Rendszeresen publikált újságokban és hetilapokban, könyvei jelentek meg. Rátonyi Róbertet életének 69. évében, 1992. október 8-án érte a halál. Fia, a zenei pályára lépett ifjabb Rátonyi Róbert, lánya a szintén a színészetet választó Rátonyi Hajnalka.
Szerinted ki terjesztette? - Fogalmam sincs - Csakhogy a rémhíreknek is van valami alapja. Netán a lányodnak annak idején néger fiú udvarolt? - Nem! Sohasem volt néger udvarlója…. Nemhogy néger, de még fehér unokám sincs….. Amikor ez a néger gyerek história elterjedt, a rádióban Szilágyi János egyórás riportot készített Hajnival, a Színművészeti Főiskola igazgatójával és velem. Az adásban mindannyian cáfoltuk a hírt. A főiskola igazgatója elmondta, hogy a lányom egyetlen napot sem hiányzott az iskolából. Nekik, pedagógusoknak -akik nap mint nap találkoztak vele- észre kellett volna venni, ha a lányom állapotos….. Ennek ellenére a hátam mögött ma is nemegyszer megkérdezik: igaz-e a hír? A lányomat ezzel majdnem tönkretették…. Sőt, azt beszélték országszerte, hogy a szülés után berohantam a Hirscherhez a Kútvölgyibe, és a gyereket felakasztottam a fogasra. Rátonyi hajnalka lánya holdpont. És akkor engem, mint őrültet beszállítottak Lipótmezőre. " Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Nem könnyű a művészek élete!
A műfaj olyan legendás művészeivel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Sárdy János és Feleki Kamill. Rátonyi humoros, könnyed stílusával szívesen látott figura volt a színpadon, kiemelkedő alakítást nyújtott számos darabban. Az Állami Áruház, a Luxemburg grófja és a Boci-boci tarka sikereit követően az igazi áttörést a Csárdáskirálynő hozta meg, amelyben legtöbbször Bóni grófként, olykor Miska pincérként láthatta a nagyérdemű. Saját elmondása szerint 2172 alkalommal szerepelt a darabban. A Csárdáskirálynővel bejárta a világot. Almaváry-Babáry, A Rátonyi család és a négerek kapcsolata nem új.... 1971-ben a Nagymező utca túloldalára, a Thália Színházba szerződött, hogy prózai darabokban is kipróbálja magát, amelyekben szintén nagy sikert aratott. Szívesen vállalt feladatokat gyermekdarabokban és konferansziéként is népszerű volt. Sokat szerepelt filmen, televízióban, s a rádiókabaréban is. Sokat tudott a színházról, operettről írt könyve a műfaj egyik fontos összefoglalása. Élete utolsó éveiben rendezett is, előadás-sorozatokat tartott a rádióban és a televízióban a zenés műfajról.
Sokat szerepelt a televízióban, a rádiókabaréban és filmekben is, mint a Hattyúdal, a Meztelen diplomata, a Jeles András rendezte Álombrigád. Bár életútja sokfelé kanyargott, emlékét leginkább a zenés színházi műfaj egyik meghatározó személyiségeként őrzi a köztudat. Mosolyára és kacsintására talán még az is emlékszik, aki csak egyszer láthatta. Rátonyi hajnalka lana del. A magyar színjátszás történetének utolérhetetlen táncos-komikusát életének hatvankilencedik évében, 1992. október 8-án érte a halál, búcsúbeszédét a Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondta. (MTI)
Színházi szerepei mellett rendszeresen szinkronizál. Színházi szerepeiből [ szerkesztés] William Shakespeare: Sok hűhó semmiért... Margit Katona József: Bánk bán... Izidóra Hiawata... a kacagó lány Denis Diderot: Fecsegő ékszerek... több szerep Thália kabaré... szereplő Kalevala... Louhi lánya Georges Feydeau: Bolha a fülbe... Lucienne de Histangua Nóti Károly: Nyitott ablak... Pirike, a polgármester lánya Nóti Károly: Szeressük egymást!... Sárkányné John Kander – Fred Ebb: Chicago... Mama Morton Konsztantyinov-Racer: Segítség! Válunk!... Nadja Maurice Hennequin – Pierre Veber: Elvámolt éjszaka... Paulette Bornicek: Két férfi sakkban... Guilette Dobogón vagyunk (kabaré)... szereplő Lakner Artúr: Édes mostoha... Mária Idefigyeljenek emberek! – Alfonzó -kabaré... szereplő Hívtak, jöttem! – ( Szegedi Molnár Géza és vendégei)... szereplő Szabó Magda: Abigél... Erzsébet testvér Vaszary Gábor: Bubus... Klárika Görgey Gábor: Szexbogyó... Nana Harsányi Gábor: család az interneten. hu hu... Feleség George Bernard Shaw: Vissza Matuzsálemhez... MTVA Archívum | Kultúra - Táncdalfesztivál - Rátonyi Hajnalka. Néger nő Fekete Sándor: A Lilla villa titka... Helénke, aki szívből szeret Robert Thomas: Nyolc nő... Susanne Ken Ludwig: Vegyes páros... Mária Morelli Marc Camoletti: Leszállás Párizsban... Jacqueline Marc Camoletti: Szex a lelke mindennek (Anna csak egy van)... Claude Nógrádi Gábor: Segítség, ember!...
