Noémit jó példával tanítja, szeretettel neveli a jóra, a hasznos munkára, az emberek szeretetére. Teréza mama alakjában Jókai Rousseau-i elképzelése: a társadalom romlottságával szembeállított romlatlan természetesség nyer megkap irodalmi kifejezést. A többi szereplő, mint Jókai mellékalakjai általában igen jól megmintázott életes figurák, mint azovics Athanáz, Fabula János, Zófi mama, Ali csorbadzsi, az esperes és mások.
Timár Mihály a cselekmény elején egyszerű hajóírnok. Tettereje, lendülete, pályafutása romantikusan nagyarányú. Becsületes és jóérzésű ember, aki azonban enged a kísértésnek. Megtartja a halott Ali Csorbadzsi kincsét, amely valójában Timea jogos öröksége volna. Tímár Mihály jellemzése - Olvasónaplopó. Tettét igyekszik jóvátenni, bár sejti, hogy Timea mást szeret, feleségül veszi. Megvásárolja a tönkrement Brazovics házát és őt teszi úrnővé benne, így akarja visszaadni Timea vagyonát, de látnia kell, hogy "jó cselekedetével" valójában örökös boldogtalanságra, igazi szerelméről való lemondásra ítélte a lányt. Az emiatt érzett lelkiismeretfurdalása, valamint az, hogy Timea szerelmét nem sikerül elnyernie, szüntelen bűnhődéssé teszi életét. Boldogtalan életében Noémi szerelme nyújt számára vigasztalást. Attól kezdve, hogy egymásra találnak, Timár kettős életet él. Komáromban és a nagyvilágban tiszteletre méltó üzletember, példás férj és kitüntetett állampolgár, a Senki szigetén pedig névtelen szegény ember, Noémi kisfiának édesapja.
Tímea – a címszereplő felesége Jókai A z arany ember c. regényében. Ali Csorbadzsi török főembernek volt a lánya, akit a szultán fő- és vagyonvesztésre ítélt. A Trikalisz Euthym álnéven menekülő Ali rábízta lányát és rejtett kincseit hajójának kormányosára, Timár Mihályra, majd megmérgezte magát. A tizenhárom éves ~ az apa akarata szerint távoli rokonának, Brazovics Athanáz komáromi kereskedőnek a házához jutott. Itt lenézett szegény rokonként félig cselédsorban tartották, s Brazovics lánya, a gonosz Athalie rafinált lelki kínzásokat eszelt ki számára. Egy ilyen kegyetlen tréfa folytán szeretett bele a lány Athalie vőlegényébe, Kacsuka hadnagyba. Az időközben dúsgazdaggá lett Timár Mihály, aki már korábban, egy hajótörésnél megmentette életét, most a gyönyörű ifjú lányt megszabadította megalázó helyzetéből, s feleségül kérte. ~ hozzáment hálából, s példás hűséggel kitartott mellette, de a szíve már másé volt, férje szerelmét képtelen volt viszonozni. Timár vélt halála után Kacsuka, azóta már őrnagy, aki annak idején felbontotta eljegyzését Athalie-val, most megkérte ~ kezét, s ő boldogan mondott igent.
"Mikor a zuhogóhoz közel értek, fölemelte a mázsányi horgonyt, s kilökte azt a vízbe, anélkül, hogy a ladikot megingatta volna. Ekkor tűnt ki, hogy vékony testalkatának szívós izmai vannak. rész, 3. fejezet) Tímárról tudjuk, hogy Brazovics Athanáz komáromi gabonakereskedő szolgálatában áll, mint hajóbiztos, egyszerű, dolgos ember, ám korántsem műveletlen, erre utal az, hogy több nyelven is folyékonyan beszél. Külseje és testi ereje után nézzük most meg néhány belső tulajdonságát példákon keresztül: Bátor Tímár megfontoltan, bátran, hidegvérrel cselekszik, amikor a vízi malmot el kell térítenie, hogy megmentse a Szent Borbálát. Pontosan, előre kiszámított mozdulatokkal, hiba nélkül oldja meg a problémát, saját testi épségét is kockáztatva. Itt még nem mondhatjuk, hogy Timéa iránti szerelme mozgatja, sokkal inkább a kötelesség- és felelősségtudat a rábízott hajó, annak rakománya és utasait iránt. Ez az első eset, amikor Timéát megmenti, látni fogjuk, hogy nem az utolsó és hogy ennek még komoly hatása lesz Tímár életére.
