További részletek a pályázatról lentebbi leírásban találhatók. (2018. január) Lakóépületek energiahatékonyságát támogató, visszatérítendő támogatás (VEKOP-5. 1-16, GINOP-8. Vrf típusú hűtési rendszer branch. 1A-16) Megjelent a lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogram az egész országban. A hitelt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek is igényelhetik. Természetes személyként maximum 10 millió forint, társasház vagy lakásszövetkezet esetében maximum 7 millió forint lehet a 0%-os igényelhető kölcsön lakásonként. A hitelkérelmeket 2017. április 24-től lehet benyújtani. Támogatható ingatlanok: családi ház, lakóház, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház és üdülőház (amennyiben az ingatlan rendelkezik a hitelkérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőzően jogerőre emelkedett használatbavételi engedéllyel). Támogatott tevékenységek: nyílászárócsere kondenzációs -, faelgázosító -, biomassza -, pellet kazán beépítés hőszigetelés: homlokzati, födém vagy lakott tetőtér szigetelés napelem (elektromos áram termelő), napkollektor (melegvíz termelő) beépítése hővisszanyerő berendezés korszerűsítése, VRF típusú hűtési rendszer kiépítése meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása (kizárólag másik felújítással együtt támogatható) A felvehető hitel összege minimum 500.
Fontos tudni, hogy a bővítés révén a lakás hasznos alapterületének el kell érnie a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert, b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert, c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert, d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert. Lentebb még további információkat talál a CSOK-ról. (2020. március) Módosult feltételek a Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelek (VEKOP-5. Vrf típusú hűtési rendszer 31. 2. 1-17, GINOP-8. 4. 1A-17) A legfontosabb, hogy 2 millió helyett 5 milliós értékhatárig mentesülünk a fedezetnyújtás alól, ha fejleszteni akarjuk a lakóingatlanunk szigetelését, nyílászáróit, melegvíz fűtését vagy megújuló energiarendszerét. számos ponton módosult a két pályázat szabályrendszere a Közép-Magyarországot lefedő VEKOP forrás esetében itt lehet elérni, míg a többi megyében érvényes GINOP-forrás esetében itt lehet letölteni.
VEKOP-5. 2. Energiahatékonysági pályázat vállalkozásoknak - Napi pályázatok - Pályázatfigyelés. 1-17 Lakóépületek energiahatékonyságának növelését célzó hitel » Energetikai pályázat támogatás VEKOP-5. 1-17 - Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel által támogatott tevékenységek felsorolása. A kedvezményes hitel által támogatható tevékenységek megkülönböztetésre kerültek a természetes személyek és a társasházak ill., lakásszövetkezetek esetén történő hitelfelvétel során. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az egyes hitelfelvevők által támogatható tevékenységek: VEKOP-5.
Az intézkedés kicsit drákóinak tűnhet, az eredmény azonban a városvezetőket igazolta: Milánóban a lakosság alig 15 százaléka pusztult el a járványban, ami bőven alatta van a többi itáliai városállam statisztikájának. Kerüld el messzire a hullákat A járvány idején a hatóságok egyik legnagyobb problémáját az jelentette, hogyan tüntessék el a tömegestül pusztuló emberek holttestét – mivel a pestis rendkívül gyorsan átterjedt a hullákról az élőkre, sok helyütt igyekeztek minél gyorsabban és minél kevesebb személy részvételével megszabadulni a maradványoktól. Index - Külföld - A pestis idején jól bevált járványügyi szabályokat követjük ma is. Saját kocsival közlekedő hullabegyűjtők járták a városokat, falvakat – lásd a Gyalog galopp ominózus jelenetét –, akik felpakolták a holttesteket a szekérre, majd tömegsírba vitték és rohamtempóban elhantolták őket, anélkül, hogy a család vagy bárki ismerős, hozzátartozó tudta volna, hol nyugszik elhunyt szerettük. A hullaszállítók különleges óvintézkedésekkel védték magukat a betegség ellen, például az emberektől elszeparálva, gyakran templomok vagy kolostorok használaton kívüli tereiben laktak.
