[2] 1989 augusztusa és novembere között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 50 000 keletnémet menekült ellátásáról gondoskodott a német Malteser Hilfsdienst (Máltai Segélyszolgálat) anyagi és szakmai támogatásával. 1989. december 22-én Romániában antikommunista felkelés tört ki és ekkor már nem volt elegendő az elmúlt évek gyakorlata, amikor hátizsákos fiatalok szállították át Magyarországról az adományokat és a Bibliákat: a szeretetszolgálat szervezésében teherautókkal, szervezetten indultak útjukra a segélyszállítmányok. 1991 -ben a szomszédos Jugoszláviában kezdődött politikai bomlás és sok évig tartó háború. Közel hatvanezren menekültek Magyarországra. Közülük sokakat a Szeretetszolgálat munkatársai menekítettek el az életveszély elől a határokon túlról mentővel, személyautóval és autóbusszal. Mintegy két és félezer időst, csecsemőt, beteget és sebesültet láttak el maguk a máltaiak. A szolgálat Magyarországon az 1990-es évek közepére építette ki országos szervezetét. Kozma Imre atya, a Szeretetszolgálat nagy társadalmi megbecsülést kivívott vezetője sokat tett a határokon túli magyarokért is.
Paradox, hogy éppen a társadalomból kitaszítottakra nézve leljük meg a sorsoknak azt a legbelső halmazát, ahonnan senki sem száműzhető. Hogy amikor a szegényt magát látjuk, (újra) rádöbbenünk, hogy az emberségből, az emberi mivoltból minden ember kirekeszthetetlen. Bár szükségeink különböznek, összetartozásunk szükségszerű. Ezért az "aki megszorul, kiszorul" törvénye átverés, a tehetetlenség pedig nem más, mint illúzió: egymásért cselekedni születtünk. Épp ezért a reményről szólnak Majoros Árpád Csaba fotoriporter képei és Mátrai Roxána írásai. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak a solymári Apáczai Csere János Művelődési Házban nyílt fotókiállítása február 12-én, a 300 leghátrányosabb helyzetű magyar községben indított Felzárkózó települések program támogatásával. Az ország legszegényebb falujában, a Borsod megyei Csenyétén készült képekről és az azokat kísérő szövegről Jármy Éva, a Művelődési Ház munkatársa azt mondta: neki ezek a közösség, a család és a hit erejéről mesélnek, olyan találkozásokról, melyek segítenek egy kicsit nyitottabb szemmel járni.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat három segítő programot indított a Ukrajnában kialakult háborús helyzet elől menekülő családok támogatására: A beregszászi Máltai Szeretetszolgálat közremű ködésével a határ túloldalán segítjü k az otthonukban maradó, illetve az oda érkező menekülőket. A határ magyar oldalán és a budapesti Keleti Pályaudvaron felállított máltai menedékhelyen közvetlen segítséget és információt nyújtunk az érkezőknek. Magyarország egész területén szükség szerint gondoskodunk a már elhelyezett családokról. A karitatív szervezet fokozott figyelemmel gondoskodik a legsérülékenyebb csoportokról, különös figyelmet fordít a többgyermekes családokra, a beteg, idős, vagy fogyatékos személyekkel érkező menekülőkre, vagy a családfő nélkül maradt családokra, akik több szempontból is rászorulók lehetnek. A Máltai Szeretetszolgálat az Ukrajnában kialakult válsághelyzetre tekintettel meghirdetett humanitárius akcióinak támogatására gyűjtést indít. Aki segíteni szeretne, a karitatív szervezet számlaszámán, vagy az oldalon indított online átutalással, vagy a 1350 -es adományvonalon hívásonként 250 forinttal segíthet.
A könnyeivel küszködve beszélt nagyapjáról Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere azon a megemlékezésen, amelyet hétfőn este tartottak a Maros utcai rendelőintézetben. A 12. kerületben 75 éve 328 védtelen embert, köztük kórházban fekvő betegeket mészároltak le a hírhedt Kun páter nyilas gyilkosai, akik között ott volt Pokorni nagyapja is. 75 éve, 1945. Pokorni nagyapját csak a halála mentette meg a népbíróságtól – Neokohn. január 12-én a 12. kerületben, a Maros utcai rendelőintézetben 84 embert, január 14-én a közeli Bíró Dániel kórházban 150 embert mészároltak le a nyilasok. Január 17-én az Alma utcai zsidó szeretetotthonban további 94 védtelen, ártatlan, idős embert mészároltak le – írja a. Pokorni József élete A megemlékezésen résztvevő Pokorni Zoltán elmondta, nagyapját, Pokorni Józsefet, akit csak a családi történetekből ismert, s aki 1907-ben született, melegszívű, barátságos, templomba járó embernek írták le. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt.
