Aranyoldalak autó műszaki vizsga moratórium 1 céget talál autó műszaki vizsga moratórium kifejezéssel kapcsolatosan az Arany Oldalakban Nagy Autószerviz Nagy Lajos Telephelyünkön végzett szolgáltatások: műszaki vizsga minden típusra 3. 5 t-ig, zöldkártya, olajcsere - teljes körű szerviz TÍPUSFÜGGETLENÜL szélvédő csere-javítás-gravírozás, computer diagnosztika, karosszéria javítás, klímajavítás, alkatrész, gumiszerelés-értékesítés-centírozás, autómosás-ápolás, kipufogó javítás, gyors szerviz.
Minél idősebb egy autó, annál nagyobb a meghibásodás lehetősége, annál több probléma kerülhet felszínre. Az pedig nem mindegy, hogy kétévesen vagy két és fél évesen orvosolják a szervizben, mert műszaki hiba keletkezhet, de akár balesetet is okozhat egy nem megfelelő állapotú jármű. A gépjárművel közlekedők számára fontos információ, hogy a lejárt műszaki vizsgával csak Magyarország területén használhatók a járművek. Abban az esetben, ha valaki autóval készül külföldre, annak a járműnek kötelező megújítani a műszakiját.
A kormány által egészségügyi megfontolásból meghozott rendelkezés magában rejt egy másik kockázatot. Nevesül, hogy a lejárt műszakis autó könnyen lehet, hogy balesetveszélyes állapotban közlekedik az utakon. A kikopott féktárcsáktól kezdve az elromlott fényszórókon át sorolni lehetne a veszélyes hiányosságokat. Jobb nem kockáztatni! Kétszer javít, aki gyorsan javít. Sok probléma szervizelése az idő előrehaladtával egyre költségesebbé válik. A karosszéria rozsdásodása remek példa erre. Ha időben kezelve van a gond, sokkal olcsóbban megússzuk, mintha évekig nem jár szervízben az autó, és közben folyamatosan rosszabbodik a helyzet. A nehezebben észrevehető hibákra ez hatványozottan igaz. Nincs gond az időpontfoglalással. Sokan éltek a műszaki vizsga moratórium nyújtotta lehetőségekkel. Ez viszont azt jelenti, hogy június közepén várhatóan sok ezren kapnak majd észbe, hogy el kell vinniük az autót műszakiztatni – a szervizek pedig alig győzik majd a munkát, és az is lehet, jó páran hoppon maradnak.
Regényeiben a 20. század nagy történelmi traumáit dolgozza fel, vallja, hogy fontos feladatunk szembenézni múltunkkal, megismerni annak árnyoldalait is. "A regényeim főszereplői kisemberek, akiket – akár akarják, akár nem – "elsodor" a történelem. Hogy miként alakul a sorsuk, azt előre nem lehet megmondani. A hőstettek mellett mindig ott vannak a bűnök, a gyávaság, az árulás is. " Kováts Judit első regénye, a MEGTAGADVA – a tagadás és hallgatás regénye – a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2012 szeptemberében. Témája a második világháború, narrátora az idős Somlyói Anna, aki 1944-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. A regény az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogyan a forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit a háborúról elmond, megtörtént, igaz esemény. A MEGTAGADVA c. regényből Surányi András rendezett a Rádiószínház számára monodrámát, melyben Szirtes Ágnes színművésznő jelenítette meg Somlyói Annát.
Az elismeréseket a Budapest Music Centerben adják át. A díjátadó több éve a zenei és irodalmi szcéna találkozóhelye is egyben, kulturális esemény, ahol komoly- és könnyűzenei fellépésekkel, írói felolvasással adnak ízelítőt díjazottjaink műveiből. Alapos kutatómunka előzte meg a regény elkészülését Kováts Judit nyíregyházi születésű és itt élő író. Éveken át készített életút-interjúkat idős emberekkel, akik még élő szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, kitelepítésekről, munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. A Magvető Kiadónál megjelent regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a front és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019). Vallja, hogy fontos feladatunk szembenézni múltunkkal, megismerni annak árnyoldalait is. A r egényei főszereplői kisemberek, akiket – akár akarják, akár nem – "elsodor" a történelem.
