A történet így tehát szinte ürügy, de nem kell félni, nem annyira, mint a Suszter…-ben, mindazonáltal kissé elveszve érezhetjük magunkat a kezdéskor. Szerencsére nincsenek lóugrások a narratívában, Corbijn csupán felnőttnek tekinti nézőjét (kevéssé vagyunk ehhez hozzászokva mostanság…), és azt kéri, magunk fedezzük fel a sztori apránként megvilágított zugait. Legkésőbb félórányi játékidő után azért mindenkinek összeáll a kirakós, hogy elkezdődhessen a sakkjátszma: egy csecsen menekült sorsa a tét, és Günther Bachmann (Philip Seymour Hoffman), a Hamburga tulajdonképpen büntetésből helyezett ügynök óvatosan igyekszik becserkészni a prédát, hogy komolyabb céloka használhassa. A rivális szervezet karrierista főnökének, Mohrnak (Rainer Bock) viszont irgalmatlanul viszket a tenyere, s lássuk be, 9/11 után a minden sötét bőrű, hosszú szakállú menekültben potenciális terroristát látók érezhetik magukat nyeregben. Corbijn meditatív történetmesélési stílusa jó színészeket kíván, a minimalista dialógusokhoz árnyalt jellemformálás, finom gesztusok, közvetett érzékeltetés, valamint erős jelenlét kell a vásznon.
9/11-et a nemzetközi kémhálózatok össznépi töketlenkedése eredményezte, most persze vállvetve dolgoznak azon, hogy ez meg ne ismétlődjön. Ennek gócpontja Hamburg, mely szürkéskék és mustársárgába öltözött kockaépületeivel, ingerszegény lakásbelsőivel tökéletesen sugallja, a város pont annyira színes, mint valójában a tényleges hírszerzői munka. Itt szintén létezik a napi rutin. A feladat újra és újra ugyanaz, behálózni a kis halat, beetetni, majd felhasználva a még nagyobbat horogra akasztani, és ezzel a világot biztonságosabb hellyé tenni. A láncdohányos Günther Bachmann ( Philip Seymour Hoffman) karaktere szomorúan rántja le a leplet a hétköznapi Bondról. Valójában szürke zakót, lógó ballont hord, pocakos, két utcányit, ha bír szuflával. Nem visz fel talicskaszámra nőket, a legbékésebb pillanatában max egyedül pötyög otthon a zongoráján. Mire a történet szerteágazó szálai kezdenek összeállni, mi már régen egy másik filmet nézünk, egy korszakos egyéniség búcsúfellépését. Még egyszer utoljára előadja a legnagyobb trükkjét, amit egész karrierje alatt olyan könnyedén játszott, "hiszen csak egy vagyok közületek. "
Az amerikaiban George Clooney megoldotta (filmünk egyébként annyira nem lassú, mint amaz), itt Hoffman nemhogy megoldja, hanem egyenesen uralja a filmet. Persze nem önző módon, önnön sztárságára építő színészként, hanem szorosan együttmozogva partnereivel. S társai ezt okos játékkal hálálják meg. Hoffman egyszerűen zseniális a kissé szétcsúszott, sok csalódást átélt, ám szívét és józanságát még el nem vesztett titkosügynök szerepében, és rémisztő arra gondolni, hogy ez a kövér, kissé ápolatlan, rosszul öltözött és folyton cigiző kishivatalnok maga a függőségeiben vergődő színészóriás, aki végül nem tudott megszabadulni démonaitól. S akkor a partnerekről: Robin Wright kitűnő a hűvös amerikai szerepében, Willem Dafoe kellő alázattal hozza a tétova bankárt, Grigoriy Dobrygin traumatizált, elgyötört páriaként meggyőző (ő egyébként innen lehet ismerős), s még Rachel McAdams is képes színészi játékot kicsiholni magából: naiv, majd később egyre zavartabb ügyvédje mindvégig hiteles marad. Az összjáték pedig bámulatos: minden félrepillantás, ajakrándulás mögött súlyos háttértörténetek sorakoznak, melyeket nem kell fennhangon deklamálni, érezzük.
