Mi Hazánk Mozgalom programja – infok itt! "A Mi Hazánk Virradat Programja nemcsak egy választási program, hanem több cikluson átívelő munkaterv, ami a kisiklatott rendszerváltás stratégiai hibáit kívánja orvosolni. Valódi fordulatra, radikális, gyökeres változásra van szükség ahhoz, hogy újra emelkedő nemzet lehessünk. Elkötelezettek vagyunk a munka- és teljesítményalapú jóléti társadalom építésében, ahol a tudás, a szakértelem, az élettapasztalat és a szorgalom megbecsült, elismert értékek. Hiszünk az organikus társadalomban, ahol mindenki megtalálhatja a maga helyét. Hiszünk abban, hogy a helyi közösségek ereje annak tagjaiban és alkalmas, rendíthetetlen, tiszta szándékú vezetőiben rejlik. Hiszünk a magyar emberekben. Hiszünk abban, hogy minden magyar felelős minden magyarért. " – indul a tájékoztatás. "Olyan hazát akarunk teremteni, ahol gyarapodik, épül, szépül az egész ország. Ahol az emberek bizalommal, nyugodtan tekintenek a jövőbe. Az általános közönyt és depresszív hangulatot okozó, öncélú politikai sárdobálás helyett mi pozitív jövőképet akarunk adni a magyarságnak.
Mi Hazánk Mozgalom Tüntetés 2. rész. Toroczkai László beszéde. 2022 jan. 16. - YouTube
Követeljük országunk, népünk szabadságát, pártként is mindent megteszünk ennek érdekében" - nyomatékosította a mi hazánkos polgármester. Mint elmondta, nem a magyarok érdeke, hogy a jövő nemzedékét beoltsák egy kísérleti szerrel, amelynek hosszútávú hatásai nem ismertek. Nem a magyarok érdeke, hogy kirúgják azokat, akik bíznak a saját egészségükben. "A magyar valójában nem egy birka nép, csak azzá züllesztették. De minden magyarban ott rejtőzik a báránybőrbe bújtatott farkas. Ha Isten velünk, ki ellenünk! Adjon az Isten! Szebb jövőt! " - zárta beszédét. Dúró Dóra: Adjuk be Orbán Viktornak mi az emlékeztetőt! Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese szerint egy tragikomédia résztvevői vagyunk, ami rosszabb, mint egy brazil szappanopera. A kormány hülyének néz mindenkit. Nekik nem Magyarország, hanem az oltás az első. "A munkaalapú társadalmat felváltja az oltásalapú társadalom. Semmiféle megkülönböztetést nem támogatunk oltott és oltatlan között. Nem hagyhatjuk, hogy Magyarországon gyógyszercégek és multik diktáljanak!
Nincs több időnk! Április 3-án cselekedjük meg, amit megkövetel a haza! Fel a győzelemre! - zárta beszédét a pártelnök. A több ezres tömeg a beszédek után átvonult a Köznevelési Államtitkársághoz, a Szalay utcába: Dócs Dávid: Nem kérünk sem kommunista, sem covidista diktatúrát! Dócs Dávid, Cserháthaláp polgármestere szerint a hatalom két táborra bontja a társadalmat: az egyiknek kiváltságokat ad, a másiknak a bűnt jelentő skarlát betűket teszi a nyakába. Aki azt gondolja, hogy a hatalom leáll és abbahagyja a terrort, az rosszul gondolja - véli Dócs, hozzátéve: a magyar kormány azt üzente több millió, kétszer, egyszer oltott, vagy természetes védettséggel rendelkező honfitársainknak, hogy a védettségük semmit nem ér. Szamos szférában kötelezővé tették a kötelező oltást, most pedig a gyermekeinket is célba vették. Ha nem akarunk totális Covid-diktatúrában élni, most kell kiállnunk egymásért és az igazunkért. El kell hagynunk a kényelmünket, a komfort zónánkat - fogalmazott. "Nem kérünk sem kommunista, sem covidista diktatúrát.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagja (b) Banja Lukában 2021. november 6-án. A magyar kormányfő munkaebéden fog tárgyalást folytatni Milorad Dodikkal. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) Milorad Dodik boszniai szerb vezető február 28-án telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amelynek során megértéséről biztosította Moszkvát az Ukrajnával szembeni agresszió kapcsán – ez derül ki abból az Instragram-bejegyzésből, amit Oroszoroszág szarajevói nagykövetsége tett közzé és amit a balkáni témákra szakosodott portál szúrt ki. "Az Ukrajna körül kialakult helyzet Oroszország részéről történt részletes tisztázása, amely tartalmazta az orosz vezetés által hozott releváns döntések okait, megértésre talált" – áll a találkozó után kiadott közleményében. Valami fő a politikai boszorkánykonyhában Magyarország határánál - Napi.hu. Dodik oroszbarát megnyilvánulása nem meglepő. A daytoni békével létrehozott bosnyák államalakulat szerb régiójának vezetője évek óta azon dolgozik, hogy az általa irányított területrész önállósodjon, a célkitűzések között szerepel a saját hadsereg létrehozása is.
Hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélhetik azt, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki. Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani – közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni. Milorad Dodik január közepén viszont azt mondta, a szerb politikusok visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik. Magyarország oroszoknak tetsző vétót adhat | 168.hu. Az ellenzék szerint Milorad Dodik mostani lépéseinek voltaképpen nem is a valódi elszakadás a célja, inkább az októberben esedékes választások kampányfogásaként tesz erre utaló lépéseket, a boszniai szerb közösséget ugyanis még mindig leginkább a nacionalista retorikával lehet szavazásra bírni.
"Habár a nemzeti ellentétek már ekkor is jól látszottak, a három nemzeti párt még nagykoalícióra is lépett egymással, hogy megakadályozzák a reform kommunisták visszatérését. Csakhogy a békesség nem tartott sokáig, mert a nacionalista eszmék eddigre már megtették a hatásukat" Szlobodan Milosevics fő célja ekkor az volt, hogy teljes egészében Jugoszlávián belül tartsa Bosznia-Hercegovinát, hiszen ez felelt meg leginkább a nagyszerb nacionalizmus elképzeléseinek. Milosevicset ebben természetesen nem csak a boszniai nacionalisták támogatták, hanem a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) is, amely ekkor már nagyrészt szerb tisztekből állt. Ám figyelembe kell azt is venni, hogy a helyi szerbek fenyegetve érezték magukat a növekvő muzulmán közösség miatt, nem is beszélve a horvátokról, akiket Zágráb nyíltan támogatott. A nézeteltérések 1991 őszén szakításhoz vezettek a nemzeti pártok között, ami után a bosnyákok és a horvátok a szarajevói parlamentben megszavazták Bosznia-Hercegovina függetlenségét. A szerbek persze bojkottálták a szavazást.
"Valójában ez jelentette a boszniai háború kiindulópontját is, hiszen a fegyveres incidensek ekkor kezdődtek meg a bosnyákok és a szerbek között" A szarajevói összetűzések aztán átterjedtek más városokra is. De az indulatok akkor szabadultak el igazán, mikor Szarajevóban béketüntetéseket tartottak, majd szerb orvlövészek a tüntetők közé lőttek. A JNA ekkor előjött a laktanyáiból és beavatkozott a harcokba, majd április elejére körülzárta Szarajevót. Ekkor a helyi szerbek sem maradtak tétlenek. Először megszervezték a szerb köztársaság hadseregét (VRS), amely egyrészt a JNA helyi alakulataiból, másrészt az SDS pártmiliíciáiból állt össze. Fontos azonban, hogy a VRS magját mégis a JNA jelentette, amelyet tulajdonképpen ki sem vontak Boszniából. Sőt, még a haditechnikát is ott hagyták a szerbeknek. A VRS élére Ratko Mladicsot nevezték ki, aki előzőleg a horvátországi háborúban is szerepet játszott. Hozzá kell azonban tenni, hogy szerb oldalon gyorsan megjelentek a különböző félkatonai alakulatok is, amelyek ugyan a harcokban nem igazán jeleskedtek, de annál nagyobb szerepük volt az etnikai tisztogatásokban.