Utána kicsit hagyd pihenni az akkut, és kösd rá a multimétert DC Volt állásban 20 V méréshatárban az akkura. Kapcsold fel a tompítottat. Várj ameddig beáll a feszültség. Először sokat fog zuhanni, utána szép lassan fog lépegetni lefelé az utolós számjegy, megállni nem fog. 10-20 másodperc alatt be fog állni ez az állapot. Jegyezd fel a feszültségértéket, és azonnal kapcsolj át helyzetjelzőre. Felugrik a feszültség, majd egyre lassuló tempóban emelkedik, majd megáll. Hogyan ellenőrizheti az akkumulátort egy multiméterrel?. Ezt is jegyezd fel (ez is kb 10 másodperc). • Fúrógép fordulatszám szabályozó • Elektromos sütő • PIC programozás mikroC fejlesztőkörnyezetben • Medencefűtés • Gázkazán vezérlő hibák • Multiméter - miért, milyet? • Vicces - mókás történetek • Vitatkozzunk! / Beszéljük meg! • SMD, mi a típusa? • Rádió építés a kezdetektől a világvevőig • Vásárlás, hol kapható? • CNC építése házi alkatrészekből az alapoktól » Több friss téma Fórum » Gyújtótrafó próba házilag Témaindító: Scott1981, idő: Aug 27, 2009 És még annyit, hogy mekkora áramfelvétele lehet?
Az egyszerű, olcsó multiméter leginkább a terheletlen feszültség és a töltőfeszültség mérésére lehet elégséges, terheléses vizsgálatra nem kifejezetten alkalmas. Az akkumulátor állapotának vizsgálatára speciális mérőeszközök szolgálnak; ilyeneket a szervizekben és az autóelektromossági műhelyekben tartanak. A multiméteres kapocsfeszültség mérés csak durva hiba kimutatására alkalmas. Az akkumulátor energiatároló képességének mérésére kapacitásmérő műszer szolgál. Ez egy olyan állandó áramú terhelő eszköz, amely a beállított állandó árammal kisüti az akkumulátort 10, 5 V-ig és közben méri az eltelt időt. Ez az érték már pontos becslést tesz lehetővé az akkumulátor állapotára vonatkozóan. Bizonyos szintű következtetéseket azért az egyszerű multiméteres mérésből is levonhatunk, és legalább addig a következtetéshez eljuthatunk, hogy a gépkocsit szakműhelybe kell vinnünk, vagy csak egyszerűen fel kell töltenünk az akkut. A "12 Voltos" ólomakkumulátor hat darab, egyenként közelítőleg 2 Voltos cellát tartalmaz.
Autóakkumulátor ellenőrzése házilag. Ahogy én szeretem. :-) - YouTube
A két éve mûködõ Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer a jogalkotó szándékai szerint lehetõséget nyújt majd a bonus-malus rendszer kiváltására, amellyel – szól a törvény indoklása – "lehetõvé teszi a károkozók következetes nyilvántartását és (…) megteremti az európai kompatibilitást is. "
2011. 06. 15. -étől a korábbi BOMA rendszert az úgynevezett KÁNYA rendszer váltotta fel, azaz a Központi Kártörténeti Nyilvántartás. Ez a rendszer csere az ezen időponttól életbe lépő minisztériumi rendelet alapján törtét. A kötelező biztosító váltás és kötés alkalmával a bonusz/malusz besorolás igazolása eddig papír alapon történt meg, mely most teljes mértékben megszűnt. Ettől az időpontól már csak és kizárólag a KÁNYA rendszerben tárolt adatok szerint lehet a bonusz/malusz előzményeket érvényesíteni az új biztosító társaságnál. A Kártörténeti nyilvántartás rendszerét a biztosítók 2010. 01. -óta folyamatosan töltik fel az adatokkal, de sajnos a mai napig is gyakran fordulnak elő tévesen rögzített adatok, melyeket folyamatosan korrigálnak. A vélemények szerint a KÁNYA rendszer az eddigi nyilvántartó rendszereknél sokkal kényelmesebb és gyorsabb, valamint megbízhatóbb lett. A másik előnye pedig az, hogy a biztosítók még jobban tudják majd jutalmazni a hosszú évek óta balesetmentesen közlekedők körét, ugyanis a rendszer lehetővé teszi azt is, hogy akár évtizedekre visszamenőleg ellenőrizhető legyen a kárelőzmény.
Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán, miután a szervezet problémákat jelzett a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, továbbá az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban. A Magyar Autóklub szerint a rendelet korlátozás nélküli felhatalmazást ad a biztosítók részére, amely alapján a társaságok egyes kártörténeti adatokat korrekciós tényezőként is figyelembe vehetnek a biztosítási díjak megállapításakor. Az autóklub a biztosítási díjak gyorsan változó jellegét, valamint a károkozói pótdíj alkalmazásának gyakorlatát is sérelmezte – olvasható az ombudsman honlapján megjelent közleményben. A beadvány alapján felmerült a jogbiztonság követelményének sérelme, illetve közvetlen veszélyének a gyanúja, így az ombudsman vizsgálatot indított, melynek keretében megkereséssel fordult a pénzügyminiszter, a Magyar Biztosítók Szövetsége, valamint a biztosítási piac felügyeleti szerveként eljáró Magyar Nemzeti Bank felé.
Így még akkor is károkozói pótdíjat kell fizetnie a biztosító részére, amennyiben a biztosító cég semmilyen szolgáltatást nem teljesít, mert az ügyfél maga rendezi a károsult teljes kárát. Kovács Kázmér szerint a miniszteri rendelet a jogállamiság követelményét sérti azáltal, hogy a károkozás díjmegállapítási jogát az egyes biztosítókra "delegálja", továbbá átláthatatlanságot is jelent, hiszen egyes biztosítók 40-50 oldalas apró betűs feltételeikben akár naponta változtathatják a díj mértéket. Az egyik biztosító például egy hónapon belül háromszor is változtatta a díjat, a korlátozás csak annyi, hogy ezt 60 nappal előtte nyilvánosságra kell hozza. A Magyar Autóklub álláspontja szerint a 2009. évi vonatkozó törvény hivatkozott pontja arra nem adott felhatalmazást a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, hogy a biztosítóknak biztosítsa: a kártörténeti adatokat a biztosítási díjaik megállapítása során további korrekciós tényezőként szabadon és kizárólag saját belátásuk szerint önkényesen vehessék figyelembe.