Értékelés: 127 szavazatból Egy csúnyán megkínzott, félig csecsen, félig orosz fiatalember bukkan fel Hamburg iszlám közösségében, hogy édesapja sötét üzelmekkel szerzett vagyonát megkaparintsa. Természetesen ez nem kerüli el a német és amerikai hírszerző ügynökségek figyelmét sem. Megkezdődik a hajsza, miközben az idő egyre fogy a tét pedig egyre nagyobb: vajon a titokzatos férfi meghurcolt áldozat, vagy rombolásra és pusztításra készülő szélsőséges? Bemutató dátuma: 2014. augusztus 28. Forgalmazó: Fórum Hungary Stáblista:
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780241337288 >! 368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780241322420 >!
A fenét! Éppen ezért kétségbeejtő minden homlokráncolása, kiábrándult sóhaja, kezet vesztő bábként való összeomlása. A mellékszerepekben hiába teljesítenek kiválóan kollégái ( Willem Dafoe, Robin Wright), minden különösebb erőlködés nélkül marad az egyszemélyes mozija, szerencsére egy hozzá méltó filmben. Ó, Philip! Piszkosul fogsz hiányozni. Hozzászólások hozzászólás
Városok listája Németország, valamint elvileg a települések listája bármely más fejlett ország, meglehetősen terjedelmes. Sok kicsi, hanem egy csomó nagy. Ez a téma részletes és érdekes, ezért érdemes koncentrálni. Röviden a téma Az első dolog, amit szeretnék megjegyezni, hogy a modern Németország oszlik 16 egyes szövetségi államokban. Sokan tévesen úgy vélik, hogy ezek mindegyike - egy külön állam. De nem, ez csak egy szövetségi állam - mint már Oroszországban. A készítmény a föld nem tartalmazza Berlin, Hamburg és Bréma. Ez egyes városokban. Szintén készített hasonlóságot Oroszország: valójában éppen most elválasztjuk állapotát Moszkva, Szentpétervár és Szevasztopol. Bár a fent említett német városok egyenlővé értékű a földet. Egy kis történelem Bevezetést megelőzően városok listáját Németországban, érdemes egy kicsit mélyebbre a történet. Közepéig az elmúlt év előtti, XIX területén ebben az országban létezett és virágzott a kis egyes államok. Gyakran változik a saját határait. Kezdetben 11 volt, de aztán, amikor a három állam (Baden, Württemberg-Baden és Württemberg-Hohenzollern) összeállt kilenc éves volt.
A legnagyobb német városok listája áttekintést nyújt azokról a legnépesebb városokról, amelyek az egyes statisztikák idején a mai német területen helyezkedtek el. Az iparosítás a 19. században, különösen a Gründerzeit és a Német Birodalom 1871 -es megalapítása óta, fokozta az urbanizációt Németországban, ami nagyrészt urbanizált társadalmat eredményezett. Az alábbi táblázatok a német városok történelmi lakossági adatait mutatják be a területi állapot szerint. Felsorolták azt a felsőbbségi közigazgatási egységet is (állam, ország, királyság, tartomány, kerület), amelyhez a város a megfelelő évben tartozott. A következő történelmi és jelenlegi német állami szervezeteket vették figyelembe: Szent Római Birodalom (962–1806) Német Szövetség (1815–1866) Német Birodalom (1871–1949) Német Demokratikus Köztársaság (1949–1990) Németországi Szövetségi Köztársaság (1949 óta) Az aktuális információk megtalálhatók a németországi városok népesség szerinti listájában. Antikvitás Trier modellje a 4. században Az ókori Róma i. E. 200 -tól fejlődött ki, és a következő időszakban Olaszországból Észak -Olaszországba, Észak -Afrikába (Tunézia) és Közép -Európába terjedt el.
Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart 1988, ISBN 3800125714. Heinz Schilling: A város a kora újkorban. Encyclopedia of German History. 24. kötet, Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München 2004, ISBN 978-3-486-56765-6. Wolfgang R. Krabbe: A német város a 19. és 20. században: bevezetés. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1989, ISBN 3-525-33555-5. Hübner Ottó: Évkönyv a gazdaságért és a statisztikáért, kiadó: Heinrich Hübner, Lipcse 1854 Császári Statisztikai Hivatal (Szerk. ): Statisztikai évkönyv a Német Birodalom számára, 1880–1918 Statistisches Reichsamt (Szerk. ): Statisztikai évkönyv a Német Reich számára, 1919–1941 / 42 Német Városok Szövetsége (Szerk. ): A német önkormányzatok statisztikai évkönyve, 1890 és utána. Szövetségi Statisztikai Hivatal (Szerk. ): Statisztikai évkönyv a Németországi Szövetségi Köztársaság számára, 1952 és később. Állami Központi Statisztikai Adminisztráció (Szerk. ): A Német Demokratikus Köztársaság statisztikai évkönyve, 1955–1989
Körülbelül XV. Század. Két városrész van Németországban, amelyek mindegyike önmagában Németország szövetségi államát ( Bundesland) alkotja: Berlin és Hamburg. Az agglomeráció néhány korábbi önkormányzata, amelyek korábban függetlenek voltak, mostanra integrálódtak ezekbe a városokba és városrészeket alkotnak. Ezek a közösségek mind a városi önkormányzat ( Stadtgemeinde), mind a körzet ( Kreis), mind a szövetségi állam ( Bundesland) hatáskörével rendelkeznek. Ez a két hivatalos szervezet tehát: Berlin tartomány ( Berlin tartomány) Hamburg szabad és hanzaváros ( freie und Hansestadt Hamburg) Történelmileg Bréma és Hamburg nagy hagyományokkal rendelkezik, mint "szabad város" és hanzaváros. Berlin a második világháborúig soha nem volt szabad város, de Berlin Brandenburg - Poroszország része volt. Bréma tartomány szintén különleges történelmi eset: két várost foglal magában, amelyek két földrajzilag elkülönülő részt alkotnak. Hivatalos neve Bréma szabad hanzaváros ( freie Hansestadt Bremen): Bréma városa ( Stadtgemeinde Bremen) Bremerhaven városi önkormányzat ( Stadtgemeinde Bremerhaven) A többi szövetségi állam városrészei A "más" szövetségi államok és a városállamok megkülönböztetésére néha "Flächenstaaten" -nek, "felszíni államoknak" hívják őket.
Ennek alapja város charta Halle (Saale), egy város található, a német állam a Szász-Anhalt. A Sroda Slaska törvény népszerű volt a 13. században Alsó -Sziléziában, Kelet -Nagy -Lengyelországban és Észak -Kis -Lengyelországban. Összesen mintegy 100 város kapott Sroda Slaska törvényt, több száz faluval együtt. E törvény bevezetését I. Szakállas Henrik sziléziai herceg támogatta, aki gyakran küldte követeit konzultációra Halle -ba. A magdeburgi jogokhoz képest a szródai jog kevésbé fejlett és konzervatívabb, korlátozott autonómiát biztosítva a városoknak. Az első város a Lengyel Királyságban, amely Sroda Slaska törvényt kapott, Kostomloty (valószínűleg 1241) volt, majd Ujow és Sobotka. A kalisz -jog (latinul: ius Calisiense) a Sroda Slaska -törvény helyi változata volt, amelyet Kelet -Nagy -Lengyelországban és Wieluń Land -ban használtak. 1283 -ban II. Przemysl herceg létrehozta a német jog legfelsőbb bíróságát, Kaliszon.