Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és "cserét" ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – "lefokozva" – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István "csábítására" – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Leírás Csukás István meseregényében a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz. Véletlenül éppen ezt a mondatot kopogja le: "A szigetre vágyom. " Csukás István meseregénye Cakó Ferenc illusztrációival jelenik meg.
Hiába erőlteti minden lehetséges módon a projektet az Orbán-kormány, az atlétikai stadionnak még mindig csak a váza áll - írja a Népszava. Holott másfél év múlva világversenyt kellene benne rendezni. Az ellenzék nagyon nehéz döntésekre kényszerülhet, ha áprilisban megnyerik az országgyűlési választást. Vaskos felár ellenében felgyorsítják a munkát (nagy kérdés, hogy a kivitelezést elnyert két NER-cég, a ZÁÉV és a Magyar Építő mennyire lesz szolgálatkész), vagy lemondják a világversenyt. Mindkettővel csúnya politikai kereszttűzbe kerülnének. Bár biztosnak tűnik a határidő tartásával kapcsolatban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erőteljesen nyilatkozott korábban arra az esetre, ha csúszna a kivitelezés: Fejeknek kell hullania, ha nem készül el időben az új atlétikai stadion. Az összesen 18 ezer négyzetméteres bemelegítő pályák, a hozzájuk tartozó klubházak, az árvízvédelmi védvonal kiépítése, valamint a Kvassay-zsilip magasítása, az ehhez tartozó infrastruktúra fejlesztés megvalósítására pedig csak tavaly december végén írták ki a tendert, amelynek még nincs eredménye.
A megnyugtató válaszokat árnyalja azonban, hogy a stadionhoz kapcsolódó munkák és a HÉV kapcsolatának ügyében a BFK a MÁV-HÉV-hez irányított bennünket, utóbbi pedig ugyanilyen kedvesen vissza a BFK-hoz. Jelenleg tehát nem tudjuk, ki is felel voltaképpen a beruházásért. Az ellentmondásos helyzetet egy október 30-i kormányhatározat oldotta fel. Ebben Orbán Viktor miniszterelnök felhívta az illetékes minisztereket és kormánybiztosokat, hogy az atlétikai stadion munkálatai miatt gondoskodjanak a "H7 HÉV-vonalon megvalósítandó vasúti műtárgyak építéséhez szükséges időtartamra a HÉV-közlekedés kiváltásáról". Az ígéretek szerint jövő januártól állna helyre a H7-es HÉV közlekedése. Hiába lesz kész azonban a Kvassay híd, a stadion építése miatt a csepeliek továbbra is csak kerülőúton érhetik el a belvárost. Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere november közepén ismerte el, hogy csúszik a beruházás. A polgármester akkor egy nyilvánosságra hozott levelében Mager Andreától, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől kért tájékoztatást az ügyben.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 204 milliárdot szán a kormány a Nemzeti Atlétikai Stadion, a gyalogos és kerékpáros híd, valamint a kapcsolódó létesítmények felhúzására és a megvalósítási időszakban való üzemeltetésére. Budapest 2023-ban ad otthont az atlétikai világbajnokságnak, amelyhez a Duna-part mellett, Ferencváros déli részén, illetve Észak-Csepelen terveznek atlétikai központot: a versenyek többségének otthont adó stadiont 40 ezer nézőre tervezik. Az atlétikai projekt méretét jelzi, hogy noha a stadion sokkal kisebb, mint a 67 ezer néző befogadására alkalmas Puskás Aréna, az összköltsége – a kiegészítő beruházásoknak, például a gyalogos és kerékpáros hídnak köszönhetően – meghaladja a futballstadionét (204 milliárd kontra 190 milliárd). Emlékezetes, hogy az atlétikai stadion építése politikai alkuk tárgya volt az önkormányzati választások után, mivel Karácsony Gergely későbbi főpolgármester a kampányban stadionstopot hirdetett. Végül – egyebek mellett – 50 milliárd forintos egészségügyi fejlesztést kellett vállalnia a kormányzatnak azért, hogy a főváros zöld utat adjon a projektnek.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) az M5-ös metró projekt keretein belül a H7-es HÉV átfogó fejlesztésén dolgozik, amelynek része a vonal teljes felújítása és föld alatti meghosszabbítása a Közvágóhídtól a Kálvin térig. Ennek tervezése jelenleg is zajlik – tájékoztatta a Magyar Hangot a BFK. Amint a föld alatti összeköttetés megvalósul, a felszíni pálya megszűnik, a helyén egy "Duna-parti zöldsávot" alakítanak ki. A kivitelezés leghamarabb 2022-ben kezdődhet, a befejezésre pedig legjobb esetben is 2025-ig várnunk kell, vagyis a beruházás látszólag hosszú távon érinti csak a H7-es HÉV vonalát. A csepeliek ezért amiatt aggódnak, hogy ha az atlétikai stadion elhúzódó munkálatai összecsúsznak az M5 beruházással, akkor a Duna-parti szakaszon egyáltalán nem indítják újra a HÉV-et. A MÁV-HÉV szerint ugyanakkor az M5 fejlesztése "nem jelenti rövid távon a HÉV-vonal felszámolását, vagy tartósan a Kvassay hídig tartó visszavágását". A BFK pedig hozzátette: amennyiben az atlétikai stadion megépítése során vágányzár szükséges, nincs akadálya annak, hogy azt követően a HÉV – a föld alatti pálya elkészültéig – a felszínen ismét a Boráros térre járjon.
A képzett szakemberek által beemelt gyémánt alakú acél elemből az év végéig további 47 darab kerül a helyére, mely által a létesítmény elnyeri majd végleges formáját. A szerelési technológiának köszönhetően zavartalanul és gördülékenyen tud haladni a tetőszerkezet kivitelezése, a többi munkafázissal párhuzamosan. Minden elemet a helyszíni összeszerelést követően egy erre a feladatra használt, kifejezetten nagyméretű áruk szállítására alkalmas SPMT járművel juttatnak el egy speciális lánctalpas daruhoz, amely segítségével kerülnek végleges helyükre a közel 100 tonnás tetőszerkezetek. Az acél és a kábeltető szerkezet megvalósításáért a KÉSZ Csoport felel. A KÉSZ Csoport tagvállalatai, ezen belül a KÉSZ Metaltech Kft. és a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. felel az acél és a kábeltető szerkezet megvalósításáért egészen a gyártmánytervezéstől a technológiai tervezésen át, a gyártásig és a kivitelezésig a cégcsoport stratégiai partnerével, a Az együttműködésnek köszönhetően például az acél tetőszerkezet egy nemzetközi szinten is kiemelkedő megoldásként valósul meg.