A fekete halál nem csak a középkorban létezett! El sem tűnt! Az első járvány A pestis, vagy más néven a fekete halál, az emberi történelem talán legpusztítóbb betegsége volt, melynek következtében körül-belül 75–200 millió ember halt meg csupán négy év leforgása alatt. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre és a bolha a vérbe juttatja a pestist. A bolhák a selyemúton, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. A hatalmas veszteséget körül-belül 150 év alatt heverte ki Európa. Hazánkat is érintette a betegség, ugyanis 1713-ban regisztrálták az utolsó járványt. Ám nem is olyan régen a 19. és 20. Pestis járvány a középkorban 4. században afrikai és ázsiai országokban több millió áldozatot szedett a fekete halál. Lapozz a cikk folytatásáért! Fotó: Oldalak
Bonfinitől úgy tudjuk, hogy 1348-49-ben pusztított a legnagyobb erővel Magyarországon a járvány, majd alábbhagyott. Ettől kezdve azonban a krónikák és oklevelek folyamatosan említik a pestis pusztítását körülbelül tízéves időközönként. A XIV. században 3, a XV. században 8-10, a XVI. században 6, 1621 és 1720 között pedig 9 pestisjárványról tudósítanak a krónikák. Pestis járvány a középkorban 2020. 1720 után ritkul a pestis megjelenése, az utolsó nagyobb pestisjárvány 1738-ban volt Magyarországon. Bár a fertőzés később is megjelenik, de a déli határmenti helységekben bekövetkező járványokat rövid időn belül lokalizálni tudják ún. vesztegzárállomások létesítésével. A járványok még a XVIII. század első feléig tehát elég gyakoriak voltak, nem véletlenül emeltek a barokk korban oly sok emlékoszlopot, amelyeken a járvány elvonultáért mondanak köszönetet, hálát adva a pestisszentek (Pl. Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália) közbenjárásáért. Néhány érdekes eset Nagyobb járványra utal például, hogy Nagy Lajos 1381. októberében általános perhalasztást hirdetett az egész ország területére a pestisre hivatkozva.
Flagellánsok egy középkori színezett fametszeten Fotó: Wikipédia Vagy – egy fokkal közelebb kerülve a realitáshoz – a levegő megromlásának tulajdonították a megbetegedéseket. Ez ellen különböző illatosítókkal vagy épp büdös anyagokkal próbáltak védekezni, nagy köztéri tüzekre is rádobták őket, így "fertőtlenítve" a levegőt. Bevetették még az ecetet is, illetve a mai olvasónak is ismerős, 16. századtól használt pestisálarcot, melynek csőrébe gyógynövényeket helyeztek. Érdekes módon ez be is vált, de nem a növények, hanem a teljes védőruházat miatt – ez volt lényegében az első gázálarc. Rengeteg mágikus gyógymód létezett még, amelyek még a korabeli orvosi könyvekben is fellelhetőek. Pestis járvány a középkorban 2017. A ragályt próbálták megelőzni amulettekkel, talizmánokkal, vagy arzénmágnessel, amit szerencsére csak kívülről helyeztek rá a páciens testére, hogy kiszívogassa belőle a betegséget. Pestis ellen útilaput használtak, de csak a neve miatt, vagy pápafüvet – mást néven benedekfüvet – Szent Benedek gyógyító erejében bízva.
Hazánkban az utolsó nagy járvány 1872-ben tört ki és két évig tombolt. A gyilkos kolerajárvány allegórikus képe a Le Petit Journal címlapján Forrás: Wikimedia Commons A betegség ellen csak 1892-re sikerült eredményesen felvenni a küzdelmet. A pestis terjedése és következményei a középkorban. Ekkor már elrendelték a közterületek takarítását, ajánlották a tiszta, szűrt víz ivását, a betegeket pedig ideiglenes kórházakban helyezték el. A WHO becslései szerint még ma is mintegy 1, 4-4, 3 millió megbetegedés és 28 000-142 000 haláleset írható évente a kolera számlájára.
A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból. Nemrég az is kiderült, hogy a szibériai örökké fagyott talaj is rejthet variolavirusokat, de hogy ez mennyire jelent valós veszélyt az emberekre, azt egyelőre nem tudni. Feketehimlős fertőzött Forrás: Wikimedia Commons A fekete himlő talán a világ egyik legveszedelmesebb betegsége volt, egyik változata 30 százalékos halálozási aránnyal járt. A halál kaszája: a hat legrettegettebb járványos betegség. Csak Európában 400 000 áldozatot szedett évente a 18. század végéig, és becslések szerint 300 millió embert ölt meg a világon csupán a 20. században. Egy híres magyar beteg, aki túlélte a fekete himlőt, Kölcsey Ferenc Forrás: Wikimedia Commons Az első feljegyzett nagy himlőjárvány (amelyet korábban pestisnek véltek) Marcus Aurelius és Lucius Verus római császárok táruralkodása idején tombolt 165 és 180 között. Becslések szerint 5 millió halálos áldozatot szedett. Marcus Aurelius római császár uralkodása idején volt az első nagy feketehimlő járvány Európában Forrás: Wikimedia Commons Bár állandó viták tárgyát képezi, a mai napig nem sikerült egységes álláspontra jutni a laboratóriumban őrzött variolakészletek megsemmisítéséről.