A neve történészi tévedésből kerülhetett fel az áldozatok közé, ahol szerepel az ostrom alatt, nyolcévesen meghalt fia is. A neve ott van a Turul-emlékművön. Pokorni Zoltán azt csinál vele, amit akar. Egy percig se érezze, hogy viszonyulnia kellene valahogyan ehhez a történethez – írta a tanulmányt jegyző Rab László, de természetesen ennek ellenére felbukkantak már a Facebookon olyan baloldali megmondóbölcsek, akik elkezdték összemosni a XII. Index - Belföld - Kiderült, hogy Pokorni nagyapja nyilas gyilkos volt, a polgármester leveteti a nevét a Turulról. kerületi polgármestert a 17 évvel az ő születése előtt meghalt nagyapja tetteivel. Szintén az ügyet kihasználva kezdték el néhányan követelni a Turul-emlékmű eltávolítását – ezeket a megrögzött szélsőbaloldali figurákat nyilvánvalóan igencsak zavarja a magyar nemzeti jelkép mellett az is, hogy az emlékművön jellemzően az általuk imádott szovjet megszállás áldozatainak nevei sorakoznak. A szélsőbaloldalnak folyamatos fájdalmat okozó magyar nemzeti jelkép, a Turul-emlékmű a XII. kerületben. (Kép forrása:) Pokorni leveteti a nagyapja nevét az emlékműről Az emlékművön szereplő nevek helytörténeti kutatás eredményei, most azonban felülvizsgálják őket.
A neve ott van a Turul-emlékművön. Pokorni Zoltán azt csinál vele, amit akar. Egy percig se érezze, hogy viszonyulnia kellene valahogyan ehhez a történethez – írja Rab László. Pokorni önkormányzata ezek után az emlékművön szereplő teljes névsort le akarja ellenőrizni. "Rab László tanulmánya szerint feltehetőleg nem egyedi esetről van szó. Emiatt Pokorni Zoltán felkérte dr. Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, dr. Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, tekintsék át az emlékmű névsorát. A szakmai bizottság feladata lesz annak megállapítása, hogy a névsorban szereplő személyek közül kik azok, akik a második világháború alatt nagy valószínűséggel háborús bűntettet követtek el. Emellett javaslatot várnak a történészektől az emlékművel, annak szimbólumával kapcsolatos ellentmondások feloldására a méltó megemlékezés érdekében. " Az utolsó mondat a XII. Pokorni sírva mondott fontos és megrendítő beszédet nyilas nagyapja rémtetteinek helyszínén (videó). kerületi, sok vitát kiváltó Turul-szoborral kapcsolatban arra utalhat, hogy az önkormányzat a rajta szereplő névsoron túl is újraértékelhet.
Oly sikeresen, hogy csak közvetlenül a rendszerváltás előtt szakadt meg kapcsolatuk. Mindez leolvasható Hölvényi Olaf György állambiztonsági nyilvántartó, ún. 6-os kartonjáról, amire feljegyezték, hogy beszervezési dossziéja volt (tehát beszervezési nyilatkozatot írt alá) B-27957 számon, a +1 pedig azt jelentheti, hogy a szünetet (1954-60) követő második beszervezést is megörökítették. Ennél is fontosabb tevékenységének dokumentumai közül az a négy vastag kötet, amely jelentéseit őrzi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A 6-os kartonon feltüntetett M-34203+3 azt jelenti, hogy az alapdosszién kívül még 3 létezik, s mindegyik olvasható M-34203/1/2/3 számon. A négy jelentés kötet több száz személy nevét tartalmazza, akikről Hölvényi jelentett, köztük nemcsak egyházi személyek szerepelnek, hanem az akkori magyar közélet több jeles szereplője is. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint: "Az ügynök, (aki ciszteri szerzetes volt) jelentéseket készített volt rendtársairól.
Egy fűtő például Rab tanulmánya szerint azt vallotta, hogy... bejött egy Pokorni nevű nyilas meg Erzsi nővér, és hangosan kiabálták: mérnök úr, mérnök úr. Ugyanis valószínűleg egy ember elbújt a kivégzés elől. A kiabálásra a mérnök elő is bújt valahonnan, és ott az ágyam előtt három lövéssel kivégezték. Ezután rám parancsoltak, hogy öltözzem fel, és egy nyilas kísérőt adva mellém, elvittek a Németvölgyi út 5. sz. alatti nyilas párthelyiségbe a kórházban lévő 4 ápolónővel együtt. Itt a fentebb említett Pokorni nevű nyilas hallgatott ki. Először rám parancsolt, áruljam el, hol van a titkos rádió. Én kijelentettem, hogy semmiféle titkos rádióról nem tudok. Erre 6 ember körülfogott, és minden oldalról ütöttek-vertek. Egy beteg asszony a nyilasok által lerohant kórházban élte át és túl a vérengzést. Ő többek között azt vallotta, hogy "január 12-én megrohanták a nyilasok a kórházat Kun páter vezetése alatt. Az óvóhelyről mindenkit kihajtottak az udvarra, és ott egy szálig legyilkolták őket. Pokornyik nevezetű nyilas még az óvóhelyen agyonlőtt 4 fekvő nyomorékot. "