Az ember kincs után sovárog S ha intnek a csábos sugárok: Megjárja a mély tenger ágyát, És fúr sötét hegyekbe' bányát. E bérc igen dúsan fizette, Hogy élve benne eltemette Magát a bányász; s merre vágott, Elé ezüst s arany sugárzott, És szombaton, déltől napestig Dolgozhatott saját kezére; Szorgalma addig amit ásott: Az lőn egy héti munka-bére. Épen kondult a dél harangja, - A bérceken széttörve hangja; - S a hét utolsó napja lévén, Moraj támadt a bánya mélyén. Szerencse föl! harsogva zengett; A bérc repedt, a szikla rengett Erős karok sulyos csapásán, Forogván bennök tompa csákány. A munka folyt nagy szenvedéllyel, A kincs sovár, lázas dühével; S a dúlást gyakran abba hagyván. Civódtak hitvány ércdarabkán. Ady Endre: Jártam már Délen : hungarianliterature. De aki ül kincsén sötéten, Harag gyult a szellem szemében; S megútálván e kapzsi népet, Barlangja ajtaján kilépett. S kiket kincsén kapkodni látott; Nagy boszúsan köztök megállott; S hogy ellenségit elveszítné: Hatalmas karját szétfeszíté... Az érc fenn estimára kondúlt, Midőn a bányaőr kiindúlt, S imádkozni egy Miatyánkot, A bánya torkánál megállott, Azonban rémület fogá el, Észrevévén, hogy nádpálcája, - Mit megtámaszta a torokban - Görbülni kezd abroncs módjára.
Előttem el vad gépkocsik robognak, Állok szirtjén mohos, avas romoknak, Lelkemben Délnek pompája ragyog, Bukik a nap és nézem a napot. Jó éjszakát. Utolsó fénytivornyád Részegít most, narancsvirágos ország S míg lángok gyúlnak cifra partodon, Én egy utolsót, búcsut álmodom. Tegnap, igen, alig kétezer éve S itt kacagott Gallián felesége, Udvari nép közt itt ült trónusán És itt zúgott a taps a vad tusán. De csitt. Amott a romfalaknak alján Nótázni kezd egy kóbor, béna talján: "Csodás kék tenger, kék ég, kék hegyek, Óh, nézzetek rám: én megyek, megyek. " Ki ez a bárd? A mának hegedőse? Csodás szombati napot kepek. Vagy árny talán? A tegnap koldus-őse? Előtte büszke, úri nép szalad S a tányérjára nem hull pénzdarab. S én álmodón, mámorral, könnyes szemmel Szállok lejjebb, hol ül a nótás ember, Lelkemben zendül nagy titkok szava És összezúg a tegnap és a ma. Tegnap, igen, ragyogott az aréna, Tegnap, igen, itt ült a nótás béna S az imperátor büszke asszonya S a büszke nép rá nem nézett soha. És akkor is az alkony, a bukó nap Mámort adott egy ifjú vándorlónak, Ki jött Keletről, arca halavány, Poéta volt vagy nem is volt talán.
Gyorsan beszívott. Ez ment olyan 10 percig, amikor kijött a feleségem, hogy mindjárt kész a kaja, mit csinálok. Sokszor megfigyeltem már, hogy a függőségemmel a hazugság is midig megjelenik. Kapásból bemondtam valami gyenge kamút, meg, hogy nem vagyok éhes egyen egyedül. Szerintem valamit érzet, mert közel jött ránézett a monitorra, hogy mi a helyzet, de idejében sikerült átlépnem az ilyenkor szokásosan megnyitott kamu lapra. A lebukást tehát megúsztam, gépből kijelentkezés és mentem enni. A durva az az érzés ami az agyamban volt közben. Teljesen máshol jártam, agyi köd ismét leereszkedett. Éreztem, hogy totál magamba zuhantam, nem volt kedvem semmihez. Ebéd után folyamatosan követelte az agyam a befejezést. Végül is sikerült megállnom, hogy folytassam a dolgot, a hétvégén nem ültem többet a gép elé. Rohadtul voltam. Ezeket a csodás képeket azért teszem ide, hogy legyen valami jó is a szombati munkanapban : HunNews. Egész vasárnap nem találtam magam. A mai nappal vagyok kicsit jobban. Folytatom a küzdelmet.
