Margaret Atwood megosztva kapta a díjat Bernardine Evaristóval, ő pedig az első fekete női díjnyertes a Man Booker-díj történetében. A kanadai Margaret Atwood és a nigériai-brit Bernardine Evaristo megosztva vehette át hétfő este Londonban az idei Booker-díjat. A legrangosabb brit irodalmi elismerést a szabályok szerint nem lehetne megosztva odaítélni, de a zsűri közölte, hogy egyszerűen nem tudott dönteni a két szerző művei között. Margaret Atwood és Bernardine Evaristo így a Booker-díjjal járó 50 ezer font (19 millió forint) pénzjutalmon is egyenlő arányban osztozik. A 79 esztendős Atwood, a Booker-díj eddigi legidősebb kitüntetettje A szolgálólány meséje című regényének nemrégiben megjelent folytatásával, a The Testaments című kötettel érdemelte ki a díjat. A The Testaments, amelynek története 15 évvel az eredeti regény vége után kezdődik, szeptemberi megjelenése után az első héten 100 ezer példányban kelt el a brit piacon. Margaret Atwood korábbi regényei közül ötöt jelöltek Booker-díjra, köztük 33 évvel ezelőtt A szolgálólány meséjé t is.
Azt például tudtad, hogy Elisabeth Moss tényleg nem visel semmilyen sminket a forgatások alatt, hogy még hitelesebb legyen a játéka? Ezzel szemben a vörös szőnyegén igazi dívaként szokott ragyogni, és ez igaz a többi szereplőre is. Most összegyűjtöttük, hogy az elmúlt évadok szereplői igazából hogy is festenek a való életben, előjáróban pedig csak annyit, hogy volt, akit elsőre mi is alig ismertünk fel - és te? Galéria / 16 kép Így néznek ki A szolgálólány meséje szereplői a való életben Megnézem a galériát Bezár, vissza a cikkhez Kép betöltése Galéria Hogy tetszett a cikk? Egynek jó. Nice job! Imádom!
2017. május 3., 20:35 A szolgálólány meséjében a férfiak uralkodnak, a nőknek nincsenek jogaik, nincs tulajdonuk, nem végezhetnek fizetett munkát. Szülni viszont kötelező. Kritika.
Az izgalmas cselekményszövés, váratlan fordulatok és a szereplők belső lelki világának élénk ábrázolása egyik könyvből/sorozatból sem hiányzik. Igaz, szerintünk könyvben nagyobbat szól a történet: olvasva sokkal jobban átjön a regény hangulata és a kor szelleme. The Night Manager Ha John le Carré neve nem mondana semmit, segítünk: neki köszönhetjük a részben Budapesten forgatott Suszter, baka, szabó, kém című filmet is. A kémsztorikat jegyző Carre 1995-ben Éjszakai portás címen megjelent könyvét (nemrég újra kiadták, Éjszakai szolgálat címmel) tavaly dolgozták fel sorozatként, Hugh Laurie (alias Dr. House) és Tom Hiddleston főszereplésével. A történetből kiderül, hogy még egy éjszakai portás munkája is lehet életveszélyes. Az "álcázott" éjjeli őrünk nem más, mint a brit haderő exkatonája, Jonathan Pine, aki régi ellenfelét üldözi a végsőkig. Carré műve a egyver- és drogcsempészet mocskos világába kalauzol minket.
Guillermo del Toro, Fotó: Venturelli/Getty/WireImage Az estet uraló tematika a győztesek névsorában is lecsapódott: erős, magukért kiálló nőket felvonultató és a nemek közti egyenlőséget tematizáló alkotások vitték a legtöbb díjat. A filmes mezőny nagy győztese a Három óriásplakát Ebbing határában lett, amelyben Francis McDormand egy kőkemény anyát alakít, aki nem tűri szótlanul, hogy a helyi rendőrség nem nyomozta ki rendesen lánya gyilkosságát, inkább provokatív lejárató kampányba kezd. Az Erőszakik kal debütáló Martin McDonagh filmje négyet gyűjtött be a fontos díjak közül, közte a legjobb drámának, a legjobb forgatókönyvnek és legjobb női főszereplőnek járót. A legtöbben tudják rólam, hogy a politikai nézeteimet megtartom magamnak, de olyan jó volt ma este itt lenni ebben a teremben, és részévé válni ennek a filmipart megváltoztató mozgalomnak. Mert higgyétek el: mi, nők, nem az étel, hanem a munkánk miatt vagyunk ma itt – mondta a bosszút esküdő anyukát alakító Frances McDormand, persze csak miután összes legyőzött jelölttársát meghívta viccesen egy tequilára.