Elbeszéléseket, novellákat, tárcákat publikált különféle irodalmi folyóiratokban és portálokon. A kultúra napja alkalmából mindhárom eddigi regényéről kérdezni fogják a szerzőt. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> "Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel. " Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc nyerte el idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i díjátadó ünnepségen. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> FELOLVASÓSZÍNHÁZ - Kováts Judit: Hazátlanok A felolvasószínházi produkció Kováts Judit Hazátlanok című, Artisjus Irodalmi Díjas regénye alapján készült, s annak a több mint 12 millió németnek állít emléket, akiket a 2. világháború befejezését követően Közép-Kelet-Európa országaiból szülőföldjéről elűztek, volt zsidó koncentrációs lágerekben, szögesdrót mögött őriztek, megvertek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak, csak azért, mert németnek születtek.
A háború lezárultával a többségük ugyan hazaindul, de véres terrorba ütközik a cseh területeken, sokan elhullanak, szétszóródnak, és otthon sem ünnepélyes a fogadtatása a megmaradtaknak. Kováts Judit a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott levéltárakban, archívumokban, közben pedig az oral history módszerével sok tucat túlélőt szólaltatott meg, jegyezte le szavukat. A kutatómunka eredményét épp a kellő mértékben építi be a fikció és a narráció irodalmi terébe, közben az egyes történések mély hitelességét egy olyan tárgyszerű, egyszerre fegyelmezett és feszített (régen úgy mondták, "eszköztelen") nyelvi kóddal teremti meg, amely egyetlen ponton sem csap át túlírásba, lírai kiszólásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a mű tárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját, emberi horrorját idézi meg a szemünk előtt és a percepció tudatunkba hatoló végzetességével. Nem csak Kováts Judité lesz a feladat, hogy az emberi történelem, a jelen és a jövő kisebbségi passióit feldolgozza, és remegő kézzel elénk tárja.
Nyíregyházi író. Történész-levéltárosként évekig Sátoraljaújhelyen dolgozott, majd visszatért Nyíregyházára, ahol a megyei levéltárban helyezkedett el. Történelemből doktorált, óraadóként tanított a Nyíregyházi Főiskolán. Jelenleg a Feliciter Kiadó vezetője. Regényei - Megtagadva (2012), Elszakítva (2015) - a Magvető Kiadó gondozásában jelennek meg, jelenleg épp a harmadik kötetén dolgozik. Elbeszélései, novellái, tárcái a Holmi, a Jelenkor, a Kalligram, az Élet és Irodalom és A Vörös Postakocsi irodalmi folyóiratokban jelennek meg. Kováts Judittól kérdeztünk 21-et. 1. Nyíregyházán nőttél fel, itt végezted a főiskolai tanulmányaidat, majd Sátoraljaújhelyre kerültél, onnan pedig már férjjel és két gyermekkel tértél vissza Nyíregyházára. Hogy is volt ez a kitérő? Diploma után egy évig Törökszentmiklóson laktunk, aztán kerültünk Sátoraljaújhelyre, ahol hat évet éltünk. Ott születtek a gyerekeink, ott lettem levéltáros, a férjem újságíró, mondhatom, hogy ott megtörtént mindaz velünk, ami meghatározta a későbbi életemet, csak persze akkor még erről sejtelmem sem volt.
A második esten Grecsó Krisztián író, költő, szerkesztő volt a vendég, a központi téma pedig a család. Színművészeink a Harminc év napsütés és a Mellettem elférsz című Grecsó- művekből alkotott jelenetekkel illusztrálták a témát, felolvasó színház formájában. A MŰVÉSZASZTAL harmadik estjére 2018. február 8-án, csütörtökön 17 órakor kerül sor. Tompa Andrea író, színikritikus, a Színház c. folyóirat főszerkesztője lesz a vendég, a téma a kisebbségi lét. (A színpadi megoldás legyen meglepetés! ) * Tompa Andrea író, színikritikus. 1971. július 4-én született Kolozsváron, 1990 óta Budapesten él. Az ELTE Bölcsészkarán orosz szakon végzett. 2000–2008 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2005-től a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. 2008 óta tanít a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán, 2009 óta a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. Regényei: A hóhér háza (2010. Kalligram Kiadó) Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben (2010.