Ahol csak szerét tehettem, mindenütt beszéltem azokkal, akik már látták az eget belülről. Körülbelül nyolc ilyen emberrel esett találkozásom. S mindnyájának beszéde közt volt bizonyos összefüggés - ami azt bizonyította, hogy ugyanazt az eget látták, mert úgy látták. Többnyire pünkösd hajnalán nyílik az meg, de nem minden ember látja, aki künn van, csak minden évben egyetlen kiválasztott. Éjszaka idején esik a látvány. Szélcsendes idő ha van. Füvek, fák levelei nem mozognak. A föld lanyha párákat lehel ki. Csodás szombati napot hoztam csillagot. Bogár se zizzen, madár se röpköd. Az erdők mozdulatlanul állnak őrt körös-körül. Ekkor hirtelen szétcsapódnak az ég csillagos függönyei. Egy fényes vérvörös csík (az ég túlsó oldala) villám-hirtelen megnagyobbodik, s az ég belső tájékai mintha lefele ereszkednének, de rézsunt, nagy darabon láthatók... Tündéri zene szólal meg, melyhez fogható bájosat emberi fül még nem hallott, az egész természet megtelik csudálatos bűbájos zsongással, s úgy látszik, mintha minden visszhangozná azt, a fák, folyamok és a sziklák.
- Képzelődés volt, Ágnes néni... - mondta neki a tanítóm. - Nem, nem álmodtam. A kútnál állottam, s éppen a vedret húztam fel, mikor az a csodás látomány támadt. Hiszen persze, hogy nem lehet igaz, magam is elismerem, babonás sohase voltam - az istennek, jól tudom én azt, kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy nekem mennyei háztartása malasztját mutogassa - de meg az unokám, hála istennek, életben van, sőt mi több... ami még a leghihetetlenebb, uram bocsáss, hogy kimondom, ott láttam az égi processzióban a néhai Mózes zsidó korcsmárost is, a kopott tarka nadrágjában, a simléderes sapkájában, pedig azt már csak lehetetlen, hogy bevegyék. S ezen még mosolygott is Ágnes néni. Csodás szombati napot gif. Hanem úgy harmadnapra, mint a villámcsapás, érte a hír Gömörből, hogy a kis Gyuri meghalt pünkösd előtti szombaton. A látomány e ténnyel való ilyen összefüggésében fölébreszté kíváncsiságomat, s mikor a következő ősszel Rimaszombatba vittek iskolába, megállottunk Osgyánban, hogy néhai kis pajtásom után tudakozódjam szüleinél.
- Biz azt szegényt magához vette az Úr - szólt az anyja megtörve. - Ugyan nem mondhatnák meg, hogyan lett eltemetve? Milyen ruhában? - Piros lajbit varrt neki a szabó, hirtelen ahogy lehetett, és a kék pántlikás új pörge kalapját is vele temettük szegénykével. Éppúgy, mint a nagyanyja látta a processzióban. Csodálkozva néztünk össze a tanítómmal, aki bosszankodva dünnyögte aztán az úton, ahogy ő szokta magyarázólag: - Egészen megzavar ez a dolog! De lássuk csak, mi következik belőle? Az, hogy a vén Ágnes csakugyan nem tudhatta az öltözetet. Tehát az efféle víziókban van valami rendkívüli is, ami igaz. És még mi következik? Az, hogy mikor Gyurit ott látta, ott volt, minélfogva ha ott látta a zsidó Mózest is, az is ott volt. A menny belseje – Wikiforrás. S mindezekből mi következik? Az, hogy a zsidók mindenüvé bejutnak, még a mennyországba is. Szomorú, de igaz. No, és mire tanít ez bennünket? Arra, hogy már a mennyország se valami különös előkelő hely, s arra, hogy tehát legjobb otthon lenni a saját édes hazánkban. Mert itt már tudjuk, hogy állunk.
