Néhány évvel később a kisvasút már személyszállításra is alkalmas volt és évtizedeken keresztül a teherszállítás mellett párhuzamosan személyszállító vasútként is üzemelt. A Palotaszálló megépítésével igazi turisztikai célponttá vált Lillafüred, amelynek köszönhetően 1990-től a kisvasutat kizárólag turisztikai célú személyszállításra használják. A gyönyörű lillafüredi hegyi út során számos olyan természeti és kulturális nevezetességet csodálhatunk meg a Bükk erdeiben, mint a Palotaszálló, a hazánk legnagyobb vízesésével rendelkező Hámori-tó, az újmassai Fazola-kohó (őskohó), a Lillafüredi Pisztrángtelep vagy a Garadna-völgy, amelyek garantáltan felejthetetlen élményt nyújtanak az utasoknak. A mahócai útvonalon megtekinthetjük a Papírgyárat és a Csanyik-völgyet is. Megközelítés Miskolcon a kisvasútra négy állomáson lehet felszállni, amelyek a Dorottya utca, Diósgyőr, Mártabánya és Majláth. Lillafüreden a vízesés közelében található a lillafüredi állomás. Újabb szakaszához érkezik a Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújítása. Útvonal Miskolc-Dorottya utca – Lillafüred – Garadna útvonal Miskolc-Dorottya utca – Diósgyőr – Mártabánya – Majláth – Papírgyár – Puskaporos – Lillafüred – Fazola-kohó – Közép-Garadna – Garadna Garadna – Lillafüred – Miskolc-Dorottya utca útvonal Garadna – Közép-Garadna – Fazola-kohó – Lillafüred – Puskaporos – Papírgyár – Majláth – Mártabánya – Diósgyőr – Miskolc-Dorottya utca Menetrend Pályafelújítás miatt a Lillafüredi Állami Erdei Vasút menetrend szerinti közlekedése 2021. szeptember 13-tól szünetel.
A Lillafüredi Állami Erdei Vasutat eredetileg teherszállításra, elsősorban a Bükk erdeiben kitermelt faanyag mozgatására építették meg 1920-ban. A személyszállítás igénye azonban nagyon korán felmerült, s működésének 3. évében meg is valósult. A LÁEV 70 éven keresztül párhuzamosan végezte az anyagmozgatás és a személyszállítás eltérő feladatait. Lillafüred állami erdei vasút. 1990-ben megszűnt a teherszállítás, azóta a kisvasút kizárólag turisztikai funkciót tölt be. A Lillafüredi ÁEV Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyipálya; vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványossághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz, és számos gyalogos túra kiindulópontjára.
A kisvasút kezdőpontja Miskolc Diósgyőr városrészében található. Vonala a kertvárosi övezetet elhagyva betér a Bükk erdeibe, ahol igazi hegyi vasútként, látványos vonalvezetéssel halad Lillafüred felé. A hangulatos állomás után a vasút a Hámori-tó fölött kanyarog, elhalad hazánk legrégebbi ipartörténeti műemléke, az újmassai Fazola-kohó (őskohó) mellett, érinti a méltán híres Lillafüredi Pisztrángtelepet, végül eléri Garadna végállomást. A mahócai szárnyvonal Papírgyár állomásnál ágazik el, majd a Csanyik-völgyből indulva kapaszkodik fel a keleti Bükk erdeibe, a Varbó község közelében fekvő Mahóca végállomásig. A LÁEV vonalhálózata, ill. járműparkja több különlegességgel is büszkélkedhet. Nagyszerű látványt nyújt hazánk legnagyobb kisvasúti viaduktja, a Mély-völgyi híd. Lillafüredi állami erdei vasút. Magyarország összesen négy kisvasúti alagútja közül kettő a LÁEV fővonalán található.
A vendégeinktől abszolút bizalmat kérünk, ne keressék a részletes ételsort, legyen minden egyes perc meglepetés ezen az estén!
