Az 1. évad, amelynek premierje április 23-án volt a platformon, Bardugo fő trilógiájának első könyvének, az Árnyék és csontnak az eseményeit dolgozta fel, de beleszőtte a Hat varjú (Six of Crows) című spin-off regény elemeit és szereplőit is. Ez némi támpontot ad arra, hogy milyen lehet a 2. évad. Bár ez a két könyv a Grisaverzum idővonalának különböző pontjain játszódott, a sorozat első nyolc epizódja összemosta a két történetet, hogy egy másfajta fordulatot adjon Alina Starkov sagájának. A Ravka király Első Hadseregében alacsony rangú térképészként dolgozó Alina egy veszélyes vándorlás során a Foldon – egy nagy kiterjedésű, áthatolhatatlan sötétségben elterülő, gonosz volcra-lényekkel teli, az országot évszázadok óta sújtó, áthatolhatatlan sötétségben – kiderül, hogy Grisha, e világ egyik mágiahasználója. De ő nem akármilyen Grisha. Ő a Napidéző, egy megjósolt szent, akinek hatalmában áll megidézni a napfényt, és ha a jóslatok beigazolódnak, elűzni a Sötétséget. Anélkül, hogy túl sokat spoilereznénk a fináléból, az első évad befejezése szépen előkészíti a második évadot, amely az Ostrom és vihar, az Árnyék és csont főtrilógia második regényének, valamint a Hat varjú főbb eseményeit dolgozza fel.
Ebből már sejtheted, hogy a tanulók névsorát természetfeletti lények erősítik, akiknek meg kell tanulniuk elsajátítani a képességeiket, de közben természetesen a dráma és a veszély sem kerüli el őket… (Ha beleszeretsz, egyelőre négy évadon át élvezheted. ) Árnyvadászok: A végzet ereklyéi (Shadowhunters: The Mortal Instruments) Az Árnyék és csonthoz hasonlóan ez a széria is adaptáció, melyben Cassandra Clare regényeit dolgozták fel – ráadásul nem elsőként. A Lily Collins főszereplésével készült A végzet ereklyéi című film viszont csúnyán elbukott… éppen ezért végül sorozat formájában rebootolták azokat. A három évadot megélt show azzal indul, hogy Clary Fray (Katherine McNamara) a 18. szülinapján bekerül a Brooklyni Művészeti Akadémiára. Az öröme azonban nem tart sokáig, mert az anyját elrabolják és a lánynak rá kell jönnie, hogy Jocelyn (Maxim Roy) az Árnyvadászok nevű természetfeletti csoport tagja – így ő maga is… Egyszer volt, hol nem volt (Once Upon a Time) Hét évadon át futott az Egyszer volt, hol nem volt, amiben a kedvenc Disney-hőseiddel találkozhatsz, de egy egészen újszerű formában.
Ezek tehát a fő építőkockák, de a többi téren is jól muzsikál a Netflix sorozata. A zene kreatív, a széria maga grandiózus (a forgatási helyszín a Vaják első évadához hasonlóan hazánk volt), remek a látványvilág, ráadásul a korábban említett kelet-európaiság is izgalmasan jelenik meg, motívumokban, nevekben, ismerős történetekben. A folytatás pedig gyakorlatilag garantált, hiszen jókora cliffhangerrel ért véget a szezon. Az Árnyék és csont nem váltja meg tehát a világot, de saját keretein belül abszolút működőképes tud lenni, kisebb hibáit hamar feledteti. Ráadásul minden jel arra mutat, hogy most még csak a bevezetést láttuk, az érdemi fejleményekre a következő években kerülhet sor. Persze ha a Netflix is úgy akarja.
A 2020. évi 125. sz. Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól az, aki 2023. december 31-ig kezdeményezi az engedély nélkül létesített kút fennmaradási engedélyezési eljárását. A módosítás július elsejétől lép hatályba. Legutóbb 2018-ban módosították a vízgazdálkodási törvényt, akkor 2020 december 31-ig adtak haladékot a fúrt kutak tulajdonosainak a bírság alóli felmentést biztosító vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére. A módosító paragrafus szerint: "A Vgtv. [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény] 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv. mód3. Építési Megoldások - Mennyi lesz pontosan az építésügyi bírság? [+VIDEÓ]. ) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi. "
2018-ban is volt egy kísérlet a kutak engedélyeztetési kötelezettségének enyhítésére – Fotó: pixabay 2018. júliusában megszavazta az Országgyűlés: nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. További részletek az akkori törvénymódosítás tervezetből: gazdasági célú vízkivétel esetében és hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül maradt volna az engedélyeztetési kötelezettség, de lett volna lehetőség arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lett volna arra a tervezet szerint, hogy legalizálják a kutakat. Kormányhivatalban intézhető ügyek - Építésügy - Fennmaradás. A törvénymódosítás célja: az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése. 2018. augusztusában az Országgyűlés által elfogadott előbb részletezett törvénymódosítási javaslatot az Alkotmánybíróság elutasította.