Amolyan »asszony vicispánja« volt a környékbeli fehérnépnek, akinek néha bizony magok bíró uraimék is kikérték a tanácsát. Hát egyszer egy pünkösd reggelén azzal lármázta tele a falut Ágnes néni, hogy az éjjel, mikor megszomjazván, kiment a kútra, az eget látta kinyílva. Hitték is, nem is, amint már szokás az ilyeneket, de ő csak váltig bizonykodott: - Láttam, százszor is azt állítom, nem álmodtam. Nagy Gergely is ott ment a processzióban a sánta lábával. A megboldogult tiszteletes urunk is ott volt, nem a baldachin alatt, csak közönséges polgári ruhában. Sőt itt süllyedjek el egy álló helyben, ha nem igaz, a Gyuri unokám se hiányzott. Láttam őt is, szegénykét. Vörös lajbi volt rajta, kék pántlikás kalap s tulajdon az a csizma, melyet a múlt ősszel én csináltattam neki, mikor utoljára itt járt. Szegény kicsikém, hogy tipegett, hogy tipegett... mintha most is látnám. - De hiszen a kis Gyuri él még, hát nem lehet az égben. - Isten ments, hogy ott lenne... - kiáltott fel az öregasszony s szemei könnybe lábadtak... -, hogy ott lenne - tette aztán hozzá -, ahonnan én nem hozhatnám többé vissza.
Ez azért nem igaz. A falvaink népességének nagy részét az idősebb/középkorú korosztály teszi ki. Az idősek nagy részének már nincs igénye az internet használatának megtanulására, ezért csak TV-ből "tájékozódnak", ami valljuk be a tájékoztatástól messze áll. A középkorúak, illetve azok az idősek akik internetet használnak, azok pedig abba a hibába esnek, hogy minden szart megesznek amit ott olvasnak és emiatt félreinformálódnak. Iránymutatás a jövő döntéshozóinak: kurzus indult a GTK-n a SASMob projekten belül azért, hogy a ma egyetemistái egy kicsit másképp gondoljanak a fenntarthatóságra, a környezetvédelemre : hirok. Persze vannak kivételek. Mondom én egy kis városból/faluból, ahol a környezetem szerencsére nem elvakult szavazókból áll. Az is nagyon rátesz, hogy falun sokszor csak nagyon szar régi koax kábeles internet van, ami 5 percenként elmegy, ha fúj a szél, ha nem. Úgy meg fasz se fog neten híreket nézegetni. Nyílván vannak olyan emberek akiknek tetszik ahogy mennek a dolgok, de ez elenyésző, azokhoz képest akik félre informáltak/nem informáltak.
Ha létrejön a félelem akkor végig fog futni valamelyik túlélő program ( olt vagy nem olt) és senkit nem lehet hibáztatni mert fél. Köszönöm hogy elolvastad!
Log in or sign up to leave a comment level 1 Gyermekpornográfia lesz igyis ugyis😂 remelem valaki feljelenti zsebiket is meg az elofizetoket is level 2 Szerintem itt nem a feljelentés a legnagyobb probléma level 1 Aztarohadt.. Mondjuk az is megér egy misét, aki ezért fizet. level 2 És már van 12 hülye, ahogy nézem a követők számából... level 1 Csodalatos… 17 evesen eszembe nem jutott volna ilyesmi, de meg csak hasonlo sem. level 1 ennek a kislanynak az tenne a legjobbat, ha holnapra mindenki elfelejtene, hogy letezik. akkor talan meg lehetne normalis elete. level 2 Ez ennél azért bonyolultabb helyzet. Az ilyen szeretethiányosoknál sokkal meredekebb a lejtő, amit látsz tőle az interneten az csak a jéghegy csúcsa. És eddig még viszonylag meg is védte az a társadalmi osztály ahova született. Egy borsodi zsákfaluba a társadalom peremére születve ennyi idősen már alsó hangon két gyereke lenne. Másképp ejtjük másképp írjuk feladatok. level 1 Én ezt a lányt már inkább sajnálom, mint megvetem. Egyszer láttam személyesen, várt valakire a Deákon.
Olyan szintű önbizalomhiány és szorongás sugárzott róla, azt hittem elsírom magam kb. level 1 Szegény egy igazi kis r*ngyo már most:( level 1 De nem úgy van, hogy ha privát és nudeokat tesz fel, akkor is törli az insta? Tudtommal elég szigorú ilyen szinten ez a platform