A korlátolt személyforgalom megindulását is engedélyezték, az első személyszállító vonat 1923. augusztus 20-án indult el Miskolcról Lillafüredre. A parasznyai szárnyvonal 1923-ban készült el. A Palotaszálló megépítésével egy időben, 1927-ben a fővonalat a Fáskerttől a Szent Anna templomig meghosszabbították, Lillafüreden pedig állomás épült, alagúttal. A LÁEV elnevezést 1929 májusától használják a Szinvavölgyi Erdei Vasút helyett. Ekkor az utaslétszám évente elérte a 300 ezer főt. 1933 júniusában megrendezték a Lillafüredi Írói Hetet – ekkor és itt született meg József Attila Óda című verse, a magyar költészet szerelmes verseinek gyöngyszeme. Feltehetően a költő is kipróbálhatta a kisvasút nyújtotta élményt. 1939-40 közt megépült a mahócai 4 km-es szakasz. A második világháború idején a miskolciak számára csak a LÁEV tudott tüzelőt szállítani. Lillafüredi állami erdei vaut mieux. 1954 végén kapta a pálya az első dízelmozdonyt, ezt megelőzően csak gőzmozdonyok jártak a vonalon. A parasznyai vonalon a személyszállítás 1963-ban indult meg.
A T-Systems két felsővezetője távozott. Pintér Sándor belügyminiszter szerint a rendőrség nem hibázott a botrányt kirobbantó etikus hacker elleni eljárásban. Kirúgták a T-Systems két felsővezetőjét, akik felelősek voltak a BKK e-jegyrendszerének nyári botrányáért, tudta meg a HWSW. Ez nektek e-jegy, kedves BKK? | Klubhálózat. A fejleményről hivatalos közlemény nem született, de a Magyar Telekom megerősítette a lap értesüléseit. (AFP) A két elbocsátott vezető közül Lakatos András írta alá a T-Systems részéről a BKK-val kötött új szerződést, Takács József pedig a T-Systems informatikai biztonságért felelős igazgatója volt. A botrány kirobbanásakor ők ketten képviselték hivatalosan a T-Systemset a villámgyorsan megszervezetett sajtótájékoztatón. A HWSW információi szerint a T-Systems számára komoly zavart okozott a BKK-botrány, a cég ugyanis most igen aktívan keres informatikust, fejlesztőt, üzemeltetőt, IT-biztonsági szakembert változatos pozíciókba. A botrány nagyon kellemetlenül érintette a céget, a sokmillió forintos költségvetéssel folyó kampányt gyakorlatilag derékba törte, ezzel pedig az informatikai munkavállalókért folyó ádáz küzdelemben is komoly hátrányba került a vállalat.
Az sem igazán hihető, hogy az igazán bürokrata Uniónak ne szúrna szemet, hogy egy általa részfinanszírozott projekt az eredetitől eltérő formában valósult meg, tehát adott esetben egy a támogatási összeg visszatérítéséről is szó lehet. Mivel léteznek bejáratott mechanizmusok arra, ha egy uniós támogatású projekt tartalmát időközben változtatni kell, 2016 decembere óta erre bőven nyílt volna lehetőség. Úgy tűnik tehát, hogy az e-jegy nem csak konkrét műszaki tartalmában, hanem előkészítettségben is elég halványan teljesített. * * * Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. BKK-jegyek frissítése - Járókelő.hu. Ha megosztod, megoldod. - Jarokelo.hu. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
(x) "A Fővárosi Közgyűlés a jövő héten dönthet az időalapú jegyek jogszabályi feltételeiről, a BKK pedig dolgozik a technikai feltételek megvalósításán. Ha minden jól megy, tavasszal már minden budapesti használhatja is az új típusú jegyeket" - írta a kabinetfőnök posztjában:
A Zöld Terasz Kft. -t 2005-ben alapították ingatlanforgalmazásra, és 2016 júniusától váltottak profilt, ekkortól a mérnöki szolgáltatás a főtevékenységük. Nyilvános honlapja nincs a vállalkozásnak. Az e-jegy projekt előtt egy állami mérnöki megbízásuk volt, a szintén BKK-s Futár projekten dolgoztak: egy 21, 5 milliós munkában vettek részt konzorciumi társként 2013-ban. A cégnél 2016 májusig ketten dolgoztak, a BKK-s munka 7 főre emelte a létszámot. Pert indít a BKK az e-jegy ügyében - Blikk. 2018 májusától már csak hatan, 2019 februárjától négyen, 2020 áprilisától pedig senki sem dolgozik a cégben. Tehát a 760 milliós bérből maximum 7 fő bérét kellett állni. 322 millió forintot azonban alvállalkozónak fizetett ki a cég, így a munka 42 hónapja alatt fejenként havi másfél millió forint jutott a hét főre a mérnöki-tanácsadói munkára. Ennyi pénzért feltehetően már találtak volna olyan projektmenedzseri-tanácsadó céget is, amelyik jelentősebb tapasztalattal rendelkezik. A Zöld Terasz tulajdonosa Megyesi László, akinek több ingatlanos cége is volt, ezek között számos felszámolás és kényszertörlés alatt.