Szent Jobb, új kenyér, alkotmány. Széles a választék, bonyolult a történet. Államalapító királyunk szentté avatásakor, Nagyboldogasszony utáni első vasárnapon, 1083. augusztus 20-án nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta kalendáriumba István névünnepeként. Belföld | Magyar Hang | A túlélő magazin - 1286. oldal. Az ünnepeknek is megvan az életük. Az évszázadok folyamán változnak a hozzájuk kötődő tartalmak, hangsúlyok. Augusztus 20-a esetében az ünnep állami és egyházi jellegének egyensúlya is folyamatosan változott. A török hódoltság idejére Szent István ünnepe elveszítette az Árpád-ház idején oly fontos dinasztikus erejét. XI. Ince pápa pedig 1686-ban a török fölött aratott győzelem emlékére megváltoztatta Szent István ünnepének dátumát. Annak örömére, hogy szeptember 2-án Buda váráról lekerült a félholdas zászló, elrendelte, hogy az egész katolikus világ minden év szeptember 16-án emlékezzék meg Szent István ünnepéről. A következő száz esztendőben sok más egyházi ünneppel együtt Szent István napja is kiszorult az egyházi kalendáriumból.
Mária Terézia, hogy a magyar rendek kedvében járjon, 1774-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját – ismét augusztus 20-án. A Szent Jobb hazakerült Ugyancsak a királynőnek köszönhető, hogy legfontosabb ereklyénk, a titokzatos körülmények között eltűnt Szent Jobb visszakerült Raguzából (Dubrovnikból). Az óriási lelkesedéssel várt ereklyét előbb Bécsbe szállították, majd Győrön és Pannonhalmán keresztül 1771. július 20-án megérkezett Budára. 1818-tól vált szokássá, hogy díszes körmenettel tiszteleg Magyarország a Szent Jobb előtt. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a megtorló Habsburg hatalom 1860-ig nem engedélyezte a magyar nemzeti ünnepeket. Augusztus 20 alkotmány ünnepe karácsony. A Kiegyezés után viszont a dualista monarchia egyik államának alapító királya kitüntetett helyet kapott. Ferenc József Szent István napját 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után újabb jelentéstartalommal bővült ez a nap. A területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott Magyarországon Szent István az erős államiság, a magyar királyság, valamint a nemzeti egység jelképe lett.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Újjáéledtek a hagyományok Szent Istvánról évtizedeken keresztül nem lehetett nyilvánosan hallani, mégis 1989-ben szinte varázsütésre újjáéledtek a régi hagyományok: katolikusok és érdeklődők ezrei vesznek részt a Szent Jobb-körmeneten. 1991-ben a demokratikusan választott Magyar Országgyűlés augusztus huszadikát Szent István napjaként hivatalos állami ünnepnek nyilvánította. Ma már lelkiismeretünk, hitünk és meggyőződésünk alapján választhatunk: az államalapító királyra és/vagy a katolikus szentre emlékezünk. Idén négy napos ünnepségsorozat színes programkínálata közül választhatunk. Elzarándokolhatunk a Szent Jobbhoz, végigsétálhatunk a városok sétányán, megnézhetjük a tisztavatást, a Mesterségek Ünnepét vagy akár egy vidéki aratóünnepet. A fővárosban 18 helyszínen több mint harminc esemény várja az érdeklődőket. A Duna fölött zajló látványosságok, a Magyar Honvédség légibemutatója és a nagy budapesti tűzijáték ígérkeznek a legtöbbeket vonzó programnak. A miniszter félrelép – jegyek április 5-étől vásárolhatók | Környe község. A belvárosi rakpart szállodáinak és étteremteraszainak foglalási naptárai már napokkal ezelőtt megteltek.
A kezdetben a radikális életformaváltásból táplálkozó költő először az önvizsgálatban találta meg témáját, később a lét alapkérdései és az élet alapértékei felé fordította figyelmét. Csukás Istvánnak – ahogyan Szakolczay Lajos a Jelenkor 1977. október 1-jei számban megjelent kritikájában olvasható – "meg kellett írni minden jelentéktelen, úgymond múltat faggató, az ősök és az egykori kovácsműhely megtartó erejét fölvillantó költeményt ahhoz, hogy a későbbiekben megszülethessen a nagy, a világ összetettségét, bonyolultságát sokarcúan föltáró vers. " Több helyen is – ezek sorában a Fiatal Művészek Klubjában, a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál, a Magyar Televíziónál, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál – dolgozott, nem egyszer vezető beosztásban. Mikor éppen nem állt alkalmazásban, akkor szabadfoglalkozású író volt. Augusztus 20 alkotmány ünnepe 3. Gyermeklapok szerkesztőjeként is tevékenykedett, a barátjává fogadott Kormos Istvánnal alapító szerkesztője volt a Kincskereső nek, majd egy ideig a Kölyökmagazin és a Piros Pont szerkesztői munkálataiban vett részt.