Indok: az adminisztrációs terhek csökkentése más módon is elérhető, ez a javaslat túl nagy kockázatot jelentene a hazai ivóvízbázisra nézve. Tehát érvényben maradt a korábbi szabályozás: miszerint 2018. december 31-ig kellett volna bejelenteni és fennmaradási engedélyt kérni az engedély nélkül létesült kutakra. A NAK 2018. októberében kezdeményezte, hogy a fennmaradási engedély kérésének határidejét tolják ki 2020. 2023 végéig kell fennmaradási engedélyt kérni a fúrt és ásott talajvíz-kutakra. végéig, illetve ne társuljon hozzá bírság. A javaslatot elfogadták. 2020. júliusában döntöttek arról, hogy 2023-ig lesz lehetőség az illegális kutak fennmaradási engedélyeztetésének lebonyolítására. 2020. novemberében a vízgazdálkodási törvény módosítását irányozták elő a maximum 50 méter mély talajvízkutak engedélyezési kötelezettségének eltörléséről, illetve a fennmaradási engedélyek bírságmentes igényléséről, melyet most, december 16-án fogadott el a Parlament – írja az.
Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.
Ha az épület legalizálása megtörtént, szükség lesz annak tulajdoni lapon, ill. földhivatali térképen történő feltüntetésére is. Ehhez földmérő segítségére lesz szüksége, aki az épületfeltüntetési vázrajzot elkészíti.
A korábban létesített, engedéllyel nem rendelkező kutak legalizására az első fontosabb intézkedést 2016-ban vezette be a kormányzat: a vízgazdálkodási törvény akkori módosítása elrendelte, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra engedélyt kell kérni. Az engedélyeztetési kötelezettség melletti érv a hazai vízbázis védelme volt. Ez jelentős költséget jelent a kutakat napi szinten, vezetékes víz helyett használókra éppúgy, mint a kutakból öntöző gazdákra. Az eljárás lefolytatása mellett az illegális kút tulajdonosa bírságra is számíthat a módosítás értelmében. A NAK ugyanebben az évben kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak engedélyeztetése lehessen bírságmentes. A bírság akár 1 millió forintig is terjedhetett volna, a Kamara kezdeményezésére azonban haladékot kaphattak a tulajdonosok. 2017. augusztusában jelentette be Lázár János, hogy ingyenessé válik a kútfúrásra vonatkozó engedélyeztetési eljárás. Ez a javaslat a 80 méternél sekélyebb, házi vízigényt kiszolgáló kutakra lett volna érvényes, illetve ott, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat – ez az ország területének 88%-ára tette érvényessé a szabályt.
Figyelt kérdés Ház vétel előtt vagyunk. Feltűnt, hogy a garázs nincs felrajzolva a térkép másolaton és a ház egy része is aránytalan. A tulajdonlap szerint kb 20 éve vette a mostani tulaj, jelzálogot is vett fel a házra stb. Ezek szerint nem derült még ki. Ha bírságolták volna, gondolom ugyanúgy nem kerül fel a térképre az épített terület. A garázs vályogból épült ahogy a ház is, minimum 20 de maximum 40 éves lehet. Ha a banki hitelezésnél ez kiderül és azonnali engedélyre köteleznek minket, akkor mire számíthatunk? Olvastam egy 15. 000/ 100 nm árat, na de ez EGYSZERI KÖLTSÉG??? Vagy olyan mint egy adó és havonta kell fizetni???? 1/3 anonim válasza: 46% Bírságot biztos hogy nem kell, nem ti vétettetek. Lehet hogy semmit sem kell tenni, mert az épitmény nem felel meg garázsnak sem. 2019. jún. 5. 07:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Ha 10 évnél idősebb lehet Az épület akkor nem kell fizetni semmit. Az építési hivatal meg tudja mondani. 6. 08:11 Hasznos számodra ez a válasz?