Hogy miért is? Lássuk! Kiváló vértisztító, baktériumölő, és bőrünkre is jótékony hatással van! Gazdag A-, B1-, B2-, C-vitamin valamint ásványi anyagokban… Tovább » Édes álom! Egyszerű házi krémes sütés nélkül. 🙂 Ha gyorsan kell valami finom, ezt érdemes bevetni. És az is jó benne, hogy előre elkészíthetjük, hiszen állni kell a hagyni a hűtőbe egy kicsit, hogy összeérjenek az ízek és a keksz is puhuljon. Igazi, egyszerű vendégváró finomságként is megállja a helyét. Kezdőknek is ajánlom, … Tovább » No, de a farkasnak nem adunk! 🙂 Hiszen, ennek senki nem tud ellenállni, annyira de annyira finom. 🙂Szóval mi legyen a tojásfehérjével? Bármi, amit szeretnél, sok mindent lehet készíteni tojásfehérjéből. Tippek és + 9 ötlet a recept végén. Én most ezt a finomságos málnás-kókuszos mályva-pillecukrot készítettem. Tudtad? Hogy mi a különbség a mályvacukor és a pillecukor… Tovább » Híres Raffaello nagykövet! Az ellenállhatatlan kis hófehér, kókuszos golyócskáktól a mennyben érezheted magadat. 🙂 Ez mindenki kedvence lesz, az tuti állítom, melyet otthon is könnyedén elkészíthetsz.
Tiszta, száraz konyharuhára borítom a megsült, illatos piskótát, lehúzom a sütőpapírt, a tésztát hagyom kihűlni, majd egy másik konyharuhával lazán letakarom, hogy ne száradjon. Megsütöm a második piskótalapot is. A külső krém hez összemérem a bodzaszörpöt, tejszínt, tejet, simára keverem a főzés nélküli pudingporral, majd kézimixerrel, magas fokozaton, 3-4 perc alatt krémmé dolgozom. Felhasználásig hűtőbe teszem, időnként átforgatom. A piskótalapokat hosszában vágom. Most, hogy nagy tepsim van, egy lap 33 cm magas lett, így a háromba vágott lapból lett 3 db 11 cm magas piskótacsíkom. Két lapból összesen 6 db csík. A tortalapra, amire a tortát teszem, kenek egy mokkáskanálnyi krémet; így a kész torta nem fog ide-oda csúszkálni. A piskótalapokat hosszában egymás után fektetem, megkenem a belső krémmel (bodzazselé-mascarpone-tejszínhab), majd a rövidebb oldalától elkezdem feltekerni. Oda, ahol két tésztacsík összeér, kenek még krémet. A "csigabiga" tortát vágott felével a tortalapra illesztem, eligazgatom, hogy szépen álljon, ahol kell egy kis krémmel kiegészítem (főleg ott, ahol összeérnek a piskótacsík végek), majd legalább fél órát hűtőzni teszem.
A pórustérfogat meghaladhatja a nagyon meleg évelő jég teljes térfogatának 35% -át, de feltételezheti a nagyon hideg évelő jég esetében a jégtérfogat kevesebb mint öt százalékának jellemző értékeit is. A tengeri jég alatt felhalmozódnak a sóionok (NaCl), amelyeket részben a tengeri jég szabadít fel, részben pedig a jég keletkezése során. Előtte a jég, amely tengervízből jön létre 34 ezersav sótartalommal, eléri például a -6 Celsius-fokos hőmérsékletet. Ez azt jelenti, hogy a sóoldat koncentrációja körülbelül 100 ezrelék lesz. Ha az idő múlásával a hőmérséklet -10 Celsius-fokra csökken, a sóoldat sókoncentrációja 145 ezrelékre nő. [3] Megfigyelhető az is, hogy a hőmérséklet csökkenésével csökken a csatornák száma. A kisebb csatornák konvergálva nagyobb gyűjtőcsatornákat alkotnak, amelyek gyakran függőleges irányban futnak. Ez a tengeri jeget szerkezetileg hasonlóvá teszi a szivacshoz, különösen akkor, ha a sóoldat lefut a jégről. A sóoldat lefolyása következtében a jég teljes sótartalma idővel a kezdeti 10 ezrelék feletti értékről 5 ezrelék alá csökken.
A mezőgazdaság számára kifejezett áldás lehetne egy ilyen szerkentyű. Sőt, az időjárás manipulálása fegyvernek sem lenne utolsó, legalábbis a hidegháború idején ezt gondolta a két szemben álló szuperhatalom. Az első mesterséges hóesést 1946. november 16-án hozták létre a General Electrics kutatólaboratóriumában. Szárazjeget szórtak szét a felhőkben, annak a szemcséin a felhőben lévő apró vízcseppek összeálltak és hullani kezdtek. Azóta nem sokat változott a módszer, ma is így próbálnak idő előtt esőt fakasztani a felhőkből. Annyi a legfontosabb különbség, hogy már nem csak szárazjeget, hanem más kémiai anyagokat is használnak. A sikeres kísérlet után a GE mérnökei komolyan azt gondolhatták, hogy elérkezett az az idő, amikor az emberiség képes lehet befolyásolni a világ időjárását. Nagyszabású tervekből nem is volt hiány, az amerikaiak a jégsapkák felolvasztásáról, fegyverként bevethető, pusztító árvizekről álmodoztak. Csakhogy az időjárás nagyon összetett folyamatok eredménye, amit némi szárazjéggel nem lehet globálisan befolyásolni.
Legalábbis elméletben, mert a Meteorológiai Világszervezet szerint ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik. A hangágyús módszerrel egyszerűen nem lehet olyan magasra fellőni, ahol a jégszemek keletkeznek. A módszerről többször is bebizonyították már, hogy nem működik, ahogy az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője, Molnár László fogalmazott, legfeljebb akkora területen védi meg a földet az esőtől, amekkorát eltakar a terjedelmével. Az olyan legendák, hogy a településről ágyúdörgéssel elriasztják az esőt, arra épülhetnek, hogy hogy nyáron a zivatarfelhőket nagyon messziről látni, hiszen ezek akár 8-10 kilométer magasak is lehetnek. Ha azt veszi észre valaki, hogy nála nem esik, de a szomszédban igen, akkor eszébe juthat, hogy bizony valakik manipulálják az eső mennyiségét - de ez egyelőre ilyen úton nem lehetséges.
1/6 anonim válasza: 2012. márc. 4. 17:10 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: lehet hogy tényleg vezeti de a só nagyrésze kicsapodna mielőt megfagyna a viz. egyre rosszabbul oldodna benne ahogy hül, mire megfagyna alig lenne benne só. 2012. 17:20 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: 76% Nem, nem vezeti. A víz azért vezeti, mert vannak benne ionok, minél tisztább, annál rosszabb vezető, a desztillált víz példának okáért sokkal rosszabb vezető mint a sós víz. A fagyás során az oldott ionok "kicsapódnak" (pongyolán fogalmazva) és mivel a kristályrácsban nincs semmi ami képes lenne vezetni, nem rendelkezik olyan szabad elektronokkal mint egy fém kristályrácsa, ezért a jég szigetelő. Azonban ez laborkörülményekre értendő, normális esetben ha van némi nedvesség a jég felületén az valamennyire vezetni fogja az áramot. 17:27 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: Azok az anyagok vezetik az el áramot, amelyek rendelkeznek szabadon mozgó töltéssel rendelkező részecskékkel.
1/1 anonim válasza: grafit-atomrács azon belül rétegrács gyémánt-atomrács azon belül térhálós szerkezetet, tetraéderes kén-molekularács 2016. febr. 10. 16:12 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!