Írta: Rejtő Jenő - Morrison 1980 - Haladék - Virágh úr 1980 - A nagy ékszerész - Színész 1979 - Szabadíts meg a gonosztól - Végvári T. Emléktáblát állítanak Rátonyi Róbertnek | Híradó. Dezsõ 1979 - Ingyenelök - Klimóczi 1978 - Mednyánszky - Remacle, francia műtörténész 1975 - Állítsátok meg Arturo Uit! 1974 - Hét tonna dollár - Wilson úr 1974 - Intőkönyvem története - Székely bácsi 1972 - Fuss, hogy utolérjenek! - Sodomai 1971 - A képzelt beteg - Purgó 1970 - Házasodj, Ausztria! - Kovács ezredes 1969 - Az ember tragédiája 1969 - A tanú - Operettszínész 1966 - Minden kezdet nehéz 1964 - Nyáron egyszerű 1963 - Meztelen diplomata - Wolfgang 1963 - Hattyúdal 1959 - Játék a szerelemmel - Merkur 1955 - Gázolás - Ágh Péter 1949 - Díszmagyar - Tamás 1949 - Forró mezők - Fiatalember 1942 - Kádár kontra Kerekes Sorozat: 1972, 1974 - Zenés TV színház - Dobos - Örökzöld fehérben feketében 2.
(Sün) Bencsik Imre: Kölcsönlakás (Dobosné) Arnold-Bach: Apa csak egy van? (Doris) Kriminális kabaré Filmes, televíziós szerepeiből: Keresztanyu (2021) Bubus (2010) – kisasszony Szeress most! (2004) – Katalin, titkár Akinek humora van (2003) Apa csak egy van (1995) Gálvölgyi Show (1987) Telepódium: Most mi jövünk! Rátonyi hajnalka lana pengar. (1985) Kutyakomédia (1982) – Kriszti Abigél (1978) – Muray Őszi versenyek (1976) A gyomor örömei - Krúdy Gyula írásai ihlette előadás Óbudai Kultúrális Központ Színész A szabin nők elrablása Játékszín Nonprofit Közhasznú Kft. RÓZA Abigél Pécsi Horvát Színház Nonprofit Kft. Erzsébet testvér Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. Erzsébet testvér, diakonissza Elvámolt nászéjszaka Broadway Ticket Hungary Kft.. Dupont asszony, a feleség Hamupipőke Hétzsákné, kapzsi asszony KI JÖN A HÁZAMBA?
Míg néhányan még mindig élnek ilyen módon a modern időkben, a yamabushi kifejezés most jött le a Shugendo követőinek leírására. Shugendo már évszázadokon át virágzott, bár csendben, de létezését a 19. században fenyegette. A Meiji Era alatt (1868-1912 között), amikor a reformáció gyorsan átalakította Japánt a mezőgazdasági, feudális államtól a nyugati technológia és kultúra által befolyásolt ipari nemzetig, teljesen be van tiltva 1872-ben. Sok Shugendo helyet és szimbólumot eltávolítottak, megsemmisült. A buddhizmust nem tiltották be, de formálisan elkülönültek a Shinto-tól, ami az akkori "hivatalos" vallásként uralta. Ez azért volt, hogy megerõsítse az ország császári vonalát, amely nyomon követte a szülõi vonalat a Shinto sun goddess, Amaterasu. Azonban a második világháború végén a császár isteni hatalmát kitalálták, hogy egyfajta kitalálódás, és a szerepe egy puszta alakra redukálódott. A szent Omine hegy, a férfiak birodalma. Japánban engedélyezték a vallási szabadságot, és a Shugendo gyakorlata újjáéledt. Napjainkban a vallást sokan gyakorolják, és a legszentebb helyszíneket a híres Kumano Kodo túraútvonalon lehet megtekinteni.
