, vitathatatlanul korának festőjévé avatja. Az 1913-ban készült Régi kert et, amely voltaképpen nem más, mint tájkép staffázsfigurával, a képzeletből fakadó emlékek és mesék gazdag érzelmi hangulata hatja át. Az első világháború hatására depressziói fokozódtak, 1914-es velencei tartózkodása idején tört ki rajta elmebaja. Magyar romantika festészet teljes. Bezárkózott álomvilágába, döbbenetét Álom a háborúról című vászna érzékelteti. Felváltva élt anyjával és az elmegyógyintézetben, ahová 1917-ben végleg be kellett költöznie. Az intézetben is festett, itt készült az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képe.
Molnár József: Idill Pompejiben, 1879 körül, olaj, vászon, 117 × 95 cm Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A kiállítás másik súlypontját képezik az életműben legnagyobb számban előforduló tájábrázolások: Molnár a számára kedves vidékeket, a Balatont, a Magas-Tátra hegyvonulatait és lankás-ligetes tájakat örökített meg olajfestményeken és ceruzarajzokon. Molnár József: Aligai szakadék, 1870-es évek, olaj, vászon, 67 × 107 cm Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Molnár József: Pompeji pusztulása, 1876, o laj, vászon, 279 × 409 cm Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A kabinetkiállításban kiemelt hangsúlyt kapnak az eddig soha nem látott fényképek, amelyeket felnagyított reprodukciókon mutatunk be. A csúfság művészete, avagy esztétikai minőségek a festészetben - Ectopolis Magazin. Egy részük – mint a Molnárról és a feleségéről készült talbotípia – a művész és barátja, a tájképfestő Brodszky Sándor által 1862-ben, Győrben alapított fotóműteremben készült. Kiállításunkon a Molnár család fényképgyűjtési és portréfotóztatási szokásait is bemutatjuk, így a látogatók betekinthetnek az 1860-as évektől a századfordulóig tartó időszak fotóművészetébe.
2022. január 10. 16:39 MTI 105 éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Párizsból 1870-ben tért haza, de idehaza inkább ellenérzéssel fogadták, mert a kiegyezés után már idejétmúlttá vált a forradalmi hangú, osztrák-ellenes festészet. Madarász Viktor önarcképe 1830. december 14-én született a Gömör vármegyei Csetneken (ma: Štítnik, Szlovákia) egy vasgyár igazgatójának gyermekeként. T-Art Kiállítás a Magyar Festészet Napja Alkalmából. A szabadságharc kitörése után félbehagyta jogi tanulmányait, és belépett a honvédseregbe. A világosi fegyverletételig harcolt, a bukás után egy ideig bujdosnia kellett. Jogi diplomáját végül a pécsi egyetemen szerezte meg, de 1853-tól már a bécsi festészeti akadémia növendéke is volt. Az intézmény konzervatív légköre fojtogatta, ezért inkább átiratkozott Ferdinand Waldmüller liberálisabb szellemű magániskolájába, jóllehet az ottani képzés jobbára csak témáiban volt eltérő. Ekkor festette a Kuruc és labanc, valamint Thököly álma című képeit. 1856-ban a magyar festők közül elsőként ment Párizsba, ahol az École des Beaux-Arts-ban tanult.
Nem szabad lekezelni az amatőr képeket, sosem lehet tudni, hogy mit örökít meg a világból - tudatosan vagy anélkül. A nagy probléma, hogy a technika fejlődésével nincs közös gondolkodás egy égető kérdésről: mi a módja, hogy ez a rengeteg kép megmaradjon. Ha átjátszom egy hordozóról, akkor is csak nálam, nekem van meg. Világszinten nincs kitalálva, felépítve egy olyan rendszer, ami ezt megoldaná. Az 1853-56-os krími háború képei máig élvezhetők, vagyis az analóg technikáról van egy 170 éves tapasztalásunk. De a mai digitális világról nincs ilyen, nem tudjuk, hogy ezek a hordozók meddig élnek. A másik probléma, hogy nem tudjuk, ki döntse el, mi maradjon fent ebből az óriási mennyiségből. Senki sem válogat. Ki döntse el, hogy a 30 darab Béres Ilona fotómból melyik 5-öt tartsuk meg az utókornak? Magyar romantika festészet 18. Nem tudni, mikor, melyik válik érdekessé - mondjuk - 20 év múlva. Hozzáteszem, ezt nagyon nehéz eldönteni, hiszen szubjektív műfajról beszélünk. Erről sincs egységes gondolkodás a világban. Egy szomorúan aktuális példa: egy remek hazai fotós a közelmúltban – az Operaház felújítása kapcsán – sorozaton örökítette meg a hatalmas csillár restaurálási folyamatát.
Itt készült első képei (Zrínyi Péter a fogságban, Zrínyi Miklós) a nemzeti ellenállás szellemét hirdetik. Az 1859-ben festett Hunyadi László siratása nagy sikert aratott a Pesti Műegylet kiállításán, majd az 1861-es párizsi Szalonon megkapta a francia állami nagy aranyérmet. Ezt a képet tekintik Madarász főművének, Théophile Gautier, a korszak neves kritikusa kiemelte az alkotás "romantikusan gyászos költőiségét". A festő állandó kapcsolatban volt a magyar emigráció kossuthi szárnyával, témáit szinte kizárólag a magyar történelemből merítette, a szabadságharcban szerzett élményeit dolgozta fel a régmúltba helyezve. Magyar romantika festészet ingyen. Hősi és tragikus emlékeket idézett, bár legtöbb nagy képét – Zrínyi Ilona elfogatása, Dobozi, Zách Felicián, Zrínyi és Frangepán – Párizsban festette. Az önkényuralom idején népszerűsége vitathatatlan volt, az ő műveiből készült a legtöbb reprodukció. Párizsi népszerűségét mutatja, hogy Krisztus az Olajfák hegyén című vásznát Eugénia császárné vásárolta meg. A francia fővárosban születő modern irányzatok, Delacroix, Courbet, Manet stílusa nem hatottak rá.