A legjobb női főszereplőnek járó díjat Regina King vehette át a netflixes Seven Secondsben nyújtott alakításáért. A sorozat az amerikai rasszizmusról, az igazságszolgáltatás hibás működéséről és a rendőri túlkapásokról szól. A minisorozatok kategóriájában a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Jeff Daniels kapta a szintén Netflix-produkció, a hétrészes western Godlessben nyújtott alakításáért, és a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat is szintén a Godless egyik színésze, Merritt Wever vitte el. ()
Majd körbejárta az erre fogékony országos médiát, hogy a Katolikus Egyház tanítását vitassa. A Katolikus Egyház a hírek középpontjába került hirtelen, és sokan tanúságot tettek. Veres András püspök atya mellett a Magyar Kurír és Böjte Csaba is az élet erkölcsös továbbadása pártján álltak ki. Sokan ez Egyház tagjai közül azzal keltenek zavart továbbra is, hogy büszkén hangoztatják a félreértéseiket vagy nyílt ellentmondásukat az Egyház tanításával szemben. Legutóbb pedig a Szemlélek blog szerkesztője, Gégény István nyílt levélben kéri számon Veres András hangnemét. Novák Katalin válaszolt Veres püspöknek: Marad a lombikprogram - Blikk. Bűnben született lombikbaba? Mivel a mesterséges megtermékenyítés kérdése összetett, a katolikus tanítás is ennek megfelelően árnyalt. Ha egy illető csak annyit ért meg, hogy "a lombikprogram rossz az Egyház szerint, de az élet jó szerintem és az Egyház szerint is", akkor világos, hogy a képletből az Egyház fog kiesni, és marad az, amit az illető akar. "Az Egyház meg majd idővel bizonyára haladni fog a korral" – mondja ilyenkor az érett lelkiismeretére hivatkozó keresztény, aki első körben meg sem értette a tanítást.
Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-i beszéde alaposan felkavarta az állóvizet. Szerzőnknek pedig erről meg is van a véleménye. Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis fondorlatosan megfogalmazott, a jó szándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopózik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben… mondta az egyház képviselője, Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-án, később pedig a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is kifejtette, mi pontosan a problémája a programmal: A lombikbébiprogrammal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul pluszmegfoganások is történnek mesterséges körülmények között. Bűn-e a lombikbébi program? | Családinet.hu. A többi embriót vagy lefagyasztják és félreteszik vagy elpusztítják. A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a katolikus egyház számára.
Ezeket ember saját kezdeményezésből szét nem választhatja. Ezért bűn a fogamzásgátlás is minden esetben, és ezért bűn a mesterséges megtermékenyítés is, még akkor is, ha nem maradnak hátra lefagyasztott vagy kidobott magzatok. „Katolikus” lombik, engedékeny papok, frusztrált párbeszéd?. Az Egyház tanítja, hogy a gyermeknek joga van hozzá, hogy a házastársi aktusból foganjon meg külső beavatkozás nélkül, ezért a gyermek jogait védi az Egyház, amikor tiltja a mesterséges megtermékenyítést még akkor is, ha nem maradnak hátra lefagyasztott vagy kidobott magzatok. Ha maradnak hátra lefagyasztott vagy kidobott embermagzatok, az nyilván súlyosbítja a mesterséges megtermékenyítés bűnét. Viszont az, hogy "minden magzatnak esélyt adnak", nem teszi jóvá, csak kevésbé rosszá a mesterséges megtermékenyítést. Az Egyház tanítása szerint a gyermek ajándék, nem pedig jog. Gyermekre vágyni jó dolog, és az új élet létrehozása jó dolog, de a katolikus erkölcstan szerint bűnt semmilyen jó cél nem szentesít, beleértve a mesterséges megtermékenyítés erkölcstelen eszközét.
Ez valójában nincs így. Olyannyira, hogy, amikor Tóth Ágnes három éve megkereste az Emmit, hogy hajlandó-e beszállni a NaPro képzésébe, a minisztériumban – egyházi ajánlás ide vagy oda – mereven elzárkóztak tőle.
A magyar sztárok közül nem Ördög Nóra az egyetlen, akinek a gyermeke a lombikprogramnak köszönhetően jött világra. Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz? című könyv szerzőjével az evési szokások és a kötődési minták kapcsolatát tárják fel. Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Az a labda, hogy egy katolikus püspök, aki hivatalból nem keletkeztethet terhességet vajon mennyire kompetens a gyermek utáni vágy meg-, illetve elítélésében. Mert könnyen lehet, hogy olyan, mint az elméleti úszóbajnok. Aki minden, vízben megteendő, mozdulat elméletével tisztában van. Az utolsó izomrost biofizikájáig bezárólag. De belefulladna egy sekély tóba is, mert víziszonya van. Miközben a püspök megállapítása más tekintetben is elég necces. A méhen kívüli megtermékenyítés lehetőséget adhat a genetikai sérülések kiszűrésére is. Aki erre tudatosan, és indokoltan vállalkozik, az a családjában esetleg előforduló, az emberhez méltó életvitelt esetleg korlátozó károsodások csökkentésére is vállalkozik. Innen nézve az emberhez méltó élet biztosítása is tekinthető bűnnek a katolikusok szerint? Esetleg csak a püspök szerint? Ha nem, akkor a határt valószínűleg nem ezen a ponton kellene meghúzni. A lombikbébi programokkal tehát közel az a helyzet, mint a genetikailag módosított organizmusokkal.