Gyakran harcoltak a szamuráj mentén, és nagy harcospappá váltak. Noha néhányuk továbbra is így él a modern időkben, a yamabushi kifejezés a Shugendo követőinek leírására szolgál. A modern yamabushi évente egyszer gyűl össze, hogy megünnepeljék hagyományaikat. © 南 無 観 自在 / WikiCommons A Shugendo évszázadok óta virágzik, bár csendesen, ennek fennállását azonban a 19. század fenyegette. A Meiji-korszak alatt (1868-1912 CE), amikor a reformációk Japánt gyorsan átalakították egy mezőgazdasági, feudális államból a nyugati technológia és kultúra által befolyásolt ipari nemzetré, 1872-ben teljes egészében betiltották. Magyarország történeti: földirati s állami legujabb leirása; hivatalos uton ... - Imre Palugyay - Google Könyvek. Sok Shugendo helyet és szimbólumot eltávolítottak vagy megsemmisült. A buddhizmust nem tiltották meg, de hivatalosan elkülönítették a sintótól, amely akkoriban a nemzet "hivatalos" vallásaként árnyékolta be. Ennek célja az ország birodalmi vonalának erősítése volt, amely utódját a shinto napfény istennője, Amaterasu vezette. A II. Világháború végén azonban kiderült, hogy a császár isteni hatalma kidolgozásnak számít, és a szerepet pusztán a fej alakjára csökkent.
A sintó és a buddhizmus a leggyakrabban Japánhoz társított vallás, ám a nemzet sok története során számos szellemi gyakorlatot inspirált. Ismerje meg a Shugendo-t, egy ősi japán aszkéta hagyományt, amely azt jelenti, hogy "a szellemi hatalomhoz vezető út a fegyelem és a képzés révén". A Shugendo-t a Heian-korszakban (794-1185 CE) alapították, egy korszakban, amikor Japánban a klasszikus irodalom és a művészet virágzott. Ebben az időben a nemzet befolyásos császári bírósága átvette a kínai idegen vallást, a sok japán és világszerte még mindig tiszteletben tartott művészeti forma, mint például a haiku és a regény. A szervezett vallás és írástudás kialakulása előkészítette az utat Shugendo számára. A Shugendo szinkretikus vallás, a meglévő gyakorlatok és hagyományok összeolvadása. Elsősorban az ezoterikus buddhizmus, a taoizmus, valamint a helyi sámánista és népi vallások ihlette, mint például a mai sintó. Manapság a Shugendo-t leginkább a buddhizmus mellett gyakorolják, és elsősorban a Tendai és a Shingon szektákhoz kapcsolódnak.
Japán a futurisztikus épületek és technológiák országa, ahol az újítások gyorsan terjednek, és ahonnan a legextrémebb divatirányzatok jönnek. Nem is gondolnánk, hogy határain belül léteznek még olyan részek, hol az elmúlt korok nemi megkülönböztetései és kitiltásai ma is élnek és szigorúan be is vannak tartatva. Az Omine hegy Honshu szigetén található, a Kansai régióban, Nara városától nem messze. Érdekessége, hogy itt található a japán buddhizmus shugen-do ágazatának központja; a főtemplom a hegy tetején helyezkedik el. 2004-ben az UNESCO a világörökség részének is nyilvánította a területet. A másik, sokak számára talán bicskanyitogató információ, hogy a hegyet csak férfiak látogathatják, a nők ki vannak tiltva. A hegy lábánál táblák figyelmeztetnek, hogy az erdei kapukon túl tilos a belépés a hölgyeknek. A táblán látható szöveg magyar fordítása: "Nőknek tilos a belépés – A vallási hagyományokból eredendően a szent hegy, Omine szabályzata megtiltja bármely nőnek, hogy a kapukon túl folytassa a hegymászást. "