A szerződést a BKK IT és gazdasági vezetője írta alá, a neveket a közérdekű adatkérés során kitakarták. Ám azt tudni lehet, ekkoriban Horváth János volt a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese, az aláírás alapján pedig Merth Balázs lehetett az informatikai vezető, akinek 2015 áprilisa óta volt aláírási joga. Ezt követően egy évvel új megállapodás született: a BKK 2016. október 17-én szerződött le immár csak a Zöld Terasz Kft. -vel egy közbeszerzés eredményeként. Az új szerződés tárgy az "AFC (elektronikus jegyrendszer) Projekt megvalósításához kapcsolódó független mérnöki feladatok ellátása" lett. A szerződést 18 hónapra kötötték meg, 12 hónap opcióval. Tehát eredetileg lejárt volna 2018. április 17-én. Ám az opciót olyan trükkösen foglalták a szerződésbe, hogy az automatikusan meghosszabbodik, ha az e-jegy projektet nem adják át a Zöld Terasztól független ok miatt. Ekkor ugyan még élt a szerződése a BKK-nak az e-jegy projektre, de nem haladt a projekt, és már ekkor is sokan kételkedtek, hogy valaha megvalósulhat-e. A Zöld Terasz Kft.
A finanszírozási szerződés megkötésének előkészítésével párhuzamosan készül a műszaki-technológiai tenderdokumentáció és folyik a beszerzési eljárás előkészítése is. Az ütemterv szerint a beszerzési eljárás 2013. decemberi lezárását és a nyertessel történt szerződéskötést követően 2014-ben kezdi meg a BKK az elektronikus jegyrendszer első ütemének bevezetését. "A projekt nem csúszik a BKV pénzügyi nehézségei miatt" – szögezték le lapunknak a BKK-nál. Emlékeztettek, hogy az új fővárosi vezetés 2010-ben megkezdett, a fővárosi közösségi közlekedési intézményi átalakítását célzó koncepcióját az EBRD támogatásáról biztosította és ezért a jegy- és bérletbevételekért, illetve az értékesítésért felelős BKK, mint a projekt végrehajtója lesz a hitel felvevője. A projektet az említett hitelből és a főváros által biztosított önrészből biztosítja a BKK, amely szerepel a Fővárosi Önkormányzat hatályos költségvetésben. És így a projekt fedezete biztosított. Várhatóan a kormány mai ülésén döntenek arról a 14-15 milliárd forintról, amelyre a fővárosi közösségi közlekedés működtetéséhez még szüksége van a BKV-nak, írta a keddi Magyar Nemzet.
A platformot létre lehet hozni vállalati, regionális, de akár országos szinten is, de emellett természetesen az is nagyon fontos, hogy noha a jegyrendszer üzleti modellre épül, figyelembe veszi az ágazat hazai sajátosságait is. Mindezekkel együtt fokozódik a közösségi közlekedés versenyképessége, emellett a közpénz felhasználásának hatékonysága biztosítva van a vállalati projectek megvalósítása során. Ezekkel a feltételekkel a közösségi közlekedés átláthatóbbá válik, és könnyebben lehet előre tervezni, emellett pedig az is egy fontos szempont, hogy ezáltal biztosítható a közösségi közlekedési szolgáltatások egységes fizetési háttere.