A keresztes hadak veszteségeit tovább tetézte, hogy mélyen ellenséges területen voltak, ahol mind a szerb, mind a török csapatok vadásztak rájuk, így sokan menekülés közben lelték halálukat, vagy estek fogságba. Például a Szerbián át menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése miatt nem adta ki Murád szultánnak. Wikipédiából szerkesztve; A borítóképen Hunyadi János a rigómezei csatában, forrása: Wikipédia.
1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is. Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. Első rigómezei csata. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek.
Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án mentek végbe, ekkor sorakoztak fel a szemben álló felek, a török sereg körülbelül 60 000, míg a Hunyadi vezette keresztes hadak 24 000 főt számláltak. Október 16-án az akindzsik és a ruméliai szpáhik vették fel a harcot Hunyadival, de nem jártak sikerrel. Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás.
A török mindezt nem nézhette tétlenül, és ellentámadást indított. Miközben a nehézlovasság a csata kezdetén jelentős előnyt biztosított a szerbek számára, a török könnyűlovasság támadásakor ez hátrányba fordult. A Bajazid vezette török ellentámadásnak sikerült visszatolnia a szerb csapatokat, hogy aztán a nap folyamán a gyalogságra is komoly csapást tudjanak mérni. Ennek megakadályozására a Vlatko Vukovics irányította balszárny indított támadást a török fő erő ellen. A küzdelmet azonban a legenda szerint egy árulás döntötte el: a jobbszárnyat vezető Vuk Brankovics kiegyezett I. Murád szultánnal, hogy legfőbb hűbérúrként ő irányíthassa Szerbiát. Manapság a történészek inkább arra hajlanak, hogy Vuk Brankovics azért hagyta el a csatateret, mert látta a csata hiábavalóságát, és az értelmetlen halál helyett inkább az emberei életét mentette. Elmenekülése után a török erők elfogták Lázárt, és kivégezték. Bajazid a sikeres roham után a villám becenevet kapta. Nemcsak a szerb fővezér veszett azonban oda: június 29-én tizenkét nemesből álló szerb csapat áttörte a szultán védelmét, s a feljegyzések szerint egy bizonyos Milos Obilics megölte I. Murádot.
Az AstraZeneca beoltási rendjét is módosítják. A második adagot az első adag után 4-12 héten belül kell beadni, sokan nem akarnak három hónapot várni. Eddig már 15 ezer kamasz oltását kérték a szülők az akcióhéten | Alfahír. Lehetővé teszik, hogy aki nem akar három hónapot várni, az felveheti korábban is, de ezt az oltóorvossal közölni kell, mert legalább tíz személyt össze kell gyűjteni ilyenkor, ennyi adag van ugyanis egy AstraZeneca ampullában, és nem akarnak kidobni vakcinát. Aki átesett a fertőzésen, azt arra kérték, várjon 3-6 hónapot, hiszen van védettsége. Ennek főleg etikai oka volt, hogy a nem védetteknek több vakcina jusson. Nem ellenjavallott viszont ez idő alatt sem az oltás. Akinél a betegség enyhe fokozatú volt, és kevés az ellenanyaga, ajánlott beadatnia az oltást korábban is.
Az oltási akció kezdete óta már 15 ezer 12-17 éves oltását kérték a szülők, közülük 11 ezren az első oltásra érkeztek, csaknem ezren pedig a megerősítő, harmadik oltást is felvették - számolt be kedden a oldal. A kormányzati honlapon kiemelték: Magyarország készen áll az 5-11 évesek oltására is, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte a Pfizer oltását erre a korosztályra. Az első gyermekek oltására való vakcinaszállítmány várhatóan december 21-én érkezik - ismertették. Hozzátették, a gyermekek oltásának előkészítését megkezdte az oltási munkacsoport, a tudnivalókról időben tájékoztatást kapnak a szülők. Vakcina oltási időpont foglalás. Azt írták, ha a szülő szeretné 12-17 éves gyermekét beoltatni, azt most is megteheti az oltási akcióhéten, akár előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül. Kiemelték, hogy a 18 év alatti korosztály számára is van lehetőség a megerősítő, harmadik oltás felvételére. Ez különösen indokolt lehet a krónikus betegséggel küzdő, kockázati csoportba tartozó fiataloknál - emelték ki, hozzátéve: a szülőknek ez esetben érdemes a gyermek kezelőorvosával, gyermekorvosával konzultálni.
Napközben sem enyhült a roham Szombathelyen. Sokan most döntöttek úgy, hogy kérik az első oltást. Miskolcon sem volt megállás: sokan itt is időpontfoglalás nélkül érkeztek. Az orvosok úgy számolnak, hogy sokkal több oltást adnak be ezen a héten, mint az elmúlt hónapokban. "Időpontfoglalással, időpontfoglalás nélkül, lakossági regisztrációval vagy anélkül is jöhet bárki az oltásra. És biztatjuk a lakosokat, hogy használják ki ezt a hetet erre" – mondta Jánosikné Szabó Tünde, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház ápolási szakmai vezetője. Hiába esett az eső, Pécsen még kora este is hosszú sorokban vártak védőoltásra a páciensek. Idopont foglalas vakcina. Voltak, akik munka után érkeztek. "Várunk mindenkit, akár az első oltásra, akár a harmadik oltásra. Készen állunk az oltási hétre" – mondta el a Híradónak Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központ elnöke. A Honvédkórházban is van elég hely: nyolc oltóponton várják a jelentkezőket. Wikonkál Norbert főigazgató hangsúlyozta: nem szabad hinni a pletykáknak, be kell